Kémhistória” a Fekete-tengernél: román állampolgárt fogott az FSZB

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) – a hírhedt KGB hivatalos utódszervezete – pénteken közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy őrizetbe vett egy román állampolgárt. A férfi állítólag az ukrán titkosszolgálat megbízásából végzett kémtevékenységet az orosz állam területén.

A közlemény szerint a 2002-ben született fiatal férfit a Fekete-tenger partján fekvő, stratégiai jelentőségű Szocsi városában tartóztatták le, neve azonban – a szokásos FSZB-s diszkréció jegyében – nem került nyilvánosságra. Az orosz hírszerzés szerint a gyanúsított érzékeny katonai információkat gyűjtött az ottani légvédelmi rendszerekről, amelyeket – természetesen – az ukrán félnek kívánt továbbítani.

A TASZSZ állami hírügynökség gondosan nyilvánosságra hozta a letartóztatásról készült képsorokat, valamint a fiatal állítólagos „beismerő vallomását”, amelyben angol nyelven számol be egy Vlagyimir nevű, magas rangú ukrán hírszerző tisztről. A történet szerint a férfi saját kérésére kívánt csatlakozni az ukrán hadsereg egyik önkéntes alakulatához, miután Oroszországot sikeresen elhagyta volna – természetesen a titkosszolgálatok hathatós támogatásával.

A történet sajtóváltozata ismerős panelekből építkezik: homályos személyazonosság, kétes körülmények között rögzített vallomás, és egy – minden bizonnyal csak véletlenül – jól időzített videó az állami médiában.

A román Külügyminisztérium (MAE) viszont világosabb képet nyújt az esetről. Közlésük szerint a román állampolgárt valójában már négy hónappal ezelőtt vették őrizetbe Abháziában, s onnan szállították át később Szocsiba. A minisztérium jelezte, hogy minden szükséges diplomáciai és konzuli lépést megtett az érintett védelmében, és jelenleg is egyeztetéseket folytat mind a grúz, mind az orosz hatóságokkal. A bukaresti külügy hangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az őrizetbe vett személy jogait – a nemzetközi jog előírásai szerint – tiszteletben tartsák.

Nem először fordul elő, hogy az FSZB a Kreml geopolitikai érdekeinek megfelelően „leleplez” egy külföldi állampolgárt, akiről később rendszerint kiderül: az ellene felhozott vádak megalapozottsága legalábbis kétséges. Az orosz biztonsági szervezet tevékenysége sokszor inkább politikai célokat szolgál, mintsem valós nemzetbiztonsági kockázatok elhárítását.

Az ügy diplomáciai környezetét tovább árnyalja, hogy március 5-én a román külügyminisztérium két orosz diplomatát – a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséját és helyettesét – nemkívánatos személynek nyilvánított, és felszólította őket az ország elhagyására. A döntés indoklásában csak annyi szerepelt, hogy tevékenységük sértette az 1961-es Bécsi Egyezmény diplomáciai kapcsolatokról szóló előírásait.

Nem sokkal a kiutasítás előtt a moszkvai Külföldi Hírszerző Szolgálat épp egy bukaresti politikust – a szélsőjobboldali nézeteket valló Călin Georgescut – próbálta mentegetni egy nyilatkozatban, amely szerint az ellene folyó eljárás mögött „nyilvánvalóan” az Európai Unió vezetői állnak.

Az aktuális kémvád tehát egy szélesebb, láthatóan tudatosan szőtt politikai hálózat újabb szála – ahol a jog, a diplomácia és a propaganda különös egyensúlyban fonódik össze. A történet vége persze még nyitott – ahogy az is, vajon a román állampolgár bűne valódi titkok elárulása, vagy csupán az, hogy rossz helyen volt rossz időben.

Felhasznált forrás: G4Media

(Nethuszár)