Uniós biztosok: magyar siker, kelet-európai nyomulás

Sportfogadási tippekhez hasonló találgatás előzte meg az idei uniós biztosok kinevezését, a magyarországi sajtó egy része, talán saját vágyaiktól vezérelve, azt gondolta, hogy Magyarországnak semmiféle posztot nem sikerül majd megszereznie, ha mégis, az csakis valami jelentéktelen lehet. Hasonló véleményekkel találkozhattunk a román sajtóban is, ahol a leendő román uniós biztosi pozíciót temették egyesek – egyik esetben sem lett igazuk.

Mielőtt azonban rátérnénk az új uniós biztosok névsorának ismertetésére, tegyük fel a kérdést:

Kicsoda, micsoda az uniós biztos?

Az Európai Bizottság tagja. Annak a bizottságnak, amelynek – hivatalosan október 31-ig – a szívünknek oly kedves és az alkoholizmusát tagadó Jean Claude Juncker az elnöke. Érdekességképp jegyzem meg, mert eszembe jutott, hogy anno Boris Jelcin orosz államfő ittas megjelenéseiből a nemzetközi sajtó nemegyszer viccet faragott, gúnyolódott rajta, míg Jean barátunk estében ez elmaradt, de ennyi mára az érdekesség.

Szóval az uniós biztos az EB tagja – az EB elnöke, azaz Ursula von der Leyen nevezi ki a tagállamok által delegált személyeket egy-egy politikai vagy szakmai területre. Az uniós biztos elvileg nem képviseli, nem képviselheti saját országának érdekeit, helyette az EU-s érdekek főharcosa, kár, hogy az Uniónak még mindig nincsenek összehangolt és egyértelműen meghatározott érdekei, de reméljük ez majd megváltozik.

Minden tagállam delegál egy biztost, így abban kár volt reménykedni, hogy Magyarország egy pozíciót sem kap meg, kérdés csak az volt tehát, hogy milyen súlyú területre delegálja Ursula Trócsányi Lászlót, a magyar jelöltet. A magyarországi ellenzéki sajtó az elmúlt napokban kőkeményen alátippelt, súlytalan posztok esélyeseként emlegették, nem feledve el hozzátenni: Orbán!

Hát, Orbán így, Orbán úgy, de nem úgy tűnik, hogy nagyon elégedetlen lenne a nyugat-európai elit a magyar kormánnyal, ugyanis Trócsányi László a súlytalannak egyáltalán nem nevezhető bővítési és szomszédságpolitikáért felelős terület uniós biztosa lett, azaz a Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságát vezeti majd. Olyan elődök után érkezik ide magyar politikus, mint Johannes Hahn, vagy éppenséggel Günter Verheugen, akik mindennek nevezhetőek, csak épp súlytalan politikusoknak sem – utóbbi egyébként pont akkor volt bővítési biztos, amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz (1999 és 2004 között). Magyarország számára pedig ideális ez a terület, ugyanis a magyar nemzeti érdekekkel pont egybeesik a nyugat-balkáni bővítési terv, amit egyébként a toleranciájukra és egyenlőségpártiságukra olyannyira büszke nyugat-európai politikai osztály (és szavazóik nagy része) eléggé elutasít, erről maga a korábbi bővítési biztos, a már említett Günter Verheugen is beszélt.

Magyarán, bármilyen apró előrelépés ezen a téren óriási siker a várakozó államok számára, amit ugye a magyarok érhetnek el – ezzel pedig régiós nagyhatalmi státuszunk (itt politikai súlyunkra és gazdasági erőnkre kell gondolni, nem arra, hogy megszállunk mindenkit a környéken) erősödésért is sokat lehet tenni.

Mindet összevetve: Trócsányi László bővítési és szomszédságpolitkáért felelős uniós biztosi kinevezése politikai siker Magyarország számára.

A románok sem kell lehajtott fejjel járjanak, bár az ő „tárcájuk” kissé abszurd, ugyanis a szállításért felelős uniós biztosi posztot lobbizták ki maguknak, így Rovana Plumb képviseli majd a szállítással kapcsolatos fejlesztéseket, ami annak a tükrében, hogy Románia alig épített autópályákat az elmúlt években, az erre előirányzott fejlesztési alapok alig negyedét hívta le, a vasút fejlesztésébe bele sem fogtak eléggé abszurd, viszont még mindig egy kétesélyes történet, ugyanis vagy tényleg nem történik semmi a következő öt évben az autópálya-építések és vasúti fejlesztések terén Romániában, vagy a román politika havonta járhat majd raportra az erre nyújtott fejlesztési alapok elszabotálása miatt – szerintem egy jókora büntetés is kinéz majd az országnak, ha továbbra is így folytatják.

A romániai ellenzék amúgy élesen bírálta a PSD-t, amiért Rovana Plumbot jelölték uniós biztosnak: a PNL elnöke Ludovic Orban  egyenesen azt kérte a kormánytól, vonja vissza a jelölést, Dan Barna USR-elnök pedig a korábbi korrupciós ügyeit és a börtönbüntetését töltő egykori pártelnök Liviu Dragneához fűződő viszonyát vetette Rovana Plumb szemére.

A magyar bővítési biztos pozíciójának megszerzésén kívül a V4-ként ismert visegrádi államok jelenléte is erősödött: a szlovákok az EB-ben eddig is alelnöki posztot betöltő Maroš Šefčovič-ot jelölték, ő ebben a ciklusban is alelnök lesz, az intézményközi kapcsolatok és tervezés területéért felel, a csehek jelöltje, Věra Jourová felügyeli majd a jogállamiságot, és szintén alelnök, míg a lengyel Janusz Wojciechowski a szintén komoly súllyal bíró mezőgazdasági portfóliót mondhatja magáénak.

Az egykori kommunista államok (a keleti blokk) pozíciója némileg erősödött is az elmúlt ciklushoz képest: Lettország jelöltje, Valdis Dombrovskis lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, és nem mellesleg a Bizottság ügyvezető alelnöke, a horvát Dubravka Šuica felel majd uniós szinten a demográfiai kérdésekért – Horvátország szintén komoly kivándorlással néz szembe, vannak területei, amelyek lassan teljesen elnéptelenednek – a bolgár Mariya Gabriel az innovációs és ifjúságügyi területért felel majd, az észt Kadri Simson az országa számára amúgy is életbevágóan fontos energiaügyi biztosi pozíciót nyerheti meg, a litván Virginijus Sinkevičius a környezetért felel majd, és hozzá tartoznak az óceánokkal kapcsolatos környezeti problémák is, a szlovén Janez Lenarčič pedig a válságkezelésért lesz majd felelős, reméljük nem lesz sok munkája, amúgy eléggé mérges lehet a magyarokra, mert a bővítési biztosságot magának szerette volna, de hát ilyen az élet…

A lista még nem végleges, erre ugyanis az Európai parlamentnek is rá kell bólintania, a testület várhatóan október végén szavaz majd a biztosok személyéről.

(Nethuszár)