Ghonzó: jó volt ez a Románia, de szeretnék kiszállni

Miután a román alkotmánybíróság (CCR) úgy döntött, hogy alkotmányosnak számít az a  törvény, amellyel a parlament önmagát hatalmazta fel a választások időpontjának kiírására, azaz, a képviselők saját maguk dönthetnek arról, hogy akarnak-e plusz valahány hónapig fizut, állami autót és nagycsöcsű titkárnőt az állam pénzén, a CCR ma közzétette az indoklást is.

Ezek szerint: a törvény életbe lépése után a korábbi kormánydöntés, miszerint a parlamenti választásokat december hatodikán tartják, érvényét veszti. Ismétlem, a törvény életbe lépése után.

Ami a következőket jelenti: ma van október 14-e, és innen kezdve Iohannis államfőnek van 10 napja arra, hogy kihirdesse, vagy visszaküldje a Parlamentnek a törvényjavaslatot. Mivel Klaus minél hamarabb túl akar lenni a választásokon, ezért ebben az esetben kapkodni nem fog, és amúgy sem őróla mintázták Speedy Gonzalest. Szóval, a kilencedik vagy tizedik napon visszaküldi a parlamentnek, ekkor már október 25. körül járunk. A parlament csücsül rajta egy ideig, újra napirendre kell tűzni, lesznek majd szép bokszok a bizottságokban és a hivatali adminisztrációban, de tegyük fel, hogy legkésőbb 30-án a parlament ismét megszavazza a törvényt. Iohannis innen kezdve kap újabb tíz napot, hogy kihirdesse azt, megjelenik majd a Hivatalos Közlönyben, és ezzel a Parlament dönt a választások elhalasztásáról, pontosabban annak új időpontjáról. Legoptimistább számítások szerint is, ekkor már november közepe fele leszünk. A választási listákat október 22-ig kell letegyék a pártok, a kampány november elsején elkezdődik, a parlamenti választások pedig december hatodikán, ahogy azt mondottam volt. Tehát, a törvény legjobb esetben is, valamikor november 10. (de inkább később) után lép érvénybe, ekkor a parlamentnek még össze kell ülnie, és meg kell szavaznia az új időpontot, mondjuk, ha minden nagyon flottul megy, ami Romániában biztos, hogy nem történik meg, akkor olyan november 15-20 között születik meg a választások új időpontja. Ha nem megy flottul, és nálunk ez a standard, akkor mondjuk december ötödikén megszavazzák a választások új időpontját, és hatodikán már nem kell elmenni szavazni, vagy f..szom se tudja mi lesz.

Pedig az ország lakóinak sorsa még soha nem függött ennyire a választások időpontjától: a parlamentben a PSD-nek és csatlósainak többsége van, kormányozni viszont a PNL-nek kell. A PSD, Marcel Ciolacuval az élen mindent, de mindent elkövetett, hogy a PNL-kormánynak keresztbe tegyen – mit neki járvány, mit neki az ország költségvetése? Tavasztól a múlt hétig szakmányban bagatellizálták a járványt a vörösök, egy kis maszktagadást is megengedtek maguknak a derék szoci képviselők, aztán pár nappal ezelőtt, amikor átugrottuk a háromezret, akkor hirtelen elkezdtek aggódni a román nép egészségért, persze az már csak a tiszta véletlen műve, hogy egészségmegőrzésként a választások elhalasztását ajánlják a lakosságnak, a háttérben nemegyszer lázítva az ortodox hívőket, akiknek fontosabb a moasté csókolgatása, mint a vírus elleni küzdelem. Összességében azt is tudnám mondani, így, kisebbségi magyarként, hogy hajrá, csinálják, minden magyar maradjon otthon, és tavaszra nemcsak Erdély, hanem Bukarest is a miénk lesz, de ezt a poént egyszer már elsütöttem, másrészt a legújabb adatok tükrében már nem is annyira vicces. Vagy igen, de akkor túl sötét humor ez.

Sötétségből pedig van bőven ebben az országban, főként a politikai osztályt képviselők koponyáiban található meg, ráadásul aggasztóan nagy mennyiségben. Tegyük csak fel a kérdést: hogy jutottunk idáig járványtanilag? Tán nem a PSD által zsebből irányított CCR döntött úgy, hogy a tünetmentes, de bizonyítottan kovidos pácienseket nem lehet karanténba tartani, mehetnek szabadon, ahova akarnak? De bizony, igen. A döntés következményei jól látszanak a későbbi grafikonokon, erről blogunk elég részletesen beszámolt egy száraz, matek-infósoknak szóló cikkben, de ezúttal ajánljuk a bölcsészeknek is.

Szóval, a CCR nyílt háborút folytat a kormány ellen, ami az ő bajuk lenne, ha nem élnénk mi is ebben az országban, a „mi” alatt értve az összes emberkét, cimborát és rokont, ismerőst és ellenséget, magyart, románt, szászt, zsidót, cigányt, székelyt, pirézt és U-Cluj-drukkert, márpedig annak sem örülök, ha nekem kell szívnom a politikai osztály hülyesége miatt, és annak sem, ha ők kell szívjanak – baj van így is, épp elég.

Márpedig szívni fogunk, ez nem is kérdés: túl azon, hogy a PSD, az igazságszolgáltatásban elbujtatott partizánseregének áldásos akciói miatt a kormány nem tudott, és most sem tud egy nyomorult intézkedést sem életbe léptetni, a költségvetésben is hátrahagytak egy olyan bombát, amitől még békeidőben is elszállunk mind egy szálig, nemhogy járványban. A nyugdíjak negyven százalékos megemelésének kötelessége már az új kormányt fogja terhelni – ezt is a parlament szavazta meg, miközben mindenki tudja a PSD-ben, hogy erre nincs pénz. Sőt, igazából a PSD-ben tudja mindenki, elvégre ők talicskázták ki a PNDL-n (és nemcsak) keresztül az eurómilliókat az elmúlt nyolc évben.  Ez utóbbit érdekvédő szövetségünk is megszavazta, hogy pár nappal később kiderüljön, nyugatról az az óhaj, hogy az RMDSZ és a PNL, lévén mindkettő az EPP tagja, közösen kormányozzon – így aztán az RMDSZ saját maga alá tette be a taposóaknát, most izgatottan várjuk, hogy mi lesz, amikor kormányról majd rálépnek.

A választások december hatodikai megtartása tehát mindannyiunk számára lényeges, mert a gyenge kormányzásnál is sokkal, de sokkal jobb az, amit a PNL kínál, sőt, a jelenlegi helyzet már a dél-etiópiai luxuskörülményekkel versenyez, és a luxust itt erősen cinikusan használtam. Érthetetlen viszont, hogy a CCR, és azok az intézmények, amelyek a mi biztonságunkat, érdekeinket kellene szolgálják, miért nem ebbe az irányba lépnek, és miért lépnek épp az ellenkező irányba, még több kárt okozva ennek a zűrzavarban amúgy is erősen eltévedt népnek?

Nem csoda, hogy nemtől, nemzetiségtől, szexuális irányultságtól, vallási hovatartozástól, politikai identitástól függetlenül egyre többen fogalmazzák meg magukban:
jó volt ez a Románia, de most már hol van a kijárat?

(Nethuszár)

Nethuszár