Egy SS-rajongó dák nackó leletei az Úzvölgyében – még a sajátjai sem hisznek neki

Az úzvölgyi provokáció-sorozat folytatódik, terebélyesedik – mielőtt elhamarkodottan agyvérzést kapnánk az újabb fejlemények láttán-hallatán, nézzünk egy kicsit bele az eddigi történésekbe és gondolkozzunk. Haraszti Judit remek összeállítása, a címet a szerkesztőség adta.

Ezúttal induljunk csak attól a pillanattól, amikor világosan kitudódott és hivatalosan nyilvánosságra lett hozva az a tény, hogy az a 149 román hősi halott, akiknek a neveit (legionárius időket idéző „Prezent!” felkiáltással) olvasták fel a Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgyi katonatemetőben a részben a magyar honvédek maradványai fölé többrendbeli törvénytelenséget elkövetve elhelyezett betonkeresztek előtt, NINCS EBBEN A TEMETŐBE TEMETVE.

„A Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Oficiul Naţional pentru Cultul Eroilor( ONCE) az a hivatalos szerv, amely a katonai temetők ügyében eljárhat. A Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Oficiul Naţional pentru Cultul Eroilor (ONCE) hivatalos jelentése megerősíti: a kétes listán szereplő román katonák Úzmezején lettek eltemetve, majd innen a két világháború között Comăneşti-re (Kománfalvára) vitték át a holttesteket, az ottani hősi temetőbe.”

Ezt HIVATALOSAN közölte az ONCE a honlapján. Az ONCE-ANCE, Úzvölgye-Úz mezeje közötti különbségekről, illetve az ügyben akciózó „elvtársakról” többek között a Nethuszár készített részletes és pontos összefoglalót!

Nos, ez a hivatalos vélemény, valamint az ezt követő román-magyar vegyesbizottság által nyilvánosságra hozott többi hivatalos adat a legkevésbé sem érdekli azokat a szervezőket, akik “megkoreografálták” a június 6.i eseményeket, ők immár vidáman folytatják tovább az uszítást és a félretájékoztatást, ismét hetek óta feltüzelve a legionárius eszméktől bódult agyú híveiket és elbolondítva azokat a jóhiszemű románokat, akik lehet, hogy életükbe se hallottak Úz-völgyéről, meg arról, hogy kik is vannak oda temetve, de a hazafias ünneplésből jottányit sem engednek, mert szegények azt hiszik, hogy nekik van igazuk. S hogyne hihetnék, amikor kihasználva az internet-adta lehetőségeket, ugyanazok a szervezetek és személyek folyamatosan és megállás nélkül nyomják ugyanazokat a hamis/félhamis információkat, úgy tálalva, mintha az valóság lenne és következetesen elhallgatnak, meghamisítanak, eltüntetnek és letörölnek oldalaikról bármi olyan információt, ami ellentétes az általuk sulykoltakkal. A szervezők ugyanazok, a módszer ugyanaz, a tartalom se sokat változik, csupán átalakul, amíg eljut egyik oldalról a másikra vagy – a jó előre kitervelt stratégia szerint – egészítődik ki újabb és újabb “fejezetekkel”.

Egy ilyen újabb “fejezet” tűnt fel kb. szeptember elején Mihai Sorin Tarnoveanu brassói orvos, a Calea Neamului szervezet (és oldal működtetője) vezetőjének posztjaiban, aki – fittyet hányva arra a nyilvánvaló tényre, amit az ONCE hivatalosan is megerősített, valamint a román-magyar kormányközi bizottság eddigi vizsgálatának eredményére is, hogy az a 149 személy valójában COMANESTI-en nyugszik – senki és semmi által nem zavartatva hirdette meg, hogy ismét Úz-völgyében fognak róluk “megemlékezni”, október 25.-én, a Román Hadsereg Napja alkalmából. És tette ezt folyamatosan, minden alkalmat kihasználva a majdani esemény “reklámozására”, lelkes követői és “testvérszervezetei” – például a Fratia Ortodoxa Sf. Mare Mucenic Gheorghe purtatorul de Biruinta “vallási” szervezet – pedig szintúgy folyamatosan szórták és szórják tovább mindenik oldalukon e roppant fontos információt, lehetőleg naponta, hazafiaskodó és Erdély-féltő hozzászólások garmadáját gerjesztve ezáltal. Pontosan úgy, ahogyan tették azt június 6.a előtt. (Hogy annak mekkora lett az “eredménye”, azt tudjuk. Mint ahogyan azt is tudjuk, hogy az uszítás ténye és veszélye a legfelsőbb hivatalos szervekig többrendbelileg és több csatornán is jelezve volt azok felé, akiknek a feladata lett volna megakadályozni a törvénytelen és erőszakos temetőgyalázást. Akkor fülük botját se mozgatták…most vajon újból ezt teszik-e?).

S úgy néz ki, a forgatókönyv ezúttal egy újabb “véletlen” eseménnyel egészül ki. Ugyanis, amint azt a fentnevezettek néhány fénykép kíséretében szeptember 23.-án közzétett újabb –ezúttal is mindenik Facebook-oldalán közzétett és “villámgyorsan” elterjesztett – bejegyzéséből megtudjuk, “A Román Hadsereg egy újabb hősét találták meg az Úz-völgyi nemzetközi katonatemető közvetlen közelében! Október 25.-én, a Román Hadsereg Napján 17 órától Róla is meg fogunk emlékezni Úz Völgyében! A Hősök Szíve előbukkan a Haza földjéből, hogy mi ne feledjük el az ő Áldozatukat! Vasile Boboc, a hős román, aki a Nemzeti Történelem napfényre hozásának szenteli életét, egy Első Világháborús román katona maradványait és hadifelszerelését fedezte fel”. Ez ugye, máris megdönthetetlen TÉNY – mielőtt még bármelyik hivatalos intézmény, aki jelen volt a „felfedezésnél”, úgymint az ISU (tűzszerészek), a rendőrség, a törvényszéki orvostani intézet bármiféle véleményt is megfogalmazott volna. És ez a TÉNY a következő bejegyzésben már MEGDÖNTHETETLEN BIZONYÍTÉK arra, hogy van egy 150. Hős Úzvölgyében, akit a másik 149-el együtt megünnepelnek majd. Mert ez a módszer, így építik rá az egyik hazugságra a másikat, az egyik törvénytelenségre az elkövetkezőket.

 

 

 

 

Nos… mielőtt továbblépnénk, szemléljük csak meg közelebbről a „felfedezést” bemutató fotókat. Ami elsőre feltűnik rajtuk, az a beállítás. Mindeniket úgy készítették, hogy csak egy pici „kört” mutat a földön… a környező tájból, netalán emberekből az égvilágán semmi sem látszik, amiből kiindulva el lehetne dönteni, hogy valójában hol készültek ezek a képek. Az első képen a köveken levő moha és a kövek elhelyezése arra utal, hogy ezeket nem mozgatták el, semerre sem. Csak néhány tárgy – egy ellenző nélküli sisak, egy puska, s két bajonett van a kövek tetejére rakva meg egy virágcsokor – ez „igazolja”, hogy a fotó ősszel készült, lévén, hogy kikericsekből áll. A többi képeken mindenféle tárgyak vannak elhelyezve egy levetett kabát, illetve egy sportszatyor tetejére. (Ha megfigyeljük a tárgyak és a szatyor méretét, egészen könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy – talán az egy puskát kivéve – a tárgyak csodaszépen beleférnének éppen abba a sportszatyorba… amiben szállítani lehet őket…Hogy honnan s hová…ki-ki döntse el… ). A fotókon semmilyen látható nyoma nincs annak, hogy bárhol is ástak volna. Ha a tárgyakra tekintünk közelebbről, azt látjuk, hogy egyiken sincs még egy morzsányi föld sem. Kicsit rozsdásak, kétségkívül régiek, de nem sárosak. Felettébb érdekes, ha arra gondolunk, hogy az előbb ásták ki őket a földből… Nézzünk meg összehasonlításképpen két-két képet.

 

 

 

 

 

 

 

 

1-2-es kép a “lelet”. A 3-as egy régebbi fotó a felfedező, Vasile Boboc Facebook-oldaláról , a 4. pedig egy detektoros fémkereső csoport oldaláról. A 3. képen szépen látszik, hogy a föld meg volt bolygatva, a tárgy pedig kívül-belül földes. Egyértelmű, hogy frissen ásták ki a földből. A “lelet” tárgyai esetében ez már egyáltalán nem mondható el. A 2. kép sarkában van egy ugyanolyan kézigránát, illetve arrébb töltények, mint a 4.-en…azt hiszem, a kinézetük különbözőségét nem kell részletezni… És még néhány kép a felfedező oldaláról – melyeket régebbi kutatásai során tett közzé (ugyanis több mint tíz éve foglalkozik fémdetektoros kereséssel, – ezt videói is igazolják – amiben terepmunka közben, illetve otthoni gyűjteményeinek tárgyai között látható – s ezen tevékenységéért Constantin Toma dormánfalvi polgármestertől elismerő oklevelet is kapott a dormánfalvi szabadtéri múzeum anyagának összegyűjtésében kifejtett tevékenységéért). Otthoni gyűjteményéből néhány fotó:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Illetve egy, a mostani lelethez hasonló sisak fotója (a leletben előkerültnek nincs ellenzője )

 

Pózolni is szeret, itt épp SS tiszti sapkában. Ez profilképe is volt.

 

A “lelet” képeivel, illetve Boboc-kal kapcsolatosan két másik detektoros csoportból vélemények:

“A képen létható fegyvert semmilyen formában nem szabad megtartani, ez akkor is illegális, ha a fegyver nem működik. Úgyszintén a ki nem lőtt töltényeket, amikben benne van a golyó, mint a képen. A kézigránát, ami nincs felrobbanva, a szegje is ott kellene legyen.” “ A törvény szerint egy lelet megtalálásakor a legközelebbi rendőrőrsöt kell értesíteni maximum 72 órán belül a muníció vagy az emberi maradványok megtalálásakor, mert a muníciót más, törvénytelen célokra is lehet használni, illetve a csontmaradványok származási időpontja lehet közelebbi is.” (És ezt a törvényes előírást elnézve elgondolkodom, hogy a képek alapján – amelyek semmilyen támpontot nem adnak a környező tájra, helyre vonatkozóan – ki tudná eldönteni, hogy a helyhez, amit a bejegyzésben “az Úz-völgyi temető közelében” címszó alatt tettek közzé, melyik rendőrőrs volt “ a legközelebb”… a dormánfalvi-e vagy netalántán a csíkszentmártoni…) .

Boboc-ról két különböző személy is azt állítja, hogy “mocskos rendőrbesúgó”, aki azért jelentette fel minden ok nélkül a “Bákó megyei, kománfalvi (Comanesti) Prospectorii Istoriei Egyesület” tagjait, mert rettenetes féltékeny azok megvalósításaira, illetve mert két folyamatban levő büntetőjogi ügye van.

Itt épp németeket kérdez egy másik relikviáról, amit talált (ez régebbi poszt, nem a mostani leletből van)  Egyébként Vasile Boboc nem most járt először Úz-völgyében. Ez a fotó 2017ben készült.

 

Vasile Boboc

2017. szeptember 1. · 

 Top of Form

Alexandru Valentin Cocias te-ai dat cu unguri boanghino

• • 2 éve

Vasile Boboc E ultima faza ce nu ai vazut judetul harghita in tricolorul romanesc

Ez a legutóbbi, amit még nem láttál Hargita megye nemzetiszin zászlóban

Marian Cocias Nu vad nimic anormal… e un alt stat Harghita ????

Semmi abnormálisat nem látok. Hargita egy másik állam?

• • • 2 éve

Bottom of Form

Vasile Boboc anormal a fost dar nu la vazut nimeni inainte era verde alb si rosu nu mai eu stiu cate seaguri stegulete banderole puse prin copaci padurelor depe valea uzului

Abnormális volt, de ezt senki se látta, ezelőtt zöld fehér és piros volt, csak én tudom, mennyi zászló, zászlócska, szalag volt feltéve az Úz-völgyi erdők fáira.

• 2 éve

• 2017 július 12én irja Harghita megyehatár jelzős fotóhoz: Na, ezt is megértem HARGITA MEGYE PIROS SÁRGA KÉKBEN (büszke, itt: Uz völgye, Harghita, Románia.

• Am trait so vad si pe asta JUDETUL HARGHITA in ROSU GALBEN SI ALBASTRU –   büszke – itt: Valea Uzului, Harghita, Romania.

• Top of Form

• Bottom of Form

• Vasile Boboc Am fost ieri in zona rea plina de unguri si pe unde treceau puneau tricolorul ungariei

• Tegnap voltam, a hely erősen tele volt magyarokkal s ahol elmentek, tették Magyarország zászlóját

• Vasile Boboc Degeaba au murit atatia soldati romani sa vina unguri sa puna tricolorul pe copaci si steagul ungarie fluturand la orice colt si im mijlocul poienilor pe creste si vai de munte

• Hiába halt meg annyi román, ha a magyarok jönnek, hogy a fákra tegyék a háromszinű szalagot s Magyarország zászlóját lobogtassák minden sarokban a tisztások közepén is, a hegyek ormán s a völgyekben.

Nemcsak megosztotta a június 6.-ra vonatkozó felhívásokat, hanem ő maga is tett közzé ilyeneket és a Dofteana-I csoportot ő vezette. Június 2-án hét társával együtt a temetőnél voltak és onnan intéztek fotós felhívást a csoporthoz. Az érkezőkkel egy vendéglőnél beszéltek meg “találkát” , nem is csoda, elvégre senki se várhatja el a hazafiaktól, hogy étlen-szomjan induljanak a csatába, ugye… (de vajon kinek a kontójára ettek-ittak abban a vendéglőben…)

 

“Érdekes” profilképet állít be éppen június 6.-án… s még “érdekesebb” hozzászólásokat tesz közzé – másokkal együtt – Tirnoveanunak a román-magyar államközi bizottság összehívására vonatkozó bejegyzéséhez, amit természetesen megosztott az oldalán:

 

 

 

 

 

 

 

 

“Mai concret cu data cand se face organizatia ungurilor la valea uzului” “Posibil sa fiu liber la munca si sa le fac o vizita la sedinta organizata de MAGHIAROK.” “E un moment special pentru mine”. , vagyis: “konkrétabban a dátumot, amikor Úz-völgyében csinálják a magyarok szervezetét. Valószínű, hogy szabadnapos leszek s meglátogatom a MAGYAROK által szervezett gyűlést. Ez egy különleges pillanat számomra.” Ígéret? Fenyegetés? Bármelyik lehet, ugye? Nagyon értenek “a királynőt megölni nem szabad…” stílusú fogalmazáshoz, amit Tirnoveanu is hasonlóképpen mesteri módon művel. Ő maga a bejegyzéseibe nem ír semmiféle kompromittálót, sőt, néha még fel is hivja a figyelmet, hogy tilos szidalmazni a magyarokat. Így aztán ő nem uszít, ő tökéletesen ártatlan, ő nem tehet róla, hogy a hozzászólók miket írnak a bejegyzései alá (de a magyargyűlölő szövegeket nem siet törölni…ellentétben azokkal, amelyek nem férnek bele a “hivatalos” propagandába.) Ezért sem ő, sem a megosztói “nem hibásak”, ha a bejegyzéseik alatt ilyen “költői” kérdések születnek:

“Mit keres egy idegen ország hadügyminisztere Románia területén?” (Adrian Nastase)

“Ezek a budapesti urak úgy jönnek ide a saját fejüktől, mint egy elhagyatott házba?” (Valeriu Victor Szilvassy)

“Mikor jönnek? Amikor jönnek, mi menjünk oda 30000-en! Menjenek ők haza s otthon kutassanak!!! Ez aztán már tényleg hatalmas szemtelenség!!!” (Alecu Craciun).

“Nem tudom, ki engedi meg nekik ezeket az úgynevezett kivizsgálásokat! Hol van a jogállam, a Román Állam szuverenitása, hol van a NEMZETI büszkeség, hol vannak a SZERVEK? Meddig engedjük meg ezeknek a KULLANCSOKNAK, hogy ennyire látható módon támadjanak bennünket, a jóindulat és a kölcsönös tiszteletadás bármely jele nélkül, ilyen alávalóan pofátlanul? MÉG MEDDIG, KEDVES ROMÁNOK? Gyertek, ideje felébredni, amíg még nem késő!”

S ha esetleg akadna olyan, aki jóhiszeműen , de nem a szájuk íze szerint válaszol, netán olyan igazságokat mondd el alátámasztva konkrét hivatkozásokkal,, amitől borulna a szépen megfogalmazott elmélet, azt vagy meg se jelentetik, vagy törlik utólag. (Pontosan így tettek a június 6.i események videóival is, mindent eltüntettek, ami kompromittáló lehetett volna a tettesekre).

A mostani “leletek” kapcsán is ugyanígy járt az a román hozzászóló, aki történetesen maga is foglalkozván fémdetektoros kutatással és ismerve az idevonatkozó törvényeket meg a helyszínt is, először Tirnoveanu bejegyzése alatt – amelyben először az szerepelt, hogy a “leletet” A TEMETŐBEN találta Boboc – irt egy hozzászólást, amiben azt kérdezte, hogy a temetőben ágak vannak –e a fűben és friss növényzet a sírokon? – ezt persze törölték, majd irt egy másodikat is, ebben megkérdezte, hogy mért törölték az előzőt – és felhívta a figyelmet, hogy a törvény tiltja, hogy a közösségi médiába éles lőszerek fotóját tegyék ki, valamint arra is, hogy Boboc hazug és a fotók NEM a TEMETŐBEN készültek. Erre a második hozzászólását is törölték, és másnapra a “Temetőben” helymeghatározást átírták “Temető mellett”-re. A Fratia Ortodoxa Sf.Mare Mucenic Ghoeghe Purtatorul de Biruinta oldal már így osztotta meg a leletről szóló hírt. A hozzászóló itt is megfogalmazott egy pár kényelmetlen kérdést: Először pontosította, hogy az elhunytnak kell legyen azonosító “lapja” (katonanyelven: “dögcédula”) amiből kitűnik, hogy melyik regimentben szolgált. Ugyanakkor pontosította, hogy osztrák fegyvereket használt a román hadsereg is, majd megkérdezte, hogy a sisaknak hogyhogy nincsen ellenzője és hol van a koponya-maradvány? Erre azt a választ kapta Boboctól, hogy biztosan itt másféle detektorozás folyt, mint az API-ban, ahol “alig marad valami lelet a detektorozás után”, az oldal adminisztrátora pedig közölte, hogy “A teljes csontváz ott volt”. (Akkor vajon miért nem fotózta le “teljesen”?). A következő kérdése az volt, hogy miért vannak állati csontok a leletben? Erre valami olyasmit válaszolhattak, hogy “Esti dus cu pluta…” mert a következő hozzászólást azzal kezdi: Igen, el vagyok szállva, de amatőr fémkeresőként mégiscsak tudom, hogy hogy néznek ki az emberi csontok, a fotón ezek itt állattól származnak, nem embertől, majd pontosítja, hogy a fotók NEM A TEMETŐBEN készültek és rákérdez, hogy 30 cm mélyen talált leletekről van szó? A válasz ezúttal valószínű durvább lehetett, mert most már ő is ingerültebben írja az oldalnak, hogy ezek állati csontok s ők“fejezzék be a hülyeséget”, majd közli, hogy egy vak fityinget se ad arra az emberre, aki ezt közzétette, mert az illetőnek rossz híre van a fémkeresők csoportjában. Végül pedig közli, hogy a románok nem használtak M93-as rohamkést s mondják meg Bobocnak, hogy legközelebb jobb képeket készítsen, ne az erdő közepit fotózza s hogy ő maga is nacionalista, de legyenek szívesek s ne manipuláljanak ennyire. És máskor Boboc ne tegyen ki éles lőszert és fegyvereket a virtuális térbe, mert ezt TILTJA A TÖRVÉNY.

A másik detektorozó (aki egy másik csoport tagja is), ezt írta a képekhez: Pff…marhacsontok…osztrák felszerelés…ellenző nélküli sisak…EGY KÉPTELEN MANIPULÁCIÓ…EGY SZEMÉT OLDAL…

(A fenti hozzászólások képernyő-fotói:

Nos, a dolog ott kezd érdekessé válni, amikor néhányan azok közül a (magyar) magánszemélyek közül, akik próbálnak tenni a temető ügyéért, fölfigyeltek ezeknek az uraknak az objektív és értelmes hozzászólásaira, kérdéseire és megköszöntük nekik, hogy ily módon szóltak hozzá a bejegyzéshez. Ugyanis ezt követően, azaz másnapra nemcsak a mi, hanem az illető román személyek objektív hozzászólásainak is hűlt helye volt mindenik bejegyzés alatt. Egyik ismerősöm közölte, hogy ő is próbált írni a Fratia oldalra, de két-három hozzászólás után azonnal letiltották. Gondoltam, jómagam is szerencsét próbálok, de ugyanúgy jártam.

 

 

 

 

 

 

A forgatókönyv következő lépcsőfoka, amikor már jó előre megjósolják a magyarok “bűnösségét”, kitalálják “szándékait” , kifordítják a megtörtént és a meg nem történt eseményeket is, pont a visszájára. És ezt persze azzal készítik elő, hogy a megtörtént eseményekről minden videót kikozmetikáznak, ők június hatodikán is csupa “angyalok” voltak és csak azért kellett betörjék a temetőkaput, mert azok a gonosz magyarok ott rettenetesen agresszíven imádkoztak s nem engedték “megemlékezni” őket a “hőseikről”… akik COMANESTI-en vannak eltemetve!

Szóval a “szereplők ugyanazok, a módszer és a technika szintúgy: addig hazudni, amíg valóságnak hiszi mindenki, aki nem tud és nem akar egy icipicit a saját fejével is gondolkodni, addig “hergelni” a székelyt s a magyart a képtelennél képtelenebb kitalációkkal, felvonulással, fáklyásmenettel s bármivel, amíg valahogy csak sikerüljön kihozni a sodrából, hogy odaüssön s akkor lehet gyártani a nemzeti hősöket halomba. És lehet tovább siránkozni és hőzöngeni mindenféle legionárius s fél-legionárius oldalakon, hogy milyen rettenetesen el vannak nyomva és folytatni a réges-rég megtervezett, lépésről lépésre – csendben vagy ordítva – végrehajtandó feladatot, a hagymakupolás honfoglalást. Mert ameddig folyton van egy-egy “felhajtás”, addig majd mindenki “elfelejti”, hogy volt egy polgármester, aki törvénytelenségek sorozatát elkövetve jutott el a betonjainak a magyar katonák hamvai fölé építéséig és mind a mai napig köszöni szépen, jól van és mindenki “elfelejti”, hogy volt egy csapatnyi félrészeg, ordító csőcselék, akik temetőkaput törtek, békés imádkozókat átkoztak, mocskoltak ordítva, dobáltak kővel, csaptak fejbe nemzetiszín zászlóval, páros lábbal vagy félfenékkel ugráltak a saját (!) és a magyar emlékmű tetején – egyikük pontosan az a Vasile Boboc volt, aki most a “leleteket” elő (?)ásta – kérdés, hogy honnan, nagy, nagy kérdés… – és aki úgyszintén köszöni, jól van, annyira, hogy az elkövetkező “fáklyásmenetre” a június 6.i “dicsőséges” fotóiból készített videóval kampányol .

(Ugyanakkor, ha nem kellene “sírni” rajta, kalapot emelhetnénk a módszereik előtt… tudjuk, persze, hogy ebben a “háttértámogatás” s a szekusgyakorlat is jócskán benne van, de ahogyan és amilyen hatékonysággal és fegyelemmel működtetik – hozzánk képest – a magánszemély-civil szervezet-képviselő,szenátor,polgármester,prefektus-egyház-kormány egymást segítő, egymásról tudó, összehangoltan cselekvő rendszerét és az ezek közötti kommunikációt oda-vissza, az enyhén szólva is elképesztő).

S ha feltesszük a kérdést, mi is volt a célja – a fentebb már említett hosszútávú programon kívül – ennek az újabb provokációnak, máris többféle válasz kínálkozik: “legitimizálni” az október 25-re beharangozott fáklyásmenetet, “tárgyi bizonyítékot” gyártani a hazugságlegendá(k)nak, amikkel híveiket kábítják, jó előre ellehetetleníteni a magyar-román vegyesbizottság bármiféle kutatását és annak eredményeit, heccelni bennünket és újra bebizonyítani saját maguknak, hogy felsőbbrendűek és Erdély igenis az övék, de ha ma még nem is, tesznek róla, hogy minél előbb…

Most még csak betonok vannak a temetőben (súlyos, hogy ha erőszakkal is, de az ő hitük szerint: felszentelt betonok). De ha “maradványok” is lesznek azok alatt a betonok alatt, sőt, katonai tiszteletadással napjainkban eltemetett maradványok, na akkor tényleg búcsút inthetünk Úz-völgyének…

S pedig milyen pofonegyszerű lenne megakadályozni. Hiszen ki van mondva hivatalosan, hogy az a 149 COMANESTI-n van eltemetve.

“Csak” az ONCE s a Hadügyminisztérium – akiknek a hatáskörébe tartozik a Román Katonaság Napján tartandó megemlékezések szervezése és koordinálása, be kellene tartassa a törvényt azokkal, akik úgy képzelik, hogy nekik mindent szabad, mert az erőszak fegyvere a kezükben van s használják is, ha kell… Csak annyit kéne tennie, hogy megtiltsa a további hazudozást és ne hagyja jóvá, hogy Úz-völgyében tartsák a megemlékezést, hanem szépen irányitsa át őket COMANESTI-re.

“Csak” be kellene nyújtania akár naponta egy-egy honatyánknak egy interpellációt, amiben kérjék föl erre a minisztériumot(kat), nem feledve figyelmeztetni arra sem, hogy amit június 6.-án nem bírtak összehozni a “hazaffyak”, azt most ugyanazok, ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanazon csatornákon próbálják ismét eljátszani. Ideje lenne véget vetni a folyamatos uszításnak, rákényszerítve hivatalosan azt a nyolc-tiz-húsz hangadót, hogy mindaddig, amíg a temető helyzete nem rendeződik véglegesen – beleértve a vegyesbizottsági kivizsgálást is – semmiféle ürügy, semmiféle szervezeti tevékenység címszó alatt ne “foglalkozzanak” se szóban, se tettben, az úzvölgyi temetővel s ott semmiféle megemlékezés vagy rendezvény ne tartassék!

“Csak” újból és újból vissza kellene térni arra, hogy hogyan kezdődött ez az egész és követelni, hogy akik törvénytelenségeket követtek el, azokat vonják felelősségre, akik pedig ezután készülnek erre, uszítva, fröcsögve, fenyegetőzve vagy éppen burkoltan és a törvények álcája mögé bújva mégis “törvénytelenül”, azokat szintén.

“Csak” el kellene már jönnie annak a szeptemberi (???) napnak, amikor a román-magyar vegyesbizottság TÉNYLEG kimegy a helyszínre is egyeztetni az álláspontokat, kivizsgálni a helyzetet, megkezdeni a sírok kibontását, megállapítani, hogy ki(k) követtek el vallás- és halottgyalázást s hogy ki(k) nyugszanak azok alatt a keresztek alatt. A vizsgálat “eredményét” pedig ékes román nyelven megfogalmazva – de nem egy hétig s kettőig, hanem hetekig-hónapokig “tölteni” a ROMÁN médiába.

“Csak” be kell látnunk végre, hogy az eddigi rendezvényeink, bár fájdalmas-szépek voltak, sok eredményt nem értünk el velük. S ha tovább is ezt folytatjuk, hogy imádkozunk, megemlékezünk, őrtüzet gyújtunk, egy idő után ezek a megismételt tevékenységek a közösségi összefogást erősítő jellegük helyett érdektelenségbe, akár nevetségességbe fordulhatnak.

De akkor mit tehetünk, most a fáklyásmenetes újabb provokációval szemben, mi, mindannyian? Azt gondolom, ez alkalommal közelébe se kellene mennünk az úzvölgyi temetőnek. Helyette ugyanazon a napon menjünk el mindannyian Kománfalvára, azaz Comanesti-re. Zászlóinkkal – a románnal is! – , népviseletünkben, koszorúkkal és gyertyákkal. És vigyük magunkkal a média összes olyan képviselőjét, akit csak tudunk, kamerát, drónt, bármit, amivel rendelkezünk. És készítsünk fotókat, videókat és szórjuk szét az összes mindenféle nyelvű médiába. És olvassuk fel az oda, COMANESTI-re eltemetett magyar és román katonáknak a névsorát és adjuk oda minden sajtós kezébe és tegyük le írásban a dormánfalvi polgármester kezébe, és fogalmazzuk meg a kormány és a minisztériumok fele, hogy ime, mi, ennek a szép Erdélyországnak a magyar ajkú lakói, valójában MI vagyunk azok, akik MEGTISZTELIK a hajdani ellenségeik, a hős román katonák EMLÉKÉT, mert MI A SÍRJAINKHOZ jövünk leróni kegyeletünket, amíg mások, pusztán csak azért, hogy végül elfoglaljanak egy magyar temetőt és törvényesítsék a törvénytelenséget, inkább úgy tesznek, mint akik süketek, vakok és gyengeelméjűek és névtelen, illegálisan felállított betonkeresztek előtt ordibálják saját hőseik neveit, olyan sírok előtt, ráadásul, amelyben a magyarok, a MI hőseink nyugszanak, akik voltaképp – ha úgy vesszük – halott “ellenségei” ezeknek a román hősöknek, akik VALÓJÁBAN itt vannak, COMANESTI-en ELTEMETVE. S ily módon ők, a fáklyások nemcsak a mi, hanem a saját hőseiket is meggyalázzák, mert ellenségeik sírjai előtt éltetik emléküket…

Meredek? Elképzelhetetlen? Logikátlan? Vérlázító? Hajmeresztő? Igen? Akkor pont olyan, mind amiket ők szoktak kitalálni. Nosza, mutassuk meg, hogy kell kulturáltan és törvényesen cirkuszt rendezni, ha másképp nem bírjuk kiharcolni az igazunkat.

Haraszti Judit

(Nethuszár)