Teljes egyetértés a MÁÉRT-en: csak magyar pártoknak szabad kampányolni Budapestről

Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.

Orbán Viktor: tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot

A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.

Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is. A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

Semjén: az etnikai alapú magyar pártokat kell támogatni a szomszédos államokban

A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője  – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak” tartotta. Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.

Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak – sorolta. Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.

Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem – akiknek nincs uniós lakcímük – az EP-választásokon is. A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyarpártok szövetsége és tanácskozási fóruma.

Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett. Semjén Zsolt elmondása szerint ezt az ülésen szóvá tette Kelemen Hunor RDMSZ-elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és a diaszpóra részéről Bihari Szabolcs is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: „akkor inkább maradjanak otthon”.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel. Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz. Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.

A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van. Kitért arra is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői ott lesznek az újjáépült és pénteken megnyíló Puskás Arénában a Magyarország-Uruguay futballmérkőzésen.

Ülésezett a Máért oktatási, kulturális, demográfiai és ifjúsági szakbizottsága

A Kárpát-medencei óvodafejlesztések, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program, a testvértelepülési kapcsolatok, és a családtámogatások szerepeltek többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) oktatási, kulturális, demográfiai és ifjúsági szakbizottsága ülésén – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ülésen kiemelte: a szakbizottsági ülés célja, hogy területenként értékelje az elmúlt időszak külhoni magyarság szempontjából legfontosabb eseményeit.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy ez a tanácskozás előkészíti az év legnagyobb nemzetpolitikai fóruma, a Máért november 15-i plenáris ülését. Hangsúlyozta: a nemzetpolitikában a fő cél továbbra is az identitáserősítés, a családok támogatása és a gazdaságfejlesztés. Hozzátette: mára egységes oktatási és kulturális térről, megújuló Kárpát-medencéről beszélhetünk, hisz az elmúlt év során is sikeres programok sora és fejlesztések százai valósultak meg a külhoni magyar területeken. A legfontosabb programok között emelte ki a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program, a Határtalanul! Program eredményeit, valamint a testvértelepülési kapcsolatok fontosságát és a sportfejlesztések identitáserősítő szerepét.

Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosa a tanácskozáson hangsúlyozta: az évről évre nagyobb költségvetéssel megvalósuló Rómer Flóris Terv keretében számtalan külhoni magyar, elsősorban egyházi műemléket sikerült felkutatni és restaurálni. A Rómer Flóris Terv mellett megvalósuló egyik legfontosabb projektként említette a felvidéki Borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőházának felújítását, amely a magyar kormány több mint kétmilliárd forintos támogatásával valósul meg. Hozzátette: szeretnék, ha a kastély – amely interaktív kiállítással, rendezvény- és konferenciaközponttal is kiegészül – valódi Rákóczi-zarándokhellyé válna a jövőben.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, államtitkársága fontosnak tartja, hogy minél több magyarországi programot kiterjesszen a határon túlra is. A legfontosabb, külhoniakat is érintő programok között említette a határon túli mikroközösség támogatását célzó Csoóri Sándor Programot, a kisgyermekes külhoni családokat megszólító Közénk tartozol! programot, valamint a helytörténeti kutatásokra fókuszáló Hétköznapi hősök projektet.

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta: a családbarát fordulat legfontosabb célja a belső erőforrásokra támaszkodó, gyarapodó magyarság (magyar modell), a felelős gyermekvállalás támogatása, valamint a gyermekvállalási kedv ösztönzése. Hangsúlyozta: 2010 óta folyamatosan bővíti a kormány a családtámogatásokat, 2010-hez képest kétszeresére emelkedett a családok támogatása, amelyből több elem – így az anyasági támogatás és a babakötvény – már a külhoni magyarság számára is elérhető. Hozzátette: a 2020-as költségvetés is a családokról és a biztonságról szól – ismerteti a Miniszterelnökség közleménye.

Áder: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek

A magyarok igazságáért harminc évvel ezelőtt küzdőket állította a mai, nehézségekkel küzdő fiatalok elé példaként Áder János pénteken, amikor a Sándor-palotában látta vendégül  a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) részvevőit. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek.

A köztársasági elnök emlékeztetett: 1989 előtt a kisebbségben élő magyarok még az anyaországgal való szoros kötelékbe se kapaszkodhattak, ez pedig a kommunista diktatúrákban duplán volt keserűség számukra.

Három évtizede azonban „megteremtettük annak feltételét, hogy minden lehetséges módon kinyilvánítsuk összetartozásunkat” – hangoztatta. Azóta egy generáció szabadságban nőtt fel, ám nekik is meg kell vívniuk saját küzdelmeiket – mondta. Hozzátette: ők valahányszor nehézségekkel küzdenek, gondolhatnak azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében.

Áder János a romániai forradalomnak szikrát adó és ezért a román titkosrendőrség által éven át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen.

Ugyancsak a fiatalok figyelmébe állította a kárpátaljai magyarok kulturális önszerveződéséért kiáll Fodó Sándort, akinek évekig nem volt munkája, valamin a vajdasági író Deák Ferencet is, akinek bezúzták a könyveit. „Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek” – hangsúlyozta Áder János -, akik a korábbi érdekvédelem erkölcsi erejéből pártokat, szervezeteket alakítottak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a Magyar Közösség Pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségét, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.

Az elmúlt három érvizedben nem sikerült mindent megoldani – tette hozzá -, „összetartozásunk mindig munkát ad majd nekünk” – szólt a MÁÉRT résztvevőihez a köztársasági elnök.

Jobbik: határozott kiállásra van szükség a külhoni magyarság autonómia-törekvései mellett

A Jobbik kezdettől fogva támogatja az elszakított magyarság törekvéseit, azokat a szándékokat, amelyek az autonómiára, az önrendelkezés megteremtésére vonatkoztak – mondta Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón.

Sneider Tamás – aki szavai szerint részben az ellenzék véleményét is tolmácsolta – kiemelte: ma már nem a Jobbik az egyetlen olyan politikai szerveződés, mozgalom, amelyik vallja a fentieket, hanem már a baloldali politikai pártok is ezt programjuk részévé tették. Állást foglaltak amellett, hogy ösztönözzék a kormányt, minél inkább álljon ki az elszakított területek autonómia-törekvéseiért. Hozzátette: talán az erdélyi magyarság az egyetlen olyan elszakított nemzetrész, amelyik évtizedeken keresztül meg tudja őrizni arányát Erdélyben belül. A többiek esetében még fontosabb, hogy az autonómia, önrendelkezés valamely formája létre jöhessen.

Ausztriát hozta példaként, amely nagyon hatékonyan fel tudott lépni Dél-Tirol esetében. Ehhez hasonló erőteljes nyomásra van szükség nemzetközi fórumokon – jelezte. Kitért arra is, hogy fontosnak tartják, hogy remények szerint elindul a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata, ezt támogatják. Ennek keretében látnak lehetőséget, hogy az önrendelkezés és az autonómia kérdése újból előtérbe kerülhessen Délvidék, Vajdaság tekintetében. Örülnek, ha Várhelyi Olivér lesz, aki ebben a kérdésben eljárhat, segítheti ezt a folyamatot – tette hozzá. Kiemelte: ez független az egyéb belpolitikai kritikai észrevételeiktől.

Kérdezték a Momentum szlovákiai fellépéséről is, Sneider Tamás azt mondta: nem tartják szerencsésnek, hogy nem egy magyar párt mellett kampányolt a momentumos Donáth Anna. Ki lehet fejezni a pártszimpátiát bárkivel szemben, ez mindenkinek szíve-joga, de, hogy szavazás esetén ne magyar tömörülés mellett álljanak ki, azt a MÁÉRT egyetlen résztvevője sem támogatta – rögzítette.

Zárónyilatkozat: a magyar politikai pártok a szomszédos államok magyar közösségeit támogassák

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák. Egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyet a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken juttatott el az MTI-hez. A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.

Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.

A Máért résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul Programot, amelynek keretében az idei évben már több mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg – olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.

A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt. Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban. Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.

A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is. Arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.

A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat.

Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a Román Kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.

Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.

Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.

A Máért résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.

Támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul.

Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek.

A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása – olvasható a dokumentumban.

A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt. Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében – rögzítették a zárónyilatkozatban.

Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.

A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.

(MTI)