Visszavonták Iliescu forradalmár-igazolványát

A bukaresti törvényszék helyt adott szerdán a kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárság beadványának, és érvénytelenítette Ion Iliescu volt államfő forradalmár-igazolványát. A döntés nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.

Az 1945-1989 közötti kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárság arra hivatkozva kérte a törvényszéktől Iliescu forradalmár-igazolványának visszavonását, hogy Iliescu 1944-től a Kommunista Ifjak Szövetségének (UTC), 1953-tól pedig a Román Kommunista Pártnak (PCR) a tagjává vált, és mindkét szervezetnek vezetőségi tagja lett. Azonban a 2004/341-es, majd utólag a 242-es törvénnyel módosított jogszabály értelmében nem részesülhetnek forradalmár-igazolványban és a forradalmárok előjogaiban azok, akik 1945 és 1989 között a Román Kommunista Pártban valamely vezető szerepet töltöttek be helyi, regionális vagy országos szinten – érvelt beadványában a kormány alárendeltségébe tartozó államtitkárság.

A forradalmár-igazolvánnyal rendelkező személyek számos kedvezményben részesülnek, például elsőbbségük van az állami alapból történő lakásvásárlás vagy -bérlés során; előnyben részesülnek ingatlanhitel esetén; ingyenes gyógyszerekre jogosultak, ingyenesen részesülhetnek a szanatóriumok és kezelőközpontok szolgáltatásaiban; ingyenesen közlekedhetnek a városi közszállítási járműveken, nem kell ingatlanadót fizetniük; a nyugdíj mellett bármilyen más jövedelmük is lehet. Iliescu forradalmár-igazolványának visszavonását még 2022-ben kezdeményezte a kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárságnál a December 21. Egyesület, jelezve, hogy a volt államelnök nem teljesíti a román forradalom harcosa cím birtoklásának feltételeit.

Ion Iliescu háromszor állt az ország élén, először 1989 és 1992 között mint a Nemzeti Megmentési Front (FSN) elnöke, majd 1992-1996, illetve 2000-2004 között mint megválasztott államfő. A volt elnököt kétszer állították bíróság elé az úgynevezett forradalom-ügyben, de a bíróság mindkét esetben visszautalta az iratcsomót a katonai ügyészségnek azzal az indokkal, hogy a kivizsgálást elölről kell kezdeni. Iliescut azzal vádolták a katonai ügyészek, hogy Ceaușescu bukása után úgy legitimálta hatalomra kerülését, hogy szervezetten, magas rangú katonák által végrehajtott akció révén félretájékoztatta és összezavarta a lakosságot, ami miatt sok ember meghalt vagy megsebesült, lelki szenvedéseket élt át, vagy jogellenesen korlátozták szabadságát.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)