És deportálni is fogja a magyarokat a román Klaus Barbie?

Klaus Werner Iohannis, Románia német államfője csodát tett: a liberálisnak csúfolt globalofasiszták legszebb mutatványát adta elő ma, amikor jobbról és balról egyszerre előzte a szép emlékű Vadim Tudort. A járdán. Padlógázzal. Elgázolva az összes gyalogost, jóhiszemű állampolgárt.

Klaus Iohannis ma tartott egy tájékoztatót, amin durván nekiment a jelenleg kormányzó Liberális Párt (PNL – Klaus pártja) legnagyobb ellenfelének, a PSD-nek. (A korábbi kormánypártot, bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, azonban a parlamentben jelenleg többséget alkotnak, ezért erőltették sokáig az év elején Wernerék az előrehozott választást!)

Ebben még nem lenne semmi különös, de a román államfő ma olyant tett, amit minden bizonnyal mi, erdélyi magyarunk már soha nem fogunk neki megbocsájtani! Kijött belőle a német vér, és olyan nackó szpícset nyomott, hogy attól Adolf Hitler is megnyalja a bajszát. Sőt, a szemöldökét is!

Klaus Iohannis szerint ugyanis a PSD elnöke megegyezett Orbán Viktorral, hogy eladják neki Erdélyt, ezért Marcel Ciolacu megszavazta Székelyföld autonómiáját előíró törvénytervezetet a képviselőházban. Ami csak félig-meddig igaz, vagy annyira sem. Marcel Ciolacu által elnökölt képviselőház ugyanis április 23-án, azaz lassan egy hete, elfogadta a székelyföldi autonómiára irányuló, tavaly decemberben benyújtott törvényjavaslatot – ami jogi szempontból csak annyit tesz, hogy a szenátus, aki a kérdésben döntő háznak számít, elé kerül az ügy szavazásra, ahol aztán a sürgősségileg összehívott szenátorok el is utasítottak, Iohannis ominózus beszólása után alig pár órával.

Ami a képviselőházban történt, vagyis a javaslat elfogadás, minden bizonnyal adminisztratív hiba, figyelmetlenség következménye: lehet, hogy Ciolacu elaludt, vagy el sem olvasták, hogy miről kell szavazniuk, és valahogy átcsúszott. Ami, még egyszer mondom, amúgy sem jelent semmit, a kérdésben a felsőház dönt(ött). A képviselőházon pedig annak a hallgatólagos elfogadást előíró alkotmányos előírásnak köszönhetően ment át, amelyet nem mi, a magyarok tettünk be a törvénybe, és amely okozott már zavart a rendszerben. Lásd alább a keretes anyagunk!

Hogyan ment át mégis?

Hallgatólagos elfogadás (Adoptare tacita): amennyiben a javaslat benyújtásától számítva 45, illetve 60 napon belül nem vitatják meg, nem tűzik napirendre a javaslatot, akkor az hallgatólagosan elfogadottnak számít. Így ment az autonómia-törvény is, ebből van most a cirkusz. A vonatkozó szabályozást 2003-ban tették be az alkotmányba, előttem rejtélyes és kibogozhatatlan megfontolások alapján, a román módszer ugyanis kifejezetten atipikusnak mondható az Unió országainak jogrendjével összehasonlítva. Mondjuk Romániában mi nem atipikus? Iohannis akár kifogásolhatta volna ezt a szabályozást is, csak vélhetően ez az egyik melegágya az ellenzék-kormánypárt közös üzleteinek, vagy a lakosság előtt nem vállalható törvények átvitelének, ahogy az már többször is megtörtént ebben az országban, például a kibernetikai védelemről szóló törvényben, az informatikai adatokhoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendelkezés stb. KLIKK IDE, és görgess napokat, hogy lásd, mik mentek át hallgatólagosan Románia parlamentjén!

Szúnyogból elefánt? Igen, de ez még nem minden!

Nem tudta volna mindezt Iohannis? Dehogynem!

Talán azt hitte volna, hogy semmi perc alatt, minden román szándéka ellenére valósággá válik az autonóm Székelyföld? Ugyan! Nagyon is jól tudta, hogy ez csak egy adminisztratív hiba, ami a szenátusban elvérzik, és semmi jelentőséggel nem bír!

Akkor mégis miért?

Mivel valami fura véletlen folytán (elaludtak a román képviselők a bizottságban, vagy valami hasonló) Bíró Zsolt és Kulcsár József javaslata átment a képviselőházon, Werner úgy látta, hogy ez egy kiváló alkalom arra, hogy szerepeljen egy nagyot. Valami olyasmit kellett mondani, amivel elfedi a járvánnyal küzdő Románia legnagyobb bajait, és főként az ő államfői, és kedvenc kormányának, Ludovic miniszterelnöknek (nem vagyok hajlandó Orbanként szólítani őt, ez a név már foglalt, még ékezet nélkül is!) a kapitális hibáit:

• a szucseávai kórházakban uralkodó katasztrofális helyzetet, ahol alig két héttel a remélt lazítások előtt újabb gócpontok alakulnak

• a Maros megyei gócpontok tényét, jelenleg az onkológia van veszélyben!

• azt, hogy miután Merkel mama engedett a német mezőgazdasági lobbi nyomásának, és felhívta Werner nevű inasát Bukarestben, ez utóbbi rögtön futott, és kiengedett az országból minden román állampolgárt, aki az itthoni bérek duplájáért szedi le a német asztalokra kerülő spárgát. Amikor az állampolgárok milliói csak nyilatkozat birtokában hagyhatják el otthonukat, akkor is, ha egy halkonzervért mennek a sarki boltba. Akkor, amikor a csendőrség fegyvert használ a cigányok megfékezésére, akik, szerencsétlenek, az eddigi oktatási rendszernek köszönhetően arra sem képesek, hogy felfogják, mivel nézünk szembe.

• El kell valahogy fedni azt, hogy az így kiengedett román munkások embertelen körülmények között laknak, napi 14-16 órákat dolgoznak, és semmiféle védőeszközt nem biztosítanak nekik, egy román férfi már meg is halt koronavírusban. A modern rabszolgapiac eddig gondosan takargatott valóságáról lassan lehull a lepel, és mindenki előtt világossá vált: Werner és Merkel között gazdasági egyezség született, amelynek eredményeképp eddig legalább egy román ember meghalt, és nagy tételben mernék fogadni, hogy nincs még vége, ugyanis, ha valakik, hát a németek mesterien tudják űzni a lezárt határokon keresztül történő tömeges utaztatást!

• El kell fedni, hogy Románia úgy függesztette fel az európai emberi jogok alkalmazását országa területén, hogy amiatt a demokráciáért mindig aggódodó liberális nyugati elitnek a szeme sem rebbent! Erre a lépésre amúgy semmi szükség nem volt, az összes eddigi intézkedés igazolható a vészhelyzet idején életbe lépő jogrenddel.

És akkor nem beszéltem a luxusnyugdíjak kérdéséről, az állami inkompetenciáról, amit a gazdasági szereplők és az emberek megsegítése címén kommunikál mindennap nap, és több mint egy hónapja nincs semmi eredménye itt lent, közöttünk, egyszerű emberek között. És nem soroltam ide mindent, de mindent, még csak a lista elejét sem…

És Iohannis lépett, elővette a magyar kártyát, és kijátszotta. Alig pár órával később a szenátus elutasította a szóban forgó tervezetet, Románia felett kitisztult az ég, mert Werner, amikor megszólal, akkor a nap is kisüt mindnyájunk felett, megáll az eső, az őzek szelíden esznek az államfő tenyeréből és erdőkkel népesülnek be a csupasz bércek. Vagyis:

Klaus szerzett némi politikai tőkét

Az RMDSZ tiltakozott, azt követeli az államfőtől, hogy kérjen bocsánatot, persze ő szarik erre. Amúgy igazán vihetnének egy sört Wernernek, a Szövetség bizalmi indexe erősen megroppant, lévén a járvány elején még a Holdról is látszott az az üresség, amit a szövetség helyi képviselői, vezetői hagytak maguk után, eltűnve a harc mezejéről, és a járvány elleni védekezést a civilekre bízva…, az arrogáns felelőtlen magatartásról már nem is beszélek, elég csak Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnököt megemlíteni.

Marcel Ciolacu, megvádolt PSD-s képviselő gyorsan össze is hívta a szenátust, hogy sürgősségi menetben utasíthassák el, és azzal vádolja Iohannist, hogy manipulál és hazudik. Az RMDSZ is ezt mondja egyébként. Victor Ponta felszólította a kormányt, hogy az védje meg a „magyar hivatalosságok” által támadott román nagykövetet, Marius Lazurcat. (Látod, Tímea, mit csináltál?)

Dancila asszony is elkerült, ő is a román nagykövet megvédésére hív fel (látod, Tímea mit csináltál?), és a román politikai osztály többsége két irányba tolja a kommunikációt: egyrészt még több magyarellenes fellépést követel, hivatkozva Marius Lazurca úrra (látod, Tímea, mit csináltál?) másrészt hazugsággal vádolja Iohannist.

Az USR elnöke, a magyarországi ellenzéki Momentum jóbarátai:

Dan Barna szerint Iohannisnak abban igaza van, hogy a PSD inkompetens, megjegyzi, hogy senki sem akarja eladni Erdélyt, és arra figyelmezteti Iohannist, hogy gazdasági válság idején a nacionalista-sovén narratíva eszközeihez nyúlni veszélyes. Eddig szép és jó, csakhogy Dan Barna elég egyértelmű üzenettel zárja gondolatét:

Cât privește autonomia Ținutului Secuiesc, ea nu va fi niciodată consfințită prin lege în România. Nimic nu va schimba această realitate. Nu e nimic în plus de discutat aici.
HU: Ami Székelyföld autonómiáját illeti, az soha nem lesz törvényesítve Romániában. Semmi sem változtatja meg ezt a realitást! Ezt megkérdőjelezni nem lehet!

Köszönjük, USR, köszönjük Dan Barna!

Dan Masca, a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártjának elnöke, aki a székely régióért folyó aláírásgyűjtést is támogatja, viszont élesen nekiment Iohannisnak, és az egész román politikai osztálynak. A pártelnök szerint

a román parlamenti pártok hozzáállása mutatja, hogy miért vagyunk mi, és az az ország az utolsó helyen az Európai Unió országai között, bármely összehasonlításban. A központosításért rajongó politikai osztály a fejlődés gátja, és nem Székelyföld autonómiája, az az autonómia, ami nemcsak Székelyföldet, hanem az ország minden régióját megilletné!

Dan Masca több posztban is támadja Iohannis elnököt, akit ő maga nem is szavazott meg, legutóbbi írása pedig csupán egy mondat, ami viszont velős: „Iohannis szégyenbe hozta az erdélyieket” – utalva ezzel az államfő erdélyi származására!

Ugyanakkor arra is felhívja a román közvélemény figyelmét, hogy még az Iliescu-féle román alkotmány is elismeri a helyi autonómiák és a decentralizáció jogosságát!

Dacian Ciolos, a Fegyőr Bandik és Cseh Katik jó barátja a Digi24 hírtelevízió portálján tette közzé véleményét, ebben nemzeti szégyennek nevezi azt, hogy egy ilyen törvény átmehetett a képviselőházon. Hát, igen, amikor a tűzhely melegétől nem tudsz elszakadni (Tűzhely románul: vatra.)

A román sajtó viszont óvatos, legalábbis az általunk szokotthoz képest:

a G4Media, amelyik a Lazurca-ügy felfújásában jeleskedett, és amely eléggé pontatlanul számolt be az esetről, most vezércikkben osztja ki, igaz, sokkal finomabban, mint kellene Iohannis államfőt. „A nacionalista diskurzus használata akkor, amikor az ország gazdasági válsággal küszködik, nem egészséges” – írják.

A „Miért játszotta ki Iohannis a nacionalista kártyát?” címet viselő cikkben a szerző, CRISTIAN PANTAZI  arra a következtetésre jut, hogy a szokásos kampányeszköz, választási célból történő használat mellett Budapest attitűdje is frusztrálhatta Klaus barátunkat. Az okok között felsorolják a már említett Lazurca-elleni úgynevezett támadást (látod Tímea, mit csináltál?), vagy épp azt, hogy Magyarország egészségügyi segélyt vitt a Moldvai Köztársaságnak.

Igen, ez is a bajok között szerepel – és ez egy liberális portál, amelyről nem állíthatjuk azt, hogy magyarellenes lenne.

A Ziare.com oldalon Magda Jitareanu által jegyzett véleménycikkben arra a következtetésre jut a szerző, hogy Iohannis populista, és következményei lesznek, ha továbbviszi ezt a narratívát. Ugyanakkor megjegyzi: amennyiben az államfőnek bizonyítékai vannak arra nézve, hogy egy román parlamenti párt összejátszott a magyar kormányfővel, úgy használja azokat, és tegye meg a szükséges lépéseket. Ha nincsenek, akkor viszont vissza kéne vennie az arcból – na jó, nem ezekkel a szavakkal írja, de valahol ez a lényege.

Itt tartunk most – és ennek a parlamenti választások után lesz vége.

Végezetül ezúton szeretném megköszönni a jogvédő és mélyen demokratikus európai elitnek, hogy ezt a nackó be- és kiszólást is büntetlenül fogják hagyni. Elvégre ez az a banda, amelyik Kalergi-díjjal tüntette ki Iohannis államfőt nem is olyan régen. Kalergi élharcosa volt a nemzetállamok leépítésének, pont azért, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket (vagy azért, hogy a székelyek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, amilyenben ma vannak), igaz, az akkori nemzetállam-fogalom meg sem közelíti a jelenlegi román felfogást.

Amiről ne vegyünk le a szemünk:

Azt is látnunk kell, hogy mindez nem több, mint egy geopolitikai játék – Iohannis itt nem több, mint egy csicska, aki Trump és Merkel érdekei szerint muzsikál. Vajon véletlen, hogy a mai hisztije alig pár nappal azután történt, hogy Trumppal beszélt telefonon?

Tudjuk, hogy a járvány alaposan átrendezi majd a globális gazdaságot, és ennek egyik következménye az lesz, hogy a lakosság, a szavazópolgárok egyre fontosabbnak tartják majd a helyi cégek által helyben megtermelt javakat, amelyekre biztosan számíthatnak a bajban. Nyugat-Európa eddig jól élt a keletiek gazdaságának kiszipolyozásából, újabban pedig a munkaerőnk nélkül nem is tudja megoldani a gondjait. Amint hazajöttek az ápolók Ausztriából, amint hazajöttek a mezőgazdasági munkások Németországból, a nyugati citoyenek a levegőben maradtak. Az olasz kormány, akárcsak a német megpróbálta a frissen munkanélküliévé vált polgárait átcsábítani a mezőgazdasági szektorba, de a németnek a munka büdös. Szereti a spárgát, de lehetőleg ne ő szedje le, az már meló, szar meló, jöjjenek inkább a románok. A németek így aztán átutaztattak magukhoz pár tízezer román munkást, akik semmiféle egészségügyi előírást nem tartották be már akkor sem, amikor itt felszálltak a repülőre, és az őket munkára fogadó német gazdák is basztak az előírásokra és a szabályokra, mert a németek is tudják értékelni az emberi egészséget és életet, ezt bebizonyították már többször is a történelem során. By the way: Románia az egyetlen ország, amelyik megengedte állampolgárainak, hogy szezonális munkára egy másik országba utazhassanak. Hogy ehhez nincs köze a rabszolgakereskedő Merkelnek? Ugyan, a kancellár-asszony kabinetfőnöke, Helge Braun tárgyalta le Wertnerrel a biobizniszt!

Na, kicsit túlpörgöttem ezt a fonalat, de azt hiszem érthető, amit mondani akartam.

Amerika a maga részéről jelentősen teret veszít az óceánok irányítsa feletti harcban, lévén legkevesebb négy nukleáris töltettel is ellátott anyahajója esett ki a rendszerből, mivel a fedélzetükön levő katonák megfertőződtek. Az oroszokkal szembeni geopolitikai macska-egér játék így hát várhatóan még inkább a szárazföldi terepre helyeződik át, Ukrajna szerepe felértékelődik. (Ezzel pedig Magyarország, mint az ukránokkal nem túl jóban levő ország, és Románia, mint az amerikai utasítások végrehajtója szerepe is!) Azt pedig tudjuk, hogy Amerika, és a nekik csicskaként benyaló országok diplomáciája nem riad vissza a zsarolástól. Lásd Magyarország vitáját az amcsikkal Ukrajna NATO-tagsága kapcsán, amit mélyen diszkriminatív nyelvtörvény váltott ki. Ebben a játékban Románia is részt vett az amcsik oldalán, Magyarországgal szemben, dacára annak, hogy neki is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket pont úgy elnyom az ukrán állam, mint a mi magyarjainkat. Románia akkor, és ez nem is volt olyan rég, inkább az amcsikat választotta, minthogy sajátjai megsegítésére forduljon.

A geopolitikai játékban Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött – és egy percig se higgyük, hogy ebben az olyan hangzatos, és hihetően hangzó tételek tényleges szerepet játszanak, mint például Orbán Viktor orosz-pártisága meg hasonlók. A geopolitikai aktorok közül senkit sem érdekel, hogy Magyarország miniszterelnöke milyen népekkel van jóban, mennyire szívélyes a viszonya Putyinnal. A kérdés az, mi lesz az üzlettel? És Orbánnak ez a nagy bűne a hatalmukat jelentős mértékben már elveszítő, a járványválság miatt azonban könnyen legitimitási válságba kerülő liberálisnak hazudott elit szemében, akik bizonyítottan késve és rosszul léptek a pandémia elején, akik hozzájárultak annak kialakulásához, bizonyítottan amiatt, hogy a gazdasági érdekeik előbbre valóak voltak az emberi élet védelmének szempontjainál stb. Szögezzük le, itt nem pusztán egy politikai értelemben vett hatalom megszűnéséről beszélünk, nem is egy ideológiailag egységes korszak végéről, hanem egy évtizedek óta tudatosan félreinformáló, azaz hazudó, saját maguk által generált problémák megoldásaként saját magukat ajánló politikai-kulturális-gazdasági elit járja itt a végét, amelynek, ha csak egy picit is konzekvensek vagyunk önmagunkhoz, mint emberi lényekhez, komoly bűnvádi eljárásokkal kéne szembenéznie.

Orbán Magyarországa ebbe az utóvédharcokba nem fér bele: példája ugyanis veszélyes lehet, ragadós, ezt láttuk már a legutóbbi EP-választásokon, mennyire összeszarta magát a kontinenst vezető elit attól a gondolattól, hogy Salvini, az AfD stb. választási sikereket érhetnek el. Ha még azt is bebizonyítja, hogy a nyugati pénzügyi-bankár szektor segítsége nélkül, vagy a zsaroló szerződéseknek nem engedve lehet érdemi gazdasági fejlődést, visszaállást bemutatni, akkor az olyan rés a pajzson, amibe már bele is lehet bukni azoknak, akik az ellenkezőjét hirdetik évtizedek óta. (Emlékezzünk csak: alig került kormányra Viktor, amikor hazaküldte az IMF-et, nem akart az általuk diktált feltételek mellett pénzt felvenni tőlük. Akkora politikai vihar kerekedett az ügyből a globalokraták körében, hogy csak pislogott a józan paraszt: miért baj az, ha nem kell neked kölcsön?)

Iohannis és az ő Romániájának cselekedetei ebben a kontextusban is értelmezhetőek – és minden bizonnyal, történelmük során most először, a román politikai elit a vesztes oldalra állt. Nem abban az értelemen, ahogy a háborúkból szoktak vesztesként kikerülni az országok, hanem abban az értelemben, hogy azok a helyi politikusok, akik minden komolyabb ellenkezés nélkül játsszák el a csicskák szerepét halálra vannak ítélve, pont a saját népük által. És a szövetségesek sem fognak segíteni, elég, ha megkérdezed a kurdokat, milyen tapasztalatuk van Trumpról és az ígéretek betartásának amcsi szokásairól…

A nagy sakktáblán most valaki lépett egyet.
Győzni viszont az győz, aki mattot tud adni!

Ghonzó

(Nethuszár, a borítókép csak illusztráció, forrás: Google)