A klímaváltozás valósága a mindennapi életünk része lett

Az éghajlatváltozás globális valósága az európaiak mindennapi életének részévé vált, így „minél hamarabb biztosítanunk kell, hogy felkészülten várjuk a következő természeti katasztrófát, mert jelenleg már az éghajlati válság korát éljük” – jelentette ki Janez Lenarcic, a válságkezelésért felelős európai uniós biztos szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

Lenarcic a Spanyolországban pusztító árvizekről, a felkészültség javításáról és az éghajlati válság elleni küzdelemről szóló plenáris vitában elmondta: a hidegcsepp–jelenség okozta heves esőzések özönvízszerű áradásokat okoztak Valenciában, a régió egyes részein egyetlen nap alatt egyévnyi csapadék hullott, amelynek hatására egyes folyók egy évszázada nem látott szintre emelkedtek. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárási események számának erőteljes növekedése tapasztalható Európában: három évvel ezelőtt Németországban és Belgiumban, tavaly pedig Szlovéniában és Olaszországban, a közelmúltban Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban és most Spanyolországban történtek pusztító áradások.

„Ami korábban statisztikailag egyszeri eseménynek számított, mostanra rendszeressé vált”

– emelte ki. Elmondta, hogy az uniós Veszélyhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ folyamatosan kapcsolatban áll a spanyol hatóságokkal, hogy segítséget nyújtson. Október 29–én Spanyolország aktiválta a Copernicus műholdas megfigyelési rendszert az árvízkárok felmérésére, ez eddig 39 műholdas térképet biztosított.

Több uniós tagállam is segítséget ajánlott, és Spanyolország az EU helyreállítási alapjait is igénybe veheti a középtávú rehabilitációhoz – taglalta. A helyreállítás további támogatása érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós politika jogi keretének módosítására, amely lehetővé tenné, hogy a kohéziós alapokat a károsodott infrastruktúra újjáépítésére lehessen felhasználni – tette hozzá. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és különösen érzékeny a szélsőséges időjárási jelenségekre: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett ezért meg kell erősíteni Európa katasztrófaelhárítási képességét az uniós polgári védelmi mechanizmus további fejlesztésével.

Rámutatott, hogy „be kell fektetni a felkészültségbe”. „Európában az 1980–as években a katasztrófák átlagosan 8 milliárd eurónak megfelelő összegű károkat okoztak, míg 2022–ben a károk értéke már meghaladta az 50 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy a tétlenség költségei sokkal nagyobbak lesznek, mint a cselekvés költségei” – húzta alá.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP–képviselője a vitához hozzászólva a spanyolországi áradásokkal kapcsolatban elmondta: Magyarország a Hungary Helps karitatív programon keresztül azonnal gyorssegélyt ajánlott fel a katasztrófakárok mérséklése, a mielőbbi helyreállítás érdekében. Ugyanakkor – tette hozzá – nélkülözhetetlen a katasztrófát előidéző okok vizsgálata is.

„Valenciának az árvíz által sújtott részét hosszú évtizedek óta olyan területként azonosították, ahol komoly kockázata van az áradásoknak, ennek ellenére a megfelelő árvízvédelmi infrastruktúra kiépítésére mégsem került sor. Letagadhatatlan, hogy a spanyol kormány nem végezte el a feladatát, és nem sikerült felkészítenie a régió vízügyi infrastruktúráját arra, hogy egy ilyen nagyságrendű árvíznek ellen tudjon állni” – hívta fel a figyelmet a magyar képviselő.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)