Deal: az amerikaiak kezébe kerülhet az Északi Áramlat 2?

Egy volt kelet-német kém és Vlagyimir Putyin közeli barátja amerikai befektetők támogatásával indítaná újra az orosz Nord Stream 2 gázvezetéket – az egykor elképzelhetetlen lépés jól mutatja Donald Trump Moszkvához való közeledésének mértékét – írja a Financial Times.

A tárgyalásokkal kapcsolatos információkkal rendelkező források szerint az egyezség megkötésére irányuló erőfeszítéseket Matthias Warnig, az egykori keletnémet STASI titkosszolgálat volt tisztje kezdeményezte. Warnig 2023-ig vezette a Kreml irányítása alatt álló Gazprom leányvállalatát, a Nord Stream 2-t, terve pedig egyszerű: amerikai üzletembereken keresztül megpróbálják felvenni a kapcsolatot Trump csapatával – részletezik az FT által meg nem nevezett források. A közvetett csatornákon keresztül zajló próbálkozás pedig az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai–orosz erőfeszítések része lett volna, így mélyítve el a gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Államok és Oroszország között. Washingtoni tisztviselők szerint Trump adminisztrációjának néhány prominens alakja tudomással bír az amerikai befektetők bevonásának kezdeményezéséről, és ezt a Moszkvával való kapcsolatok újjáépítésére tett lépésként értelmezik. Egy amerikai befektetők által vezetett konzorcium kidolgozta a Gazprommal kötendő, szankciók utáni megállapodás vázlatát – közölte egy, a tárgyalásokra közvetlen rálátással bíró forrás, aki azonban nem kívánta felfedni a potenciális befektetők kilétét. Az Európai Unió magas rangú tisztviselői pedig csak az elmúlt hetekben értesültek a Nord Stream 2 körüli tárgyalásokról. Több európai ország vezetői aggodalmukat fejezték ki, és tárgyalásokat kezdeményeztek az ügyről – mondták a megbeszélések részleteit ismerő tisztviselők. 2022 szeptemberében a Nord Stream 2 egyik vezetéke robbanás következtében megsérült, míg a régebbi testvérprojekt, a Nord Stream 1 mindkét vezetéke megsemmisült szabotázsakció során. A Nord Stream 2 másik, épen maradt vezetéke 27,5 milliárd köbméteres éves kapacitással rendelkezik, de soha nem került üzembe helyezésre.

A terv elméletileg példátlan befolyást biztosítana Európa energiaellátása felett az Egyesült Államok számára – magyarázták a lapnak megszólaló források –, miután az EU-tagállamok igyekeztek csökkenteni az orosz gázfüggőséget az invázió után, ennek útjában azonban komoly akadályok is állnak: az Egyesült Államoknak fel kellene oldania az Oroszország elleni szankciókat, Oroszországnak pedig bele kellene egyeznie az export újraindításába. Németországnak pedig engedélyeznie kellene a gáz áramlását az európai vásárlók felé. „Az Egyesült Államok azt mondaná: Nos, most már Oroszország megbízható, mert megbízható amerikaiak is benne vannak” – magyarázta egy volt magas rangú amerikai tisztviselő, aki ismeri a tárgyalások részleteit. Az amerikai befektetők „pénzt keresnének a semmivel” – tette hozzá.

A tárgyalások kontextusa:

Ezek a háttérben zajló tárgyalások olyankor történnek, amikor Trump adminisztrációja békemegállapodást sürget Oroszországgal, ebből pedig kihagynák Európa és Ukrajna képviselőit, mindez pedig riadalmat keltett az európai fővárosokban, ahol attól tartanak, hogy az USA és Moszkva közötti enyhülés veszélyeztetheti a kontinenst. Trump ígéretet tett arra, hogy szorosabb gazdasági együttműködést alakít ki Oroszországgal, ha sikerül békét kötni, Putyin szerint egy esetleges megállapodás gazdasági előnyökkel járna mind az USA, mind a Kreml számára, és állítása szerint „több vállalat” már érdeklődött a lehetséges üzletekről. A Nord Stream 2 AG gázvezeték svájci székhelyű vállalata januárban négy hónapos csődeljárási haladékot kapott. Egy bírósági dokumentum szerint a Gazprom – a Nord Stream 2 egyedüli tulajdonosa – azzal indokolta a haladék szükségességét, hogy a 2025. februári német választások és egy esetleges új Trump-adminisztráció „jelentős következményekkel” járhat a projekt számára. A dokumentum a „bonyolult geopolitikai helyzetre” és a szankciós rendszerre hivatkozott. Warnig a Financial Timesnak úgy fogalmazott: „nem vett részt semmilyen tárgyalásban amerikai politikusokkal vagy üzleti képviselőkkel”, és hozzátette, hogy szankcionált személyként „tiszteletben tartja az ezzel kapcsolatos szabályokat”. Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta, hogy nem tud semmilyen gázvezetékkel kapcsolatos tárgyalásról, a Gazprom pedig nem kommentálta az ügyet, a Nord Stream 2 csődeljárását kezelő ügyvéd és az eljárásban kijelölt vagyonkezelő sem válaszolt az FT megkeresésére.

Meglepetés? Aligha…

Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez a hír a semmiből érkezett és ma kerül a nagy nyilvánosság elé, szögezzük le: a történet kicsit korábbról kezdődik. Miután az Északi Áramlat2 vezetékét ismeretlen tettesek felrobbantották, a földgáz-szállítás gyakorlatilag megszűnt, a szankciók pedig kilátástalan helyzetbe hozták az ÉÁ2-t működtető céget, így az csődeljárás alá került, idén januárban pedig ez ügyben kapott négy hónap haladékot. Ami a világunk őrült tempójú hírversenyében talán elsikkadt, talán sokan nem emlékeznek már rá, de az Északi Áramlattal kapcsolatos amerikai érdeklődés nem most kezdődött: Stephen Lynch amerikai vállalkozó már tavaly februárban azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához, hogy engedélyezzék számára a szankcionált entitásokkal folytatott alkudozást (to negotiate with sanctioned entities), az eset pedig legkésőbb tavaly novemberben már ismert lehetett a világ közvéleménye előtt, ugyanis ekkor számolt be róla a Wall Street Journal. Az amerikai pénzügyminiszteri hivatalnokok előtt Lynch azzal érvelt, hogy a háború után „mind az orosz Föderáció, mind egykori vásárlói, Németország és Európa számára csábító lehet a vezeték újraindítása fügétlenül attól, hogy ki tulajdonolja”.

A korábban húsz évig Moszkvában élő és vállalkozó Lynch hosszú listával rendelkezik az általa olcsón, kedvezményesen megvásárolt orosz eszközökről, a WSJ érdeklődésére válaszolva és a vezeték megvásárlására irányuló szándékát magyarázva így fogalmazott:

„generációnként egyszeri lehetőség az európai energiaellátás fölötti amerikai és európai ellenőrzésre a fosszilis tüzelőanyag-korszak hátralévő részében.”

Lynch ajánlata iránt a Biden-adminisztráció nem mutatott érdeklődést, jegyzi meg az FT cikke, habár egy orosz bank leányvállalatának megvásárlásra szóló engedélyt megkapott tőlük…. Az FT úgy tudja, hogy Lynchhez kapcsolódó üzleti körön kívül mások is érdeklődnek a projekt iránt és keresik a kapcsolatot annak a Trump elnöknek az adminisztrációjával, aki első mandátumában az Északi Áramlat heves ellenzőjének számított, Merkel német kancellárral emiatt romlott meg a kapcsolata. Donald Trump szerint ugyanis az ÉA erősíti Európa függőségét az orosz gáztól – ebben nem sokat tévedett a narancshajú, ezt azért jegyezzük meg. Azonban Trump első és második mandátuma között kitört az ukrán háború, megváltozott a geopolitikai helyzet, az amerikai elnök pedig immár stratégiai eszközként tekint az Északi áramlat2 vezetékre.

A szereplő:

A 69 éves Matthias Warnig személye sem érdektelen: az 1990-es években vált Putyin közeli barátjává, miután a Dresdner Bank irodát nyitott Szentpéterváron, ahol Putyin akkoriban a város külkapcsolati bizottságát vezette. Barátságuk olyan szoros volt, hogy Putyin megkérte Warnigot, hogy fogadja be a lányait, amikor édesanyjuk egy súlyos autóbalesetet szenvedett. Putyin, aki folyékonyan beszél németül, síelni tanította Warnig gyermekeit Davosban, és meghívta őt édesapja temetésére is – derült ki egy 2023-as Die Zeit-interjúból. Warnig azonban az ukrajnai inváziót „felfoghatatlan hibának” nevezte, és 2022-ben lemondott a Kreml által irányított két energetikai vállalat igazgatótanácsából. Elmondása szerint személyesen kérte Putyint, hogy fejezze be az inváziót, de az orosz elnök annyira elszigetelt, hogy „én vagyok az egyetlen ember, aki még mondhat neki valamit”. Warnig 2023-ban távozott a Nord Stream 2 AG-tól, de a Die Zeitnek elmondta, hogy a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller biztosította őt arról, hogy fedezi a cég költségeit a projekt megmentése érdekében.

Ami ennél is beszédesebb:

Warning a kommunista Kelet-Nénetorzság rettegett STASI nevű titkosszolgálatának volt tisztje – hogy miként futhatott be ilyen karriert a kommunizmus összeomlása után, hogyan válhatott ő az európai földgázellátást biztosító cég vezetőjévé, az külön történetet érdemelne, de a kötelezően levonandó tanulság nem hosszú és nem kerülhető meg: Európa nem számolt le a kommunizmust működtető, emberiesség elleni bűnöket elkövető elvtársakkal, nem alakult erre specializálódott törvényszék Nürnbergben, így aztán ott tartunk, hogy az egykori STASI-ügynök közvetít az Orosz Föderáció elnöki tisztségét betöltő volt KGB-ügynök és a csak deal-ben gondolkozó USA elnöke között. Nesze neked, szabad világ, és akkor még csodálkozunk, ha Romániában az egykori szekusok hálózata újraéledt és kis híján megnyerte az elnökválasztásokat.

-örsh-

(Nethuszár)