Azerbajdzsán arra kéri a Nemzetközi Bíróságot, hogy ejtse az örmény etnikai tisztogatással kapcsolatos ügyet

Azerbajdzsán hétfőn arra kérte a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságot, hogy ejtse a szomszédja, Örményország által indított pert, amelyben etnikai tisztogatással és az ENSZ diszkriminációellenes egyezményének megsértésével vádolják az országot. A bakui fegyveres erők tavaly szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabah régiót, miután az évekig örmény ellenőrzés alatt állt, ami arra késztette a legtöbb örmény nemzetiségű lakost, hogy Örményországba meneküljön.

Örményország még 2021-ben nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bírósághoz, azzal vádolva Azerbajdzsánt, hogy megsértette a faji megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezményt azáltal, hogy „dicsőíti az örmények elleni rasszizmust, engedélyezi a velük szembeni gyűlöletbeszédet és örmény kulturális helyszínek lerombolását”. Örményország a keresetben azt állította továbbá, hogy az örmények „rendszeres megkülönböztetésnek, tömeggyilkosságoknak, kínzásoknak és más visszaéléseknek vannak kitéve”. Ezeket a vádakat Baku tagadja, és ellenkeresetet nyújtott be Örményország ellen, amelyben az azeriekkel szembeni diszkriminációval és etnikai tisztogatással, valamint ugyanazon szerződés megsértésével vádolja Jerevánt.
Hétfőn a bírósági meghallgatáson Elnur Mammadov azerbajdzsáni külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy Örményország panaszainak többsége a Hegyi-Karabah körüli fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos, és nem tartozik a diszkriminációellenes szerződés hatálya alá. Azzal is vádolta Örményországot, hogy az ügy bíróság elé vitelét megelőzően nem folytattak valódi tárgyalásokat.

„Örményország kérelmében visszaél a szerződéssel, és megpróbált kibújni azon kötelezettsége alól, hogy a bíróság joghatóságára való hivatkozás előtt, tárgyalások útján próbálja meg rendezni az Azerbajdzsánnal fennálló vitáját” – mondta Mammadov. Örményország kedden válaszol az azeri állításokra.

A Nemzetközi Bíróság tavaly novemberi sürgősségi végzésében arra kötelezte Azerbajdzsánt, hogy biztosítson szabad, akadálytalan, gyors és biztonságos visszatérést a Hegyi-Karabahból szeptemberben elmenekült örményeknek, és szavatoljon biztonságot az ottmaradtaknak. Erre Baku ígéretet tett.

Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Bakués Jereván között. A terület Azerbajdzsántól szakadt el az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán mindvégig saját területének tekintette a hegyi-karabahi enklávét.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)