Trump utolsó ajánlata és Ukrajna felosztása

A Trump-adminisztráció szerdára várja Ukrajna válaszát egy olyan békemegállapodási javaslatra, amely magában foglalná az Egyesült Államok hivatalos Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságának elismerését, valamint a megszállt kelet-ukrajnai területek orosz ellenőrzésének de facto elfogadását – állították az Axiosnak név nélkül nyilatkozó, az egyeztetések részleteit ismerő források. A Reuters által megszólaltatott más diplomaták is megerősítették a javaslat fő pontjait, ugyanakkor kiemelték Ukrajna és európai partnereinek erős kételyeit és fenntartásait.

Az egyoldalas dokumentum, amelyet az Egyesült Államok múlt héten Párizsban nyújtott át ukrán tisztségviselőknek, Trump elnök „utolsó ajánlataként” lett bemutatva. A Fehér Ház jelezte, hogy kész elállni a közvetítői szereptől, ha a felek nem közelednek egymáshoz a közeljövőben. A javaslat súlyos engedményeket várna Volodimir Zelenszkij elnöktől – többek között a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó, de jelenleg orosz megszállás alatt álló Krím, valamint a Donbász térségének egyes részei feladását.

Putyin ajánlata: frontvonal-befagyasztás, európai békefenntartók elutasítása

Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén „befagyasztja” a konfliktust, elutasította az amerikai keretterv egyes elemeit – például egy európai békefenntartó erő ukrajnai jelenlétét, amely segíthetné a civil lakosság védelmét az újabb orosz támadásokkal szemben. Egy, az ukrán kormányhoz közel álló forrás úgy fogalmazott: a javaslat egyértelműen Oroszország érdekeit szolgálja. „Világos, mit nyer Oroszország, Ukrajna számára viszont csak homályos, konkrétumok nélküli ígéreteket tartalmaz a dokumentum.”

Meghiúsult londoni egyeztetés

Egy szerdára tervezett az amerikai, ukrán és európai tisztviselők közötti háromoldalú találkozó, amely Trump béketervét is napirendre tűzte volna, meghiúsult, miután Marco Rubio külügyminiszter hirtelen lemondta londoni látogatását, és a felek képviseletét alacsonyabb szintre helyezték át.

Trump javaslata Oroszországnak:

• Az USA jogilag elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím felett.
• De facto elismerné az orosz megszállást a Luhanszki és Donyecki régió nagy részén, valamint Herszon és Zaporizzsja megszállt területein.
• Ígéretet tenne arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz (az EU-tagság lehetőségét megemlíti).
• A 2014 óta érvényben lévő szankciók feloldása.
• Kiterjesztett gazdasági együttműködés az Egyesült Államokkal, főként az energetikai és ipari szektorban.

Ukrajna számára kínált engedmények:

• Egy „erős biztonsági garancia” egy európai és esetleg más nemzetekből álló koalíció részéről – a részletek azonban nem tisztázottak, az USA részvétele nem szerepel a dokumentumban.
• Egy kis területrész visszaadása Harkiv régióban.
• A Dnyeper folyó szabad átlépésének biztosítása a frontvonal mentén.
• Kártérítési és újjáépítési támogatás – források megnevezése nélkül.

További elemek:

• A zaporizzsjai atomerőmű (Európa legnagyobb nukleáris létesítménye) ukrán terület maradna, de amerikai üzemeltetés alatt, az energiát Ukrajna és Oroszország egyaránt kapná.
• Az USA–Ukrajna ásványianyag-egyezmény aláírását csütörtökre tervezik.

Szkeptikus hangulat Európában és Kijevben

A tervet megelőzően Trump követe, Steve Witkoff több mint négy órás tárgyalást folytatott Putyinnal. A Financial Times szerint ezt követően az orosz elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi vonalak mentén leállítja az inváziót – ez azonban továbbra is egy illegális megszállás befagyasztását jelentené, és semmilyen garanciát nem nyújtana az ukrán civilek védelmére a jövőbeli agresszióval szemben.

Európai és ukrán diplomaták szerint az amerikai javaslat több pontja is elfogadhatatlan – a Krímen túl más vitás pontok is maradtak, például Oroszország követelése az EU-s szankciók korai feloldásáról, amit Brüsszel határozottan visszautasít. A Washington által javasolt keret egyes elemei Moszkvában sem aratnak osztatlan sikert: az USA nem támogatja Ukrajna demilitarizálását, és nyitott egy európai békefenntartó erő jelenlétére, ami az orosz fél számára vörös vonal lehet.

További megbeszélések – főszereplők nélkül

A Fehér Ház közölte, hogy Witkoff a hét végén újabb megbeszélésre utazik Moszkvába – ez már a negyedik találkozója lesz Putyinnal. Ugyanakkor sem ő, sem Marco Rubio nem vesznek részt a szerdai londoni tárgyalásokon. Az amerikai delegációt Keith Kellogg vezeti majd.

Bár az amerikai javaslat napirenden marad, egyre valószínűbb, hogy Kijev inkább egy ideiglenes, 30 napos tűzszünetről tárgyalna első körben, nem pedig egy olyan keretről, amely Ukrajna területi integritásának további csorbítását feltételezi. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott: Rubio attól tart, hogy Ukrajna visszatérhet szigorúbb álláspontjához, és ezzel minden további tárgyalást megnehezítene – ez azonban érthető lehet annak fényében, hogy az orosz hadsereg támadásai eddig számos civil áldozatot követeltek, tömegsírokat, kínzóközpontokat és egy súlyos humanitárius válságot hagyva maguk után. Rubio pedig a Twitteren közölte: „Eredményes beszélgetést folytattam brit partneremmel, és várom, hogy folytassuk a munkát a londoni tárgyalások után is.”

FORRÁS: HotNews

(Nethuszár)