Hernádi Zsolt: a benzinársapka kivezetés célszerű lenne

Exkluzív nagyinterjút adott a Mandinernek Hernádi Zsolt – szóba került miden: szankciók, különadók, benzinársapka.

Külön érdekessége az interjúnak, hogy az alany nem próbál meg mellébeszélni, mi több, sokszor nyújt betekintést a MOL szakmai vagy épp üzleti gondjaiba, szemléletébe, úgyhogy az interjú elolvasása után tényleg van egy olyan értésünk, hogy kicsit jobban értjük a világot.

Ráadásul, az is kiderül a beszélgetésből, hogy nem is olyan biztos az, hogy marad a benzinársapka – ha jól értjük, a MOL-nak ez nem túl kedvező…

Ízelítő:

A miniszterelnök a brüsszeli megegyezés kapcsán a következőt írta ki a Facebookra: „Az apa férfi, az anya nő, a benzinár 480 forint.” Ön utalt a csökkenő import okozta problémára, mégis meddig tartható fenn ez a korlátozás?

A Mol árazása versenyár, nem költségalapú. Ennek az árképzésnek a lényege, hogy lehetővé tegye az importot, és senki ne kerüljön monopol­helyzetbe. Garanciát jelent arra is, hogy egy pillanatnyi ártorzulástól eltekintve az tudjon több jövedelmet realizálni, aki hatékonyabban működteti az üzemeit. Nem szabad mérvadónak tekinteni ezt a pillanatfelvételt, amikor az Ural és a Brent típus árkülönbsége a tízéves átlag tízszerese. Mint ahogy azt sem szabad mérvadónak tekinteni, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit költött a Mol arra, hogy a termékkihozatalával biztosítsa a legjobb finomítók közé kerülést. Mert alapesetben az Uralból csak sok beruházás árán lehet ugyanazt a hozamot elérni, mint a Brentből. A kettő közötti árkülönbség pont ezt tükrözi.

A 480 forintos ár ennek a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk. Mert senkinek ne legyen kétsége, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. Ez a versenyárképzés logikája. Tudják, ez olyan, mint amikor kiöntök egy pohár vizet az asztalra: az arra fog folyni, amerre lejt az asztal. Megtehetem, hogy megemelem az asztalt, és akkor arra folyik, amerre akarom, csak előbb-utóbb elfárad a karom, és a kezemmel mást nem is tudok már csinálni. Erre elengedem az asztalt, és akkor a víz ugyanúgy folyik majd, mint annak előtte. Az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben. De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról.

Ez azt jelenti, hogy ellátási probléma lesz az ársapka miatt?

Nem ilyen egyszerű ez. Mindennek megvannak a fizikai korlátai. A magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import. Márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, s ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban, hogy késik a karbantartás utáni újraindulás. Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval. Képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni. Közgazdászként, de az ellátásbiztonságért felelős vezetőként is azt kell mondanom, hogy egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn. A jó hír, hogy a kormány érti az érveinket, és történtek korrekciós lépések is, amelyeknek kedvező hatásuk van: a teherautókat, majd a külföldieket már kivették a kedvez­ményezettek köréből.

Jelenleg július elseje a határidő.

Igen, és utána, ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ez lenne a célszerű. De ez a kérdés nem a miénk. A mi felelősségünk a döntéshozók tájékoztatása.

A teljes interjúért KLIKK IDE és olvasd el!

(Nethuszár)