Amerikai béke a Balkánon, putyinizálódó Macron

Aleksandar Vucic szerb államfő és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök részvételével szerb-koszovói csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön a washingtoni Fehér Házban – írja az MTI.

„Az Egyesült Államok készen áll a gazdasági normalizálás elősegítésére” – írta a Twitteren csütörtökön Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A mikroblogon közzétett egy fotót is arról, amint Vucicot és Hotit Richard Grenell, a szerb-koszovói  tárgyalásokkal foglalkozó amerikai különmegbízott fogadja a Fehér Házban.

Csütörtök este még nem volt világos, hogy Donald Trump amerikai elnök részt vesz-e a kétnapos eszmecserén. A két ország közötti politikai és területi vitás kérdésekben az amerikai kormányzat nyilvánosan nem foglalt állást. Elemzők szerint Washington a szerb-koszovói gazdasági kapcsolatok javítására helyezi a hangsúlyt, arra apellálva, hogy a helybéliek életkörülményeinek javítása után könnyebb lehet a politikai viták rendezése is. Richard Grenell korábban többször is hangoztatta, hogy Washington – Párizzsal és Berlinnel összhangban – a megbékélés folyamatát két szakaszban képzeli el: az aktív amerikai részvétellel történő gazdasági normalizálás után következne a politikai megállapodás az Európai Unió égisze alatt.

Csütörtökön Washingtonban sem a szerb, sem a koszovói politikusok nem tartottak nemzetközi sajtókonferenciát, mindketten csakis a saját országuk sajtómunkásait tájékoztatták – eddig tart az MTI híre.

A helyzet kínosan hasonlít arra az időszakra, amikor eszkalálódott a balkáni háború: az európai hatalmak akkor kisujjukat sem mozdították, végül amerikai közvetítéssel értünk el a békemegállapodásig. A Koszovó és Szerbia közötti viszonylagos, hangsúlyozom, viszonylagos béke megteremtése alapvető fontosságú a térség stabilitásának szempontjából – az egyre inkább Törökország és Szaúd-Arábia markába csúszó Bosznia után, (ebben a folyamatban az EU-nak óriási, ha nem épp kizárólagos felelőssége van!) Európa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a Balkán ismét lángba boruljon.

És, ha nem engedheti meg magának, akkor azt teszi, amihez a brüsszeli elit a legjobban ért: homokba dugja a fejét. Macron, francia köztársasági elnök korábban már megnevezte Boszniát és Szerbiát, mint olyan balkáni államokat, akikkel el kell halasztani az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Tekintve, hogy Macron épp az oroszokkal akar jó kapcsolatot kiépíteni, aligha mondhatunk mást: Nyugat, vagy legalábbis annak egyik vezető állama, és az önmagát liberálisnak hazudó Macron elnök arra készül, hogy Putyin karjaiba tolja a balkáni félszigetet. Vicces, hogy a Renew Europa frakciót inspiráló Macron egy interjúban arról beszélt, hogy őt a francia „mély állam” akadályozza abban, hogy terveit keresztülvigye a külügyminisztériumon. Érdekes, nem láttunk, nem olvastunk hisztit a dübörgő francia diktatúráról, a putyinizálódásról.

Akárhogy is, Szerbia és Koszovó olyan világpolitikai kontextusban találta magát, amikor KÖTELEZŐ számukra, hogy valahogy békét kössenek, nevezzék akárhogy is ezt a békét ahhoz, hogy a két nép torkán is lenyomják majd valahogy, mert a szerbek továbbra sem akarnak lemondani Koszovóról, ahogy az albánok sem akarnak tesók lenni a rokonaikat, ismerőseiket, barátaikat kivégző szerbekkel.

És az ő szomorú és tragikus történetükből mi is levonhatunk egy nagyon fontos tanulságot: soha ne nyírd ki a szomszédodat, ne kövess el ellene tömeggyilkosságot, etnikai tisztogatást stb., mert könnyen eljöhet az az idő, amikor csak egymásra számíthattok.

A szomszédod, szomszéd marad. Amerika pedig messze van.

Kapcsolódó anyagok:

Néppárt: stratégiai hiba volt a balkáni csatlakozási tárgyalások elhalasztása – Nethuszár: elmentek ti az anyátokba!

Holland “igazság”szolgáltatás: népirtásért 10% felelősség – A Nethuszár bemutatja: ez volt Srebrenica, és ezt (nem) tették a hollandok

 Az emberjogizmus lassan őrlő malmai: 24 év után született meg az első kártérítés Boszniában

Gratulálunk, svéd akadémia! Egy népirtástagadó kapta az idei Nobel-díjat

(Nethuszár)