A kínai kihívó, amely töredék áron veri meg az OpenAI modelljét

A Z.ai kínai mesterségesintelligencia-vállalat – amely korábban Zhipu AI néven volt ismert – június 16-án nyilvánosan elérhetővé tette a GLM-5.2 nevű modelljét, és ezzel egy olyan rendszert bocsátott a világ fejlesztőközösségének rendelkezésére, amely több fontos kódolási tesztben felülmúlja az OpenAI GPT-5.5-ét, miközben az API-n keresztüli használata nagyjából hatodannyiba kerül, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény és az ár egyszerre vált versenyképessé egy olyan piacon, ahol eddig az amerikai vállalatok diktáltak.

Mielőtt a számokba merülnénk, érdemes megmagyarázni, mitől különleges ez a kiadás: a legtöbb nagy mesterségesintelligencia-modell – mint az OpenAI GPT-sorozata vagy az Anthropic Claude-ja – zárt rendszerként működik, vagyis a fejlesztők csak egy programozói felületen, API-n keresztül férhetnek hozzá, és nem látnak bele a modell belső működésébe. A GLM-5.2 ezzel szemben MIT nyílt forráskódú licenc alatt jelent meg a Hugging Face platformon, ami azt jelenti, hogy bárki szabadon letöltheti a modell teljes súlyait – vagyis magát a betanított rendszert -, saját szerverein futtathatja, módosíthatja, és a saját igényeire szabhatja, ami a vállalati felhasználók számára különösen vonzó lehetőség, hiszen nem kell az adataikat egy külső szolgáltató szerverein feldolgoztatni.

A GLM-5.2 egy 753 milliárd paraméteres rendszer – a paraméterek száma nagyjából azt jelzi, mekkora és mennyire összetett a modell belső tudáshálózata -, és a kódolási képességeket mérő benchmarkokon, vagyis szabványosított teszteken elért eredményei valóban figyelemre méltóak. Az SWE-bench Pro teszten, amely valós szoftverfejlesztési feladatokat szimulál, a GLM-5.2 62,1 pontot ért el, szemben a GPT-5.5 58,6-ával, ami azt jelenti, hogy a kínai modell ebben a kategóriában egyértelműen megelőzi az OpenAI rendszerét, és ez nem csekély teljesítmény, hiszen az SWE-bench Pro az egyik legszigorúbb és legelismertebb mérce a kódolási képességek értékelésére. A Terminal-Bench 2.1 teszten a GLM-5.2 81,0 pontot ért el, ezzel az első nyílt súlyú modellé vált, amely átlépte a 80 százalékos határt ezen a benchmarkon – ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy ezen a teszten még elmarad a Claude Opus 4.8-tól, amely 85,0 pontot ért el, és a GPT-5.5-től is, amely 84,0 ponttal végzett, tehát a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a nyílt forráskódú modellek vezető csoportjában foglal helyet, de az abszolút élvonaltól még van némi lemaradása. Az AIME 2026 matematikai versenyen azonban a GLM-5.2 meglepően erős eredményt produkált: 99,2 ponttal megelőzte mind a GPT-5.5-öt, mind a Claude Opus 4.8-at, ami azt jelzi, hogy a modell matematikai és logikai következtetési képességei kiemelkedőek.

A teljesítményadatok önmagukban is figyelemre méltóak, de a Z.ai modelljének igazi versenyelőnye az árazásban rejlik: az API-n keresztüli használat egymillió bemeneti tokenenként 1,40 dollárba, egymillió kimeneti tokenenként 4,40 dollárba kerül, és ha a bemenetet gyorsítótárazza a rendszer – ami ismétlődő feladatoknál automatikusan történik -, akkor a bemeneti ár körülbelül 0,26 dollárra csökken, ami a VentureBeat szerint összehasonlítható kódolási feladatok esetén nagyjából hatoda a GPT-5.5 árának. Ez egy fejlesztőkből álló csapat vagy egy közepes méretű vállalat számára azt jelenti, hogy ugyanolyan – vagy bizonyos feladatokban jobb – eredményt érhet el hatszor kisebb számlaösszeg mellett, ami a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztőeszközök piacán döntő szempont lehet, különösen olyanok számára, akik nagy mennyiségű automatizált kódolási feladatot végeznek. A modell egymillió tokenes kontextusablakkal rendelkezik – ez azt jelenti, hogy egyszerre ekkora szövegmennyiséget képes egyszerre kezelni -, és válaszonként legfeljebb 131 072 kimeneti tokent támogat, ami lehetővé teszi hosszú, összetett kódrészletek generálását egyetlen lépésben.

A Z.ai a GLM-5.2-t először június 13-án tette elérhetővé a fizetős kódolási csomag előfizetői számára, majd három nappal később, június 16-án nyilvánosságra hozta a teljes modellsúlyokat is, ami egy tudatos kétlépéses stratégiát tükröz: először a fizetős felhasználók kaptak előnyt, majd a nyílt forráskódú közösség is hozzáférést kapott. A GLM-5.2 a GLM-5 sorozat negyedik modellje csupán 2026 februárja óta – a GLM-5, a GLM-5-Turbo és a GLM-5.1 után -, ami azt jelzi, hogy a Z.ai fejlesztési üteme rendkívül gyors, és a vállalat láthatóan komoly erőforrásokat fordít arra, hogy minél rövidebb idő alatt minél versenyképesebb rendszereket hozzon létre. Tang Jie, a Z.ai alapítója részben az amerikai mesterségesintelligencia-szolgáltatásokra vonatkozó közelmúltbeli korlátozásokra adott válaszként jellemezte a kiadást – ez egy olyan geopolitikai kontextusra utal, amelyben a kínai technológiai vállalatok egyre inkább saját fejlesztésű, önálló rendszerekkel igyekeznek kiváltani az amerikai szolgáltatásokat, és amelyben a nyílt forráskódú kiadás nemcsak üzleti döntés, hanem egyfajta stratégiai üzenet is.

FORRÁS

(Nethuszár)