Figyelem: a járvány durvulni fog! Most kezdődik csak igazán!

Ez már a második hullám? Még mindig az első? Vége lesz, vagy mind meghalunk? Mit kell tegyünk mi, és mit kell tegyenek ők, akik vezetnek minket? A Nethuszár válasza egyszerű: a járvány még csak most kezdődik, készüljetek fel az eddigieknél is rosszabbra! SOKKAL rosszabbra!

A koronavírus-járvány kitörése óta a Nethuszár mindent megtett, hogy alaposan, az álhíreket is leleplezve, az összeesküvés-elmélet híveit megszégyenítve, a lehető legteljesebb képet nyújtsa olvasóinak a COVID-19-ről, arról, hogy mit jelent mindez, és miként óvhatjuk magunkat. Az egyik első erdélyi magyar portál voltunk, akik mindenféle kecmec, értelmiségi arrogancia és egyéb írástudói betegségek nélkül megírtuk, hogy ezt mindenki vegye komolyan. Amikor az Egészségügyi Világszervezet még mindig tanácstalan volt a maszkok viselését illetően, és nyomában kormányok, egészségügyi minisztériumok és egyéb döntéshozók nem voltak biztosak a maszkviselés eredményességében, mi mindvégig kitartottunk március óta hangoztatott álláspontunk mellett, miszerint KELL A MASZK!!!, ahogy az elsők között követeltük a karantén bevezetését, elmagyarázva olvasóinknak azt is, hogy erre azért van szükség, hogy az emberi kontaktusok számát lecsökkentsük, mert az emberek amúgy hülyék és ostobák, önmaguktól nem tartanak be távolságtartási szabályokat, és egyéb egészségügyi előírásokat – az idő sajnos brutálisan igazolt minket, több hónapnyi járvány után jutott el oda a mainstream média, hogy felkapja a fejét Gődény áldoki és társai életeket veszélyeztető vírustagadó viselkedésére, időközben még egy vírustagadó konferenciát is tartottak a jobb sorsra érdemes Magyarok Világszövetségének székházában. A Nethuszár már áprilisban megcáfolta Gődény akkori kijelentéseit, ahogy Tamás fél vagy tán annyira sem doktor állításairól is bebizonyítottuk, hogy egyszerűen hazugság, szándékos (vagy épp butaságból, és ebben az esetben nem tudni, melyik az ijesztőbb) elkövetett manipuláció.

És természetesen nyúltunk mellé: a Mákófalvi-Inaktelki fertőzöttekről szóló beszámolónkat eléggé elkapkodtuk – ugyanakkor még ma sem tudjuk biztosan, hogy mennyi az igazolt fertőzöttek száma az említett településeken, lévén a Kolozs megyei ISU olyan választ adott az adatigénylésünkre, ami minden további kérdést fölöslegessé tett: kérdésünkre, hogy a falvakban végzett teszteknek melyek voltak az eredményei, elküldték az egy héttel korábbi adataikat, amikor a varroda munkásait letesztelték – hiába nem ezt kérdeztük, és ez már napok óta nyilvános adat volt, naprakész infókat nem kaptunk. Ettől függetlenül vállaljuk, hogy azt a cikket kissé túl hamar írtuk meg, bár mai napig úgy vagyunk vele, hogy a helyi forrásaink nem állítottak valótlan dolgokat. (Mákóra és Inaktelkére még visszatérünk! A helyi viszonyokra vonatkozó adatigénylés során nemcsak mi ütköztünk akadályokba, a G4Media ma számolt be róla, hogy nem kapja meg a településekre vonatkozó adatokat!)

És most térjünk a jelenlegi helyzetre, és kezdjük az elején: hogy jutottunk el a napi kétezer fertőzöttig?

Május 15-én hirdette meg Iohannis államfő az első lazításokat, és már akkor is megírtuk, hogy ezt elkapkodták, a lazításoknak semmilyen egészségügyi, járványügyi alapja nincs, kizárólag politikai célokat szolgál, a hatalom nem akarta, nem bírta tovább az emberi butasággal való küzdelmet, és engedett neki.

Nethuszár-felhívás: csak semmi lazítás, maradjatok fegyelmezettek!

Június elsején jött az újabb lazítási hullám, akkor is megírtuk: aki teheti, maradjon home office-ban, ne menjetek tömegbe, és egyáltalán, mindenki igyekezzen úgy viselkedni, hogy a járvány nemcsak nem ért véget, hanem a lazításoknak köszönhetően újabb gellert kaphat.

Koronahíradó: a lazítások utáni első hét tanulásága, hogy maradjunk fegyelmezettek!

Május 15-én még 245 fertőzöttet jelentettek, és aznap 8384 tesztet végeztek el – ez azt jelenti, hogy a letesztelt pácienseknek mintegy 2,92 százaléka volt pozitív. Érezhető, látható, tapintható, hogy a karantén megtette hatását. Mivel június elsejéig még korlátozottan ugyan, de érvényben volt a karantén, így a számok még mindig nem mutattak aggasztó mértékű növekedést, sőt: június elsején 124 igazolt fertőzöttek jelentettek, és 4055 tesztet végeztek el, az arány: 3,05 százalék. Lévén, hogy feleannyi tesztből jött ez össze, mint május 15-én, a 0,5 százalékos arány emelkedése még nem tűnik aggasztónak, ugyanakkor ennyiből már megállapítható, hogy a május 15-i lazítások utáni helyzetet kellett volna úgy hagyni, és nem nyúlni további lazításokhoz. Nem ezt tették, és június első két hetét ábrázoló görbe már mutatta: van, amiért aggódni. A napi esetszám ugynais csendben, de biztosan megduplázódott… 

Akkor ez most a második hullám?

Jó kérdés. Az is kérdés, hogy mit és miért neveznénk második hullámnak… A Nethuszár véleménye szerint ez NEM a második hullám, nem beszélhetünk olyan esetszám-csökkenésről, mint például Magyarország esetében, ahol a karanténkorszak végére majdnem nulla napi fertőzöttet regisztráltak, hogy aztán ismét elinduljon a járvány. Romániában jelenleg az első hullámot éljük, gyakorlatilag ez történt volna meg március-április-májusban, ha nem zárják le az országot. Azonban a lezárások sem bizonyultak elégségesnek, emlékezzünk csak vissza a húsvéti őrjöngésre, a sok szabályszegőre, a politika balfaszkodására – ezek összességében inkább gátolták, mint segítették az első hullám megfékezését.

A politikai balfaszság iskolapéldája: a CCR döntése

Július elsején a román alkotmánybírtóság közzétette június 25-i döntésének indoklását – a döntés lényege: a román állampolgárok nem tarthatóak többé karanténban, otthoni izolációban. Július harmadikán, a hírekben már részletesen taglalták, hogy  koronafertőzöttek távoznak a kórházakból. És ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis ekkor 59.000 polgár otthoni izolációban, több mint 700-an karanténban, és kb. hatezren kórházban várták, hogy kiderüljön egészségügyi állapotuk. Olyan emberekről beszélünk, akiknél vagy igazolták a fertőzést, de nem voltak tüneteik (ők mentek haza a kórházakból, mintha csak egy plázába tettek volna látogatást), illetve külföldről, vörös zónákból hazatérők, akik otthoni izolációban vagy karanténban kellett volna kiüljék a két hetet. Nos, a fent felsorolt páciensekből összeálló embertömeget a CCR döntése után immár semmi sem fékezte meg, hogy emberek közé menjen. A számok ellen nehéz vitatkozni, és ezek pompásan kirajzolják, hogy a napi esetszámok miként alakultak a CCR döntése után. Július NYOLCADIKAI kezdettel számoltunk, eddig ugyanis már mind érintett értesült a CCR döntéséről, nagyjából ekkortól az összes igazolt és karanténban, illetve izolációban levő potenciális fertőzött szabadon élhette az életét. A kéthetes lappangási periódussal számolva tulajdonképp kijelenthetjük, hogy az ominózus döntés következtében jutottunk el oda, hogy Románia elérte a napi ezer esetszámot.

Innen kezdve már nem volt megállás, a napi esetszámok csak nőttek és nőttek, igaz, időnként, főleg hétvégén, voltak olyan napok, amikor úgy tűnt, hogy ez visszaesik, vagy legalábbis elindul lefele. Ez viszont egyrészt wishfull thinking, a mainstream média minden alkalmat megragadott, hogy valami pozitívumot tudjon bemutatni (nem a koronatesztekre értem 😀 ), a hatóságok szigorúsága csökkent, százak, ezrek tömörültek a tengerpartokon, különböző belvárosi klubok előtt, a kocsmák teraszain stb. – semmi okunk nem volt arra, hogy a járvány lecsengésében reménykedjünk, de a gazdasági vágyak, a fogyasztói kultúra, az ebből fakadó egoista magatartásformák tömegesedése felülírt minden józanságot, és ezzel már a politika sem mert szembe menni. Pedig a kéthetes periódusokra lebontott táblázat már világosan mutatta: nemcsak erősödik a járvány, hanem elkerülhetetlenül közeledünk az exponenciális növekedés felé, ahhoz, amit tavasszal sikeresen elkerültünk. A nyári időjárás ugyan segített némiképp, száraz, meleg időben lassul a terjedés (mondom: lassul, nem szűnik meg, lassul, mondom ismét: lassul, de a vírus nem hal meg…!), de a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva az egészségügyi szakemberek előtt nem volt kérdés, hogy nem fogunk az augusztus 7. és szeptember 28. közötti platón megállni, különösen úgy, hogy elkezdődik az iskola, illetve helyhatósági választások következnek.

Ekkor már nem a napi fertőzöttekre vonatkozó adat volt a lényeges, hanem az, hogy az elvégzett tesztek közül mennyi a pozitív, ez ugyanis megmutatja, hogy a vírus terjedése mennyire gyors, a terjedés mely szakaszában vagyunk. A pozitív tesztek arányának fontosságáról, és mit jelentenek ezek az adatok, a John Hopkins oldalán találtok egy rövid, de érthető összefoglalót – ennek lényege, hogy 5%-os találati arányok esetén nem javasolják a szigorítások feloldását, és ez az 5 százalék már kifejezetten magasnak számít – gyors terjedést jelez. Az arány kiszámolásához két módszert használnak a járványszakértők: az összes tesztelt személy/pozitív személy, illetve az összes elvégzett teszt/pozitív teszt. Románia esetében akármelyiket is nézzük, a helyzet közel sem rózsás, mi az összes teszt/pozitív teszt arányának alakulását mutatjuk be az alábbi ábrán:

Mindezekből könnyen látható, hacsak nem vak, vírustagadó az illető, hogy a járvány még csak most kezd berobbanni.

Egy tényező, amiről keveset beszélünk: az időjárás

Az eddigi kutatások szeriont a koronavírus terjedésének a meleg, száraz idő kedvez a legkevésbé, míg a nedves, hűvös őszi időben pedig valósággal lubickol a koronánk. Szögezzük le: a száraz, meleg NEM ÖLI meg a vírust, hanem LASSÍTJA a terjedést – mindent elmond a lakosság tájékozottságáról, hogy fél évnyi járvány után ezt még így le kell írni, de ezt most hagyjuk.

Jön az ősz, jönnek az esős napok, húsz fok, vagy az alatti hőmérséklettel… A helyzet több mint aggasztó, és komolyabb védekező intézkedések nélkül Románia idén december-januárban az észak-olaszországi helyzeteket fogja átélni – ehhez nem kell különösebb jóstehetség, elég, ha az exponenciális fogalmában kicsit elmélyedünk a Google segítségével.

Összegezve: a Nethuszár eddigi elemzései szerint a járvány még csak most kezdődik igazán, úgyhogy
vigyázzatok magatokra!

(Nethuszár)

Nethuszár