Róma rendeletbe foglalta a biztonságosnak számító országokat

A római kormány hétfő esti ülésén törvényerejű rendelettel határozta meg a biztonságosnak számító országok listáját. A Meloni–kormány az intézkedéssel felülbírálta a bíróságok korábbi döntését az albániai táborokban elhelyezett migránsok szabadon engedéséről.

A migráció és a menedékkérelmi eljárás szabályozását érintő kormányrendelet rögzítette, mely származási országokat tartják biztonságosnak. Ugyanezt eddig a külügyi és belügyi tárca szabta meg, de a minisztériumi rendelkezések nem voltak elegendőek az olasz bíróságok értelmezése szerint. A kormány most törvényerejű rendelettel válaszolt az utóbbi napokban kialakult vitákra, amelyek az Albániában létesített befogadó központokat érintették.

Az október 11–én megnyitott táborokban elhelyezett első csoportot, tizenkét embert visszaszállították Olaszországba, miután az illetékes római bíróság nem engedélyezte feltartóztatásukat. Egyiptomi és bangladesi férfiakról volt szó, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy sem Egyiptom, sem Banglades nem számít biztonságos országnak, ezért menedékkérőknek számítanak, tehát miután benyújtják menedékkérelmüket, szabadon mozoghatnak Olaszország területén.

Összekapott a migránstáborokon az olasz kormány és az ügyészség

A bírói határozat szerint az uniós jogszabályok ilyen esetben felülírják a nemzeti tárca határozatát. Az Európai Bíróság egy állásfoglalása szerint nem lehet egy unión kívüli országnak csak egy részét biztonságossá nyilvánítani. A kormányülést követő sajtótájékoztatón a belügyminiszter, Matteo Piantedosi elmondta, hogy a listán eredetileg szereplő 22 ország helyett 19 maradt a rendeletben. Kamerunt, Kolumbiát és Nigériát leszedték a biztonságos országok listájáról az uniós állásfoglalás szerint.

Piantedosi hangoztatta, hogy Olaszország „úttörő” szerepet tölt be, mivel egyrészt tiszteletben tartja az európai előírásokat, másrészt előrevetíti a 2026 júniusától életbe lépő migrációs és menekültügyi paktumot, amely módosítani fogja az országok biztonságának meghatározását.

A belügyminiszter úgy vélte, véget kell vetni az előző kormányok „korlátlan és ideológiai alapú befogadási politikájának”. Újságírói kérdésre megjegyezte, hogy az albániai táborok fenntartása semmivel sem kerül többe mint a bevándorlók olaszországi ellátása, szállítása, elhelyezése, ami a belügyi tárcának évi 1,7 milliárd euróba kerül. Carlo Nordio igazságügyi miniszter szerint az olasz bíróságok egyszerűen rosszul értelmezték az uniós jogszabályokat.

Antonio Mantovano, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár reményét fejezte ki, hogy a rendelet véget vet a vitáknak, és az albániai táborok folytathatják működésüket a következő csoport odaszállításával. Kifejtette, hogy jelenleg Albánia, Algéria, Banglades, Bosznia–Hercegovina, a Zöld–foki Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Gambia, Georgia, Ghána, Koszovó, Észak–Macedónia, Marokkó, Montenegró, Peru, Szenegál, Szerbia, Srí Lanka és Tunézia számít biztonságosnak. A listát a kormány félévente felülvizsgálja.

Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, kormánya elkötelezte magát a határok védelme mellett, „Olaszországba kizárólag törvényesen lehet belépni”. Elsődlegesnek nevezte az emberkereskedők elleni küzdelmet.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)