ITT AZ IDŐ: KARANTÉNT! MOST!

Az egészségügyi rendszerünk rohamléptekkel halad a szakadék felé, a kormány és az ország elnöke az idővel próbálnak versenyezni – egy olyan mérkőzés ez, amit még soha senki nem nyert meg. Már nincs sok idő, és elérkezünk a napi több száz halálos áldozatig, ennek ellenére a karantén teljes tabunak számít a politikai osztály szemében. Holott, ha a gazdasági, politikai vagy humánus érdekek között kell választanunk, akkor csak és kizárólag ez utóbbi, azaz az emberélet védelme lehet az opció.

Ludovic Orbannak és Klaus Iohannisnak minél hamarabb meg kell hoznia a kemény, szigorú, de helyes döntést – ellenkező esetben a katasztrófa akkora lesz, hogy ahhoz képest egy lockdown olcsó mulatságnak tűnik majd.

Most tartunk a napi hatezer esetnél,

és a különböző modellek egyetértenek abban, hogy a napi tízezret nemsokára elérjük – ezzel párhuzamosan egyre kevesebb a szabad ágy az intenzív osztályokon, és egyre több az intenzíven fekvő beteg, ahonnan csak ritka esteben kerülnek ki élve a páciensek – a Recorder által megkérdezett intenzíves orvosok és ápolók szerint a túlélési arány itt, az ATI osztályokon nem éri el a húsz százalékot. Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a jelenleg intenzíven fekvő betegek számából adódóan hamarosan a napi több száz halálos áldozathoz érkezünk – és ekkor már nem lesz visszaút.

Jelen cikkünkkel szeretnénk kifejezni egyetértésünket a G4Media portálon CRISTIAN PANTAZI által megfogalmazott gondolatokkal!
A Nethuszár a járvány kezdete óta az emberélet védelmét tartja a legfontosabb szempontnak, és úgy gondoljuk: eljött az idő, hogy az erdélyi magyar sajtóorgánumok közül elsőként kimondjuk: eljött az idő a totális karanténra, a lockdownra!  Minden egyes nap, amit az elrendelése nélkül töltünk el ,növeli a halálos áldozatok számát, és azt az időtartamot, amit majd mindekképp karanténban kell töltenünk!

Mindehhez hozzáadódik még az a tény,

hogy a kórházak telítettségével párhuzamosan a krónikus betegek ellátása akadozik, sok esetben elmarad – köreikben is megugrik majd a halálos áldozatok száma – a rákos daganatokhoz kapcsolódó műtétek száma eddig egyharmadával esett vissza.

Az egészségügyi rendszer közelgő csődjével párhuzamosan a politika abszurd, erőtlen és sok esteben megmagyarázhatatlan, még több esetben egyenesen egymásnak ellentmondó intézkedések meghozatalában véli megtalálni a járvány visszaszorításának kulcsát – az eredményeket mindannyian láthatjuk.

A PNL nem mer kockáztatni, és a parlamentben levő PSD-s többségre fogja a komoly intézkedések elmaradásának okait – ami igaz ugyan, de csak félig. A költségvetést legutóbb is felelősségvállalással fogadták el Ludovicék, ezt idén is megtehetik.

A járványügyi döntések decentralizálása teljes csőd

– a megyék hazudnak a betegszámokról, kevesebbet jelentenek le, hogy ne kerüljenek a vörös kód besorolásba, ez pedig csak növeli az immáron biztosan bekövetkező katasztrófa mélységeit, ugyanis az így eltitkolt, de attól még létező betegek majd egyszerre fogják lerohanni a kórházakat.

A PSD-ről beszélni sem érdemes: a járványt csak arra használja ki és fel, hogy szerezzen pár százalékpontot a választások előtt, a választások elhalasztásának ötletét is azért propagálja, hogy a PNL népszerűségének faricskálásából még több parlamenti helyhez jusson. Az a párt,

amelyik az alkotmánybíróságon támadta meg a kötelező karantén intézményét,

ezzel segítve elő a napi ezer fertőzött elérését, és alaposan meggyorsítva a járvány terjedését, az a párt, amelyik hardcore vírustagadókat, oltáselleneseket indít a listáján, nincs mit keressen a politikában. Nemcsak nálunk, sehol a világon!

A centralizmusért mindig is rajongó Bukarest pedig azzal tolta el magától a felelősséget, hogy a helyi hatóságokra ruházta a védekezési szabályok betartását, és betartatását – így aztán Szebenben, Klaus Iohannis városában nyugodtan készülődnek a karácsonyi vásárra, millió helyszínen zavartalanul mászkálhatnak az emberek maszk nélkül, miközben az iskolák bezárásával próbálja óvni a kormány a felnőtt lakosságot.

A közelgő parlamenti választások fontossága sem szoríthatja háttérbe az emberi élet védelmét

– plusz, megvárni december hatodikát a lockdownnal egyenértékű azzal, hogy a totális karantén időtartalmáról már vitázni sem tudunk majd, ugyanis minden késedelem csak növeli a majdani teljes izoláció időtartamát. Amit ma egy kéthetes karanténnal meg lehetne oldani, ahhoz holnap már nem elég három hét, december hatodikán pedig már minimum három hónapos bezártsággal kell majd számolnunk.

A Nethuszár korábban megírta: a skótok nem is a napi esetszámtól való félelmükben, hanem annak gyors ütemétől megriadva, múlt hét pénteken kéthetes karantént rendeltek el – totális karantént, ahogy fogalmaztak: megszakítjuk az adást. Két hét alatt viszont az egy hónappal korábbi állapotra vetik vissza a járvány terjedését, a két hét után bekövetkező nyitáskor továbbra is fennmaradó kötelező maszkviseléssel és egyéb óvintézkedéssel pedig még legalább két, de inkább három hónapig kezükben tudják tartani a vírus terjedését, ezzel pedig gazdaságuk működését. A húzd meg-ereszd meg taktika logikusnak tűnik, és ami még fontosabb: mindenki számára elviselhető. Nálunk Iohannis elnök pedig sajtótájékoztatón fejezte ki abbéli véleményét, hogy egy kéthetes lockdownnak nincs értelme.

Meglátásunk szerint,

csatlakozva a G4Medián megjelent írás üzenetéhez, a Nethuszár elkerülhetetlennek tartja a következő intézkedések azonnali bevezetését:

• a maszk kötelező használata úgy beltéren, mint kültéren az ország teljes területén
• a karácsonyi vásárok és a tömegrendezvények tejes betiltása, függetlenül attól, hogy hány résztvevőről lenne szó
• a megyék közti utazás megtiltása, kivéve aki munkába, orvoshoz vagy iskolába megy
• Határozott és drasztikus ellenőrzések a vendéglátóipari egységeknél – akik megszegik a szabályokat, ott a működési engedélyt azonnal vonják be
• az otthoni munka elrendelése az adminisztrációban dolgozók számára, legalábbis a lehető legtöbb alkalmazott számára

Az iskolák bezárását pedig újra kell gondolni!

Nem véletlenül maradnak nyitva Európa-szerte az oktatási intézmények, bezárásuk ugyanis nagy terhet ró a szülőkre, ezáltal a gazdaságra. Romániában pedig a szemünk láttára vész el egy teljes generáció, mert egy olyan országról van szó, ahol a falvak egyharmadában még mobiljel sincs, nemhogy internet! Akármennyire is furán hangozzon, az iskolák bezárását még egy teljes lockdown idején is alaposan át kéne gondolni.

Ma még megúszhatjuk egy két – négy hét közötti karanténnal. Viszont minden egyes nap, amíg halasszuk ennek meghozatalát exponenciálisan növeli azt az időtartamot, amit mindenképp karanténban kell majd töltenünk.

(Nethuszár)

Nethuszár