Bankválság is lehet Ukrajna esetleges törlesztési csődjéből

Komolyan megterhelné a nagy fejlesztési bankokat és más szupranacionális intézményeket, köztük az EBRD–t Ukrajna velük szemben beálló esetleges törlesztési csődje – áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozza: a nyugati országok a többségi részvényesi tulajdonukban lévő nemzetközi fejlesztési bankokat használják Ukrajna pénzügyi támogatására. Ezek közé tartozik a feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991–ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az EU–tagállamok tulajdonában lévő Európai Beruházási Bank (EIB), valamint a Világbank–csoport nemzetközi hitelintézete, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD).
Mindemellett az Európai Unió is folyósított támogatást Ukrajnának makropénzügyi segítségnyújtási hitelkeretéből (MFA), valamint jórészt az EIB–n keresztül biztosított garanciavállalások formájában.
A Fitch kiemeli, hogy ezeket a szervezeteket a lehetséges legjobb, stabil kilátású „AAA” osztályzattal tartja nyilván.
A cég kimutatása szerint ezek a szupranacionális intézmények 2022 végéig 25 milliárd euró hitelt nyújtottak Ukrajnának.
Ez teljes kinnlevőség–állományuk 1–6 százaléka, és Ukrajna szuverén adósságállományának 24 százalékával egyenlő – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő szerint az Európai Unió Ukrajnával szembeni kitettsége a legnagyobb, és a leggyorsabban nőtt tavaly óta, az esetleges ukrán törlesztési csőd ugyanakkor az EBRD–re és az IBRD–re gyakorolná a legjelentősebb negatív besorolási hatást, tekintettel e két pénzintézet nettó kitettségére és egyéb adósságpiaci mérőszámaikra.
A Fitch Ratings megítélése szerint az ukrajnai kitettség az EBRD–re jelenti a legnagyobb kockázatot, mindenekelőtt azért, mert a londoni székhelyű bank 2,7 milliárd eurós ukrajnai kinnlevőség–állományának több mint a fele 2022 végén nem szuverén – vagyis zömmel kereskedelmi és szub–szuverén – felvevőkkel szembeni kitettség volt.
Az EBRD a múlt hónapban tartott éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
A bank közölte: a háborús károk figyelembevételével készült legutóbbi becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.
A bank a 2022–2023–as időszakra legalább 3 milliárd euró folyósítását vállalta Ukrajna részére, és eddig 1,5 milliárd eurót hajtott fel nemzetközi donoroktól a kockázatok részleges fedezésére.
Az EBRD kormányzótestülete a májusi éves közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3–5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné a szükséges mértékű és jellegű támogatás nyújtását 2024–ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne a rendszerszintű adományozói kockázatmegosztásra.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta. A bankot a részvényes országok 10 millió ecu (European Currency Unit, az euró előtti közös európai elszámolási eszköz) tőkével alapították 1991–ben, ezt a tőkeállományt 1996–ban 20 milliárd ecu–re, majd 2010–ben, a globális pénzügyi válság nyomán 30 milliárd euróra emelték.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)