Hogyan alakul Vásárhely? Gyorselemzés

Bár még messze vagyunk attól, hogy Soós Zoltán, valamint az újonnan felálló helyi tanács működésének mindennapjait megfigyelhessük, azért lassan körvonalazódnak a dolgok, illetve a vásárhelyi közbeszédben is elindultak mindenféle találgatások a jövőt illetően – ezekről következik most egy huszáros eszmefuttatás.

Amint azt mi is ismertettük korábban, az RMDSZ 11, a PNL 4, A PMP a Pro Romania, a PSD és a POL 2-2 tanácsost jutatott be a város döntéshozói testületébe. Amikor döntéshozóit írok, az nem véletlen, ugyanis a várost itt és innen irányítják, a hatalmi ágak megosztása azt jelenti, hogy Soós Zoltán, mint polgármester, a végrehajtó hatalmat képviseli, azaz, gyakorlatba ülteti, amit a tanács megszavaz. Ez pedig eleve kényes helyzetet teremet a következő négy évre.

Az RMDSZ-nek ugyanis egyedül nincs többsége. Soós Zoltán nem teheti meg, hogy Floreához hasonlóan, ne vegye figyelembe a tanács döntéseit, ráadásul ez annyira felkorbácsolná az indulatokat, hogy könnyen a négy évvel későbbi bukás lehet az eredménye. Arról nem is beszélve: Maior, Pascan, papíron legalábbis, tanácsosok, és garantálható, hogy a régi rendszer kedvelt pártjai közül lesz, aki az indulatok alá tüzet gyújtson, hogy némi képzavart is bevigyek a történetbe.

Marosvásárhelyen, főként a magyar szavazók körében, most sokan vannak, akik azt szeretnék, ha a POL és az RMDSZ alkotna többséget, egy alpolgármesteri szék jutna a POL-nak, így biztosítva lenne a többség (23-ból 13 szavazat, kétharmados döntésekhez nem elég!), erről egyébként korábban mi is írtunk, mint lehetséges, sőt, örvendetes opció.

Azonban a képet távolabbról szemlélve akad itt néhány megfontolnivaló. Soós Zoltán ma bejelentette, hogy átvilágítással kezdi a polgiskodást, ami nemcsak érthető, hanem megfontolt lépés is egyben. Alapos ankét nélkül nem tudjuk, hogy mikor és mekkora csontváz esik ki a szekrényből. Félreértés ne essék, itt olyan problémák is várhatóak, amelyek a Városháza működésére is negatív hatással lehetnek, a költségvetést évekre szigorú korlátok közé szorítja stb. Ezekhez pedig erős partner kell, erős partner pedig az lehet – Romániáról van szó, ne feledjük -, akinek a bukaresti kormánykörökben vannak kapcsolatai, lehetőleg nem is akármilyenek. Ez pedig a PNL.

Továbbá: tetszik vagy sem, de Soós egy demokratikus közélet megteremtését tűzte ki célul, a demokráciának pedig vannak íratlan szabályai is, az írott törvényeken túl, ilyen például a bizonyos szokásjogok tiszteletben tartása. A szokásjog pedig azt kívánja, hogy a második legnagyobb frakciónak adjuk az alpolgármesteri széket – ez pedig a PNL.

Az RMDSZ-nek a PNL-vel együtt már 15 szavazata van. Adott esteben, ügytől függően, ezekhez még hozzájön a két POL szavazat.

Tekintve, hogy a POL nem szavaz meg bármit és akármit, ezért egyrészt „nehéz” koalíciós partnerek lennének, másrészt kifejezetten kényes helyzeteben anélkül tudják biztosítani a többséget, hogy a PNL-nek emiatt orrolnia kéne az RMDSZ-re, vagyis a koalíciós feszültségek így is elkerülhetőek. Értsd jól: magyar ügyekben aligha lehet a liberálisok szavazataira számítani, a POL-ra viszont igen. A törvényességhatárán táncoló javaslatok megszavazásában viszont a POL nem partner, a PNL pedig igen, nekik gyakorlatuk van már ebben. Márpedig, tetszik vagy sem, de egy ilyen húsz év után csak akkor lehet kurva gyorsan kitakarítani és rendet tenni, ha néha behunyjuk a szemünket, és gázt adunk akkor is, ha épp piros a lámpa.

Összegezve: a csillagok állása jó, de a döntést nem szabad elkapkodni, legfőképp pedig nem érzelemi alapon kell meghozni.
A városnak ugyanis az a jó, ha a fejlődést senki sem gátolja önös politikai érdekből.

(Nethuszár)

Nethuszár