Oroszország és a törött ablakok metaforája

A törött ablakokról szóló metaforát több mint 170 évvel ezelőtt egy francia közgazdász, Frédéric Bastiat vezette be a közgazdaságtanba. A metafora azt a széles körben elterjedt tévhitet cáfolja, miszerint bármilyen katasztrófa hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez.

A törött ablakok metaforája szerint egy kisfiú összetöri a helyi pékség kirakat üvegét. A pék kétségbe esik, és azt számolgatja, hogy milyen sokba fog kerülni neki az új üveg. Az esetre összegyűl a tömeg, és valaki a nézelődők közül megjegyzi – a helyzet nem is olyan rossz, mert az új üvegre költött pénz végül is az üvegesnél fog kikötni, az üveges pedig el tudja költeni ezt a pénzt a helyi árusoknál, vagyis ezzel pörgetik a gazdaságot.

Itt egy gyors kitérővel a szemeink elé képzelhetjük az egyre nagyobb fordulatokat elérő orosz védelmi ipart, amely egyre növekvő állami megrendelésből ontja magából a tankokat és a lőszereket.

Visszatérve a francia pékhez: a tévhit abból áll, hogy az alkalmi nézelődő, aki bekiabálja, hogy nem is olyan rossz a helyzet, nem veszi figyelembe a kiindulási helyzetet: az ép üveget és a pék megtakarításait. A pénzét a pék kénytelen arra költeni, hogy helyreállítsa a kirakatot, vagyis azok, akik valamilyen árut értékesítettek volna a pék számára, nem tudják eladni azt, nem jutnak bevételhez. Az eltört üveg pedig semmilyen hozzáadott értékkel nem bír, nem teremt semmi újat, valójában pont ellenkezőleg, gazdasági kárt jelent, mert kiesik a gazdaságból. Tehát: a törött üveg valójában elvonja a forrásokat az innovációktól és az újításoktól, akadályozva a fejlődést.

Az orosz Nizsnyij Tagilban legyártott tankba az Orosz Föderáció korlátlanul ontja a pénzt – a háború előtt felhalmozott megtakarításait (és az idei évtől kezdve a katonai kiadások meg fogják haladni az összes szociális szférára fordított kiadást, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa Oroszországban). Ezt a pénzt másra is fordíthatták volna, például jövőbe fektetve az oktatásra, új utak építésére, a kis- és középvállalkozásoknak számára szánt támogatásokra, korszerűsítésre, stb. stb.

Ehelyett elkészül egy harckocsi, amely 4 hét múlva megsemmisül valahol Avdiivka vagy Kremenna mellett. Semmilyen hozzáadott értéket nem teremt, még csak az orosz védelmi kapacitásokat sem növeli, mert kiesik a gazdaságból, a rá szánt pénzt pedig már elköltötték.

A Frédéric Bastiat által használt metafora lényege, hogy megmutassa, hogy a különböző események mögött álló láthatatlan következmények hogyan befolyásolják a gazdaságot, miközben a nyilvánosság ezzel nem számol vagy szándékosan nem veszi őket tudomásul.

Az elmúlt időszakban rengeteg nyilatkozat, szalagcím vagy szimplán kommentár szólt arról, hogy micsoda teljesítményt produkál az orosz gazdaság. Sőt, növekedésben még Németországot is megelőzik (sic!). Minderre nagyon ügyesen és tudatosan Moszkva is rájátszik, és Putyin is az elmúlt hetekben Európa legnagyobb gazdaságához, a német gazdasághoz hasonlította az orosz gazdasági teljesítményt.

Ha az ehhez hasonló nyilatkozatokat halljuk, nyugodtan gondoljunk a törött ablakra, a pékre és azokra a tévhitekre és mítoszokra, amelyek körülvesznek bennünket.

Anton Bendarjevskiy

FORRÁS: A szerző Fb-oldala

(Nethuszár)