Dübörög az orosz gazdaság – egy másik univerzumban

Bár sokfelé lehet olvasni, hogy a szankciók ellenére az orosz gazdaság jól van, működik, dübörög, az orosz lapokat szemlézve a kép már kissé árnyaltabb. Nincs jól, nagyon nem, és az orosz gazdaság nehéz peridusa még el sem kezdődött.

A földgáz kitermelés történelmileg a legnagyobbat zuhant

Oroszországban a földgáztermelés olyan mértékű zuhanását okozta Európa megfagyasztásának sikertelen kísérlete – hogy engedményekre kényszerítse Ukrajna kapcsán –, amilyet nem láthattunk az utóbbi ötven évben.

A gáztermelés volumene már második éve két számjegyű sebességgel csökken, a háború előtti szint 24%-kával töpörödött – jelenti a ROSZSZTAT (Állami Statisztikai Hivatal – a ford.) statisztikája. A hivatalos adatok szerint idén májusban 48,2 milliárd köbméter földgázt termeltek ki. 2022. ugyanezen hónapjában 57,5 milliárd köbmétert, a háborút megelőző 2021 májusában pedig 63,1 milliárd köbmétert.

Ehhez hasonló – 20%-os – esést korábban csak egy alkalommal, 2009-ben regisztrált a ROSZSZTAT, a globális pénzügyi krízis idején. Akkor azonban a kitermelés egy éven belül visszatért a korábbi szintre, a világgazdaság helyreállásának ütemét követve. Még a Szovjetunió szétesésének idején sem történt ilyen gyors zuhanás, amikor négy éven keresztül csökkent a kitermelés. 1991-ben Oroszországban 643 milliárd köbméter, 1997-ben, a posztszovjet időszak mélypontján 571 milliárd köbméter volt a kitermelés (ez 11 százalékos csökkenés).

A világ legnagyobb – 67 billiárd köbméterre becsült – földgázvagyonával rendelkező Oroszország képtelenné vált annak exportálására, miután a Kreml az európai kliensektől rubelben való fizetést követelt, majd egymás után zárta el a csapokat azon országok irányába, amelyek nem voltak hajlandók elfogadni az ultimátumot.

Forrás: Moscow Times

Esik a rubel
(2023 januárjában 75 rubelt adtak egy euróért, ma kb.100 -at)

Andrej Nyecsajev: mi történik a rubellel és mik a perspektívák?

A rubel mostani esését negatív tényezők együttes hatása okozza, amelyek tartósak:

Az első és fő tényező: a kereskedelmi és fizetési mérleg helyzete. Ismeretes, hogy a kőolaj-és földgáz bevételek erősen estek, a szankciók szigorodnak. A nyugati országok már nem elsősorban új szankciókat vetnek ki ránk, inkább az előzők betartására figyelnek.

A párhuzamos import drágul. Egyre bonyolódnak a logisztikai láncok, a közvetítők száma nő, mindemellett sok mutató szerint az orosz gazdaság kritikus mértékben függ az importtól. Újabb és újabb bonyolult és drága kerülő utakat találnak ki, aminek következtében a pozitív kereskedelmi mérleg zsugorodik.

Másrészről nő a tőkekiáramlás, többek közt magánszemélyek megtakarításainak kiáramlása miatt. Szó szerint az utóbb néhány hétben – csak, ami ismeretes a Központi Bank előtt – orosz fizikai személyek betétállománya külföldön több mint 13 milliárd dollárral növekedett. Rásegítő triggerként szolgált ehhez Prigozsin „akciója” azzal, hogy a történések rámutattak arra, hogy nem csak a gazdaságban, de a politikában sincs megfelelő stabilitás.

Még egy tényező: a költségvetés növekvő hiánya, ami a legutóbbi adatok szerint 3,9 billió rubelt tesz ki, vagyis a kormány sokkal több pénzt önt a gazdaságba, mint amennyit adó formájában beszed.

Az ideges hangulat miatt megnőtt a kereslet a külföldi devizákra, nőnek a kölcsönök, hogy finanszírozhassák a költségvetési hiányt. Mindez negatív hatással van az árfolyamra, így a hatások tovább gyűrűznek. Meglátásom szerint a rubel tovább gyengül. A szakértők többsége arra számít, hogy legközelebbi ülésén a Központi Bank emelni fogja az alapkamatot. Meglátjuk. Mellesleg a gyönge rubel jó hatással van a költségvetésre.

Forrás: ITT

Andrej Alekszejevics Nyecsajev (1953-) orosz államférfi, a közgazdasági tudományok doktora, professzor. Az új Oroszország első gazdasági minisztere (1992-1993). A „Polgári Kezdeményezés” párt elnöke.

Németország az orosz olaj kiváltása céljából megállapodott Kazahsztánnal, hogy hatszorosára növeli kőolaj importját

Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier asztanai látogatása során a „KazMunaiGaz” állami kőolaj-és gázvállalat havonta 100 ezer tonna kőolaj szállításáról írt alá szerződést Németországba Karacsaganak lelőhelyről.

Az Interfax tudósítása szerint a vevő a „Rosznyefty” volt leányvállalata, a „Rosneft Deutschland” cég, amely múlt év szeptembere óta a nemzeti energiapiaci szabályozó vállalat, a Szövetségi Hálózati Ügynökség külső irányítása alatt működik.

A szállítások volumene a jelenlegi majd’ hatszorosára növekszik: január-május között a gyár, amelyet a háború előtt a Rosznyefty látott el, 90 ezer tonna kőolajat vásárolt Kazahsztánban (a Schwedt (Oder)-ben működő kőolajfinomítóról lehet szó – a ford.).

A Kazah Nemzeti Statisztikai Iroda adatai szerint az első negyedévben a kőolajexport 71%-a irányult az Európai Unióba, a 2022. év hasonló időszakának 65%-ával szemben.

Forrás: Moscow Times

(Nethuszár)