Ukrán ellentámadás? Helló, már zajlik!

Napok, mi több, hetek óta téma a sajtóban, hogy mikor indul az ukjrán ellentámadás. Csak így: mikor indul? Mintha a vrájter és a szakértő is lement volna amőbába, és az egészet amolyan vonatmenetrendszerűen közelítenék meg, tessék mondani, mikor indul az ellentámadás? Köszönöm, és hányas peronról? Elsőosztály van? Dohányzófülke? Na jó, hagyjuk a hülyeséget, és nézzünk szét a porondon, illetve tájékoztassuk a hírfogyasztó pórt: az ukrán ellentámadás javában zajlik! Ikken!

Az más tál tészta, hogy az egyre silányabbá váló elemzések és a mesterségesen keltett információs zaj közepette ezt az egyszeri magyar hírfogyasztó nem vette észre. Nem vette észre, ahogy a tavalyit sem, pedig annak is megvoltak az előjelei, és mégis mindenkit váratlanul ért, a sikere legalábbis biztosan, miközben a szakértelem nélküli szakértők most is valami hasonlóra(-val) (sz)ámítanak: elkezdnek majd szállingózni a hírek délután egy óra körül, és este nyolckor már véres fejjel szaladnak a ruszkik vissza Moszkváig, sírni Putyin kebelén. Az, hogy ez megtörténik, afelől semmi kétségem. Az, hogy így, ilyen egyszerűen – nos, efelől már vannak kétségeim. Ez az ellentámadás ugyanis nem olyan lesz, mint az az ellentámadás.

És, ami a legfontosabb: ez már zajlik!

Hogy jobban értsük: Ukrajna már hónapokkal ezelőtt nyilvánvalóvá tette, hogy ellentámadásra készül, azt pedig a háború első perctől vallja, hogy céljuk nem más, mint az 1991-es határok visszaállítása, az elfoglalt területek – az összes elfoglalt terület, beleértve a Krímet is! – felszabadítása. Így aztán nem csoda, hogy senki sem köti az orrunkra, helló tesók, ez már az ellentámadás, kapcsold be a tévét, nyolckor integetek Zaporizsjánál. Ez egyszerűen nem így működik. Hanem pont úgy működik, ahogy azt ma látjuk. Itt van a szemünk előtt, és mégsem látjuk, ez az első ismérve annak, hogy a művelet elindult.

Ha egy picit hátrább lépünk, akkor azt látjuk, hogy az információs hadviselés területén az ellentámadás már régen megindult, én például ebbe a kategóriába sorolom a Pentagon iratok kiszivárgását is. Csak címszavakban tekintsük át, miről szólt az információs tér az utóbbi hónapokban:

nem lesz ellentámadás, lesz ellentámadás, az ukránok gyengék ehhez, nincs elég nyugati fegyver, a Nyugatnak sincs már fegyvere, lőszer?, na az aztán végképp nincs, Putyin nem adja fel, Putyin feladja, Bahmutból ki kéne vonulni, Bahmutból vissza KELL vonulni, sok ukrán hal meg, kiszivárgott adat az ukrán halálos áldozatokról, amit visszavonnak, de annyi ideig még pont nyilvános, hogy a ruszkik ingerküszöbét elérje, nincs lőszer, lesz lőszer, nem lesz lőszer, nincs légvédelem, nincs már ahonnan fegyvert küldeni stb stb.

És nagyjából ez ment hónapokon keresztül a sajtóban, majd ez retorika váltott át aztán az ukrán ellentámadás indul, nem indul, majd indul, tavasszal indul, májusban indul, júniusban indul, augusztus előtt tuti nem, száradjon fel a talaj, érjen meg a cseresznye, most magas az UV-sugárzás, majd jövő héten, vagy jövő hónapban stb. stb. kommunikációs panelba.

Az eseményektől egy lépést hátralépve, és végigkövetve az elmúlt hónapok kommunikációs örvénylését, azt tudom mondani: bár látszólag ez kaotikus, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és elemzések tömkelegét jelentette, valójában mégiscsak egy jól felfogott rend szerint épült fel, a kommunikációs hadjárat vége pedig valahol a Strom, Shadow megérkezése, majd az erről szóló hír után rögtön másnapi bevetése és az F–16-osok Ukrajnának című tabu kukába hajítása jelenti.

Az ellentámadásnak ez az első fázisa lezárult, lezárult abban az értelemben, hogy amit kellett, azt elérték, nyilván, az információs hadviselés, a zaj, a metaforikus szecesszióba bújtatott erősen oroszpárti elemzések folytatódni fognak, ez az utóbbi az a szektor, amely úgy játszik Ukrajna kezére, hogy arról neki mégcsak fogalma sincsen.

De Ukrajnának már mindegy, ugyanis ezen túl vannak: remekül kihasználták a muszkafaszopó drukkerek minden balfaszságát, ez utóbbiból nem volt kevés, így aztán nem kellett a Kijevi Pravda, elég volt hozzá a sok vatnik és az orosz lakosságon, de legfőképp a hadseregen és annak vezérkarán, egészen Putyinig bezárólag mindenkin eluralkodott a pánik: hamarosan jönnek az ukránok! Zaporizzsjától a Krímig nyakig ásták be magukat a ruszkik, amíg Bahmuttal volt elfoglalva a világ és a Wagner, addig ők lövészárkokat és védelmi vonalakat építettek ki a megszállt területek szélein.

Aztán…

Aztán az ukránok betörtek Oroszországba, a belgorodi régióba. Röhögsz? Jól teszed! Miután kiröhögted magad, akkor keresd vissza azt a kedvenc elemződet, aki ezt megjósolta – na, ugye, ugye. A sok két héten belül eleshet Ukrajna szaki között te sem találod a gyöngyszemet?

Nos, ezért IS (meg még sok másért) lehet mondani, hogy az ukrán ellentámadás elindult: olyant léptek, amire senki sem számított. Nemhogy a ruszkik, hanem még mi sem, én sem – férfiasan bevallom, én a krími partraszállásban gondolkodtam (talán írtam is erről), mint olyan lépésre, amire senki sem számítana, bár ennek katonai kockázata óriási, és hatalmas áldozatokkal is járna. Mindegy, így is jó lett 😀

Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy egyre több ukrán drón csapódik be valamelyik orosz felségterületre, közülük is egyre több jut el a moszkvai légtérig, ez akkor is igaz, ha a Kreml tornya előtt felrobbanó és kellő gondossággal lefilmezett drón valószínűleg egy inside job. A ruszkik addig maszkirovkáztak, amíg az ukránok nekiálltak pont azt csinálni, amit a Kreml médiája hazudik. És a ruszkik most meglepődtek, meg sírnak is egy kicsikét, pedig ez csak a bevezető, no págágyi, Ukrajna eljön értetek!

Kis kitérő, mielőtt folytatnám, hadd röhögjünk még egy jót: amikor a Szabad Ruszijá Légió betört Oroszországba, akkor az állami média rögtön az ukránokat vádolta meg, akik persze tagadták, mondván, bár drukkolnak a fickóknak, de nekik semmi közük az egészhez. És most jön a gyöngyszem: az aktív hírfogyasztók emlékezhetnek még arra, mit mondott Putyin, amikor Kijev azzal vádolta Rusziját, nem kicsit megalapozott gyanú alapján, hogy Moszkva támogatja a Donbászban polgárháborút kirobbantó fegyvereseket, mi több, orosz katonák is részt vesznek az akcióban. Putyin válasza erre az volt akkoriban, hogy oroszpárti szakadárok, civilek, akik megelégelték az ukrán elnyomást, feldühödött traktoristákról van szó, de Ruszijának ehhez semmi köze.

Nos, Kijev mostanság dobja vissza a gránátalmát: Belgorod ellen nem az ukránok indítottak támadást, hanem „a Putyin rezsimjével elégedetlen orosz állampolgárok”, akik „megelégelték az elnyomást” és talán egyszer mintha a „traktorista” is elhangozott volna. Az ukránok kommunikációs felelőse egy zseni, de most nem volt különösebb dolga, egyszerűen felolvasta Putyin 2014-es nyilatkozatát, miután az orosz és ukrán szavakat kicserélte benne. That’s rock! Mesterszívatás.

Vissza az ellentámadáshoz, lássuk Bahmutot

Bahmut elesett. Kilenc, vagy tán tíz hónapnyi harc után a Wagner-erők végre bevették a hetvenezres várost. A legolcsóbban mért számítások szerint is, Bahmutnál, és csak Bahmutnál, 20.000, leírom, hogy értsd, húszezer orosz katona, többségében wagnerista, meg börtönből toborzott vorî esett el, mondom, ez az olcsóbb verzió, a realista számítások szerint pedig 80-100 ezer ruszki harapott a fű helyett a saját aknáik által felszántott bahmuti utcák aszfaltjába.

A „nyereség” viszont nem ez, pontosabban, nem csak ez. Amint arról hallhattunk, az ukránok Bahmuttól északra és délre is indítottak egy picike ellenoffenzívát, épp csak akkorát, hogy elfoglalják azokat a dombokat, ahonnan be lehet lőni a várost. Azt a várost, amit az oroszok leradíroztak a föld színéről, ahol már alig van valami, ami szopásmagasságnál is valamivel magasabb, így aztán két választásuk maradt orkéknak: vagy visszafoglalják az ukránok Bahmutot, és ezzel egy kisebb katonai, és egy óriási propagandacsapást mérnek a Kremlre, vagy ismét odairányítják hadseregük vagy százezer katonáját, akiket majd ukrik ledarálnak. Mondom ismét: Bahmutban annyi változott a mindenen kívül, hogy aki MOST védi azt a várost, annak már nincs ahova elbújnia.

Mindezek együttesen pedig abba az irányba hatnak, hogy az ukrán ellenoffenzíva elindult. Nem sietnek, valahogy úgy írnám le a helyzetet, mintha a Dream Team játszana Orkfalva ellen, utóbbiak agresszívak, sokat szabálytalankodnak, tördelik a meccset, de azért Messi, Ronaldo és a többiek lazán passzolgatnak, megy az ollézás a közönségben, és mindenki tudja, hogy ebből hatalmas gólok lesznek majd.

Na, valahogy így állunk most, és ahogy elnézem az orosz képességeket, hát, feleim, itt nagyon csúnya szopás van kilátásban. Adja Isten, hogy így legyen!

Slava Ukraini!

Ö.

(Nethuszár)