Az EU klímaügyi biztosa szerint a COP-csúcstalálkozók nem hozzák a tudomány által elvárt eredményeket
2026. 06. 03. 10:35:30
A legutóbbi ENSZ-klímacsúcsok eredményei nem érték el azt az ambíciószintet, amelyet a tudomány az éghajlatváltozás kezeléséhez szükségesnek tart – jelentette ki hétfőn Wopke Hoekstra, az Európai Unió klímaügyi biztosa a Reuters beszámolója szerint.
A nyilatkozat Brüsszelben hangzott el, alig egy héttel a bonni Éghajlatváltozási Konferencia (SB64) kezdete előtt. A június 8. és 18. között Németországban megrendezett találkozót sokan a nemzetközi klímapolitika egyik legfontosabb idei eseményének tartják, mivel választ adhat arra, hogy a tavaly novemberi, belémi COP30 konferencián tett vállalások valóban megvalósíthatók-e.
Bonnban dőlhet el, működik-e még a nemzetközi klímarendszer
A bonni tárgyalásokra egy rendkívül feszült geopolitikai környezetben kerül sor. Az E3G agytröszt hétfőn közzétett elemzése szerint az SB64 konferenciának bizonyítania kell, hogy a multilaterális rendszer továbbra is képes előmozdítani a nemzetközi megállapodások végrehajtását. A kihívás jelentőségét növeli, hogy mindössze öt hónap maradt a következő ENSZ-klímacsúcsig, a COP31-ig.
A COP30 után a globális klímatárgyalások egy új szakaszba léptek, amelyet a résztvevők gyakran „döntő végrehajtási fázisként” emlegetnek. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a korábbi ígéretekből és célkitűzésekből kézzelfogható intézkedések szülessenek. Hoekstra ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer hiányosságai ellenére nincs alternatívája annak, hogy az országok továbbra is az ENSZ COP-folyamatán belül próbáljanak közös megoldásokat találni.
A finanszírozás továbbra is az egyik legnagyobb vita
A brazíliai Belémben megrendezett COP30 során az elnökség két olyan, jogilag nem kötelező ütemterv kidolgozását indította el, amelyek a következő évek klímapolitikáját alakíthatják. Az egyik folyamat a fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos eltávolodásra, a másik pedig az erdőirtás 2030-ig történő megállítására és visszafordítására összpontosít. A COP30 elnöksége felkérte az országokat és az érintett szervezeteket, hogy nyújtsák be javaslataikat, a határidőt pedig 2026 áprilisáig meghosszabbították. A tárgyalások ugyanakkor ismét felszínre hozták a fejlett és a fejlődő országok közötti nézetkülönbségeket.
A fejlődő országok szerint a klímavédelmi célok csak akkor lehetnek hitelesek, ha azokhoz megfelelő pénzügyi támogatás is társul. Éppen ezért hozzájárulásaik középpontjába a finanszírozási rendszer reformját helyezték. A COP30 résztvevői elfogadtak egy új, kollektív és számszerűsített célt az alkalmazkodási finanszírozás területén, azonban a megvalósítás részletei továbbra sem tisztázottak teljes mértékben.
Egyre több kérdés merül fel a rendszer hatékonyságával kapcsolatban
A Természetvédelmi Világalap (WWF) a COP30 értékelése során arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia több kulcsfontosságú területen sem hozott áttörést. A szervezet szerint a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével, az erdőirtás megállításával és a finanszírozással kapcsolatos döntések késedelmet szenvedtek, ami újabb kérdéseket vetett fel a globális klímairányítás hatékonyságával kapcsolatban. A brazil elnökség ezzel szemben úgy értékelte a konferencia eredményeit, hogy azok egy új „végrehajtási évtized” alapjait teremtik meg. Ennek részeként olyan kezdeményezések indultak el, mint a Tropical Forest Forever Facility és a Global Implementation Accelerator.
A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a bonni tárgyalások képesek lesznek-e ezeket a keretrendszereket konkrét, mérhető eredményekké alakítani. Ez nagyban meghatározhatja azt is, hogyan ítélik meg az ENSZ éghajlat-változási folyamatának hatékonyságát a COP31 év végi megrendezése előtt.
(Nethuszár)
