Horvát elnökválasztás: a Nyugat-szkeptikus Zoran Milanovic győzött

A hivatalos részeredmények szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.

A horvát választási bizottság által 98,88 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Milanovic a szavazatok 74,58 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac pedig a 25,42 százalékát szerezte meg. Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 49,09 százalékát gyűjtötte be, míg Primorac 19,35 százalékkal került a második helyre.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnák elé, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék). Győzelmi beszédében Zoran Milanovic megköszönte a nagyszámú támogatást. „Nagy nap ez számomra, ezt a győzelmet munkám elismerésének és jóváhagyásának tekintem” – mondta, hozzátéve, hogy a mai eredmény a horvát nép üzenete mindazoknak, akiknek ezt hallaniuk kell. Mint mondta, kezet nyújt a kormánynak, mert ez a kötelessége.

„Tartani fogom magam az alkotmányhoz, mert ez az én programom és ezzel a szavazóim 75 százaléka egyetértett. Nem hatalmat akarok, mert ez nem a hatalomról szól, hanem a kötelességről, kötelességem egyensúlyt teremteni” – hangsúlyozta. Megjegyezte, nem fog nyomást gyakorolni a kormányfőre, de beszélniük kell. Primorac megköszönte a HDZ–nek a támogatást és a választópolgároknak, hogy elmentek szavazni. Milanovicnak azonban nem gratulált a győzelemhez. „Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy az állampolgárok megismerjenek. Egy jobb, más, büszkébb Horvátország vízióját ajánlottam fel. A választópolgárok egy része nem választotta ezt a programot, ezt a víziót, de ez a demokrácia joga” – fogalmazott.

Az 58 éves, jogi végzettségű Zoran Milanovic a belgiumi Flamand egyetemen tudományos fokozatot szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996–tól az ország NATO–missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999–ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007–től pedig megválasztották a párt elnökének.

Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011–ben a Kukurikú–koalíciónak nevezett balközép–liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016–ig Horvátország miniszterelnöke volt. Az SDP 2014–ben elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016–ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően Milanovic lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat–balkáni országoknak. 2019–ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. A második fordulóban Kolinda Grabar–Kitarovic hivatalban lévő elnököt győzte le. Az államfő mandátuma öt évre szól, és a horvát alkotmány értelmében minden elnökjelölt legfeljebb két ciklusra választható meg. Milanovicnak így ez az utolsó mandátuma elnökként.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)