Mi is az elektori rendszer, és kiből lehet amerikai elnök? Gyorstalpaló

A közhiedelemmel ellentétben az Egyesült Államokban nem elnököt, hanem elektorokat választanak, akik aztán megválasztják az elnököt és az alelnököt. Íme, így zajlik az amerikai elnökválasztás:

Kiből lehet amerikai elnök?

Született amerikai állampolgár, legalább 35 éves, és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Korábban Obama elnök ellen hangzott el az a vád, hogy nem is az Egyesült Államok területén született – így nem lehetett volna elnök, ezért voltak ilyen vehemensek a támadói akkoriban. Idén ez a kérdés nem áll fent.

Kik a szavazásra jogosultak?

Minden 18 év feletti állampolgár, de regisztrálniuk kell a választói névjegyzékbe, amelynek szabályai államonként eltérőek.

Mikor tartják az elnökválasztást?

Négyévente tartanak elnökválasztásokat, november első hétfője utáni kedden. Idén ez november 8-ára esik, ami a lehető legkésőbb időpont, ami lehetséges. Több államban azonban lehetőség van korai szavazásra, és ezt megtehetik levélben is. Idén pl. eddig 100 millió amerikai állampolgár adta le a szavazatát, nagyjából 68 millióan levélben, a többi pedig az állami szabályozásnak köszönhetően pár nappal ezelőtt, rendes szavazókörzetben.

Ki nyeri a választást?

Az Egyesült Államokban nem az egész országban leadott szavazatokat simán összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert.

Jelen pillanatban 538 elektor létezik, amelyeket a tagállamok lakosságához mérten súlyoznak. A győztes mindent visz alapon, amelyik elnökjelölt megnyer egy államot, ott elviszi az összes elektort. Ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, 270 elektort kell maga mögött tudnia, ők decemberben összegyűlnek, és megválasztják az amerikai elnököt és alelnököt. A beiktatásra pedig hagyományosan januárban kerül sor. A képlet azonban mégsem ilyen egyszerű, legalábbis az idén biztosan nem: elvileg az elektorok arra az elnökjelöltre adják voksukat, aki az államukban megnyerte a választási küzdelmet. Mivel államonként eltérő az elektorok száma, így könnyen előfordulhat, hogy egy jelölt több szavazatot gyűjt be összességében, mégsem ő nyeri meg a választást, sőt, a különbség még jelentős is lehet, akár pár millió szavazatnyi előnnyel is lehetsz második az elnöki székért folyó versenyben. Így nyert korábban dablöjú Bush szemben Al Gore-al, vagy épp négy évvel ezelőtt Donald Trump Hillary Clintonnal szemben.

Azonban az idén kacifántossá vállt a kérdés,

ugyanis akkora szakadék húzódik a demokrata és a republikánus tábor között (egyes elemzők már a polgárháborút sem tartják kizártnak), hogy könnyen elképzelhető: egy-egy elektor saját szimpátiája alapján fog szavazni az elektori kollégiumban, és nem azt az álláspontot képviselve, amit az általa képviselet állam szavazói elhatároztak és voksuk alapján kinyilvánítottak. Ez teszi egyébként érdekessé, és különösen feszültté az idei amerikai elnökválasztást.

Itt egy térkép az államonkénti elektori eloszlásról:

És tessék egy táblázat is

(a zöld felfelé, illetve a piros lefelé mutató nyílt jelzi, hogy az ezt megelőző, 2010-es népszámláláshoz képest nőtt vagy csökkent az elektori helyek száma)

Forrás: 24.hu, Wikipedia

(Nethuszár)

Nethuszár