2023 volt az eddigi legmelegebb év

A 2023–as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius–fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld–megfigyelési programja, a Copernicus kedden.

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius–fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016–os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában. 2023–ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius–fok volt, 0,17 Celsius–fokkal magasabb a 2016–osnál, 0,6 Celsius–fokkal magasabb az 1991–2020–as átlagnál és 1,48 Celsius–fokkal magasabb az 1850–1900–as, iparosodás előtti szintnél.

A jelentés szerint 2023–ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius–fokkal meghaladta az 1850–1900 közötti szintet. A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius–fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius–fokkal volt melegebb.

Megjegyezték: 2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete elérte a 14,22 Celsius–fokot, ami 0,85 Celsius–fokkal lépte túl az 1991–2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius–fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius–fok volt, ami 0,88 Celsius–fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hűmérsékletet. A 2023–as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban, valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius–fok volt, ami 0,85 Celsius–fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét és 1,78 Celsius–fokkal az 1850–1900 közötti időszak decembereinek átlagát.

Tavaly számos szélsőséges eseményt jegyeztek fel szerte a világon, köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. A globális erdőtüzek becsült szén–dioxid–kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022–es adatokat, nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt – írták. Kiemelték: a földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése, a jelenséghez 2023–ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott – jegyezték meg.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi–sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb. Az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat jelentésének Európára vonatkozó adatai szerint 2023 a második legmelegebb év volt a kontinensen. Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius–fokkal volt magasabb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál, ugyanakkor 0,17 Celsius–fokkal volt alacsonyabb, mint 2020–ban, az eddigi legmelegebb európai évben. Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett.

A 2022. december és 2023. február közötti időszak 2022–őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius–fok volt, ami 0,83 Celsius–fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius–fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában, noha mindössze 0,03 Celsius–fokkal volt hidegebb, mint 2020 azonos időszaka – derül ki európai unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának jelentéséből.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)