A cinizmus csúcsa: Peking „fényes jövőt” jósol a hongkongi demokráciának

Peking „fényes jövőt” jósol a hongkongi demokráciának egy hétfőn kiadott fehér könyv szerint, miután a különleges közigazgatási státusú városban az előző nap lezajlottak az első olyan törvényhozói tanácsi választások, amelyeket már a kínai vezetés által módosított hongkongi választási törvény alapján rendeztek meg.

A South China Morning Post című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint a már majdnem teljes feldolgozottság utáni eredmények alapján a Peking-párti jelöltek nyerhették el mind a kilencven képviselői helyet a törvényhozásban. Az új választási törvény alapján a választópolgárok csupán 20 képviselőt választhattak meg közvetlen szavazással.

Az SCMP szerint

a részvételi arány rekordalacsony volt: alig több mint 1,3 millió ember adta le voksát a szavazásra jogosult 4,5 millió közül, ami 30,2 százaléknak felel meg, a legalacsonyabb azóta, hogy a város 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült az anyaországhoz. Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az újonnan megválasztott képviselők január 3-án teszik le a hivatali esküt. „A hongkongi típusú demokrácia fejlődési útjáról” szóló, hétfőn kiadott fehér könyvet idézve leszögezte: nincs olyan demokratikus modell, amely mindenhol egyformán alkalmazható lenne. „A hongkongi demokrácia fejlődésének a kínai alkotmányhoz és az aktuális helyzethez kell igazodnia” – fogalmazott.

A kínai Államtanács által kiadott fehér könyv szerint Hongkongban a kínai vezetés „állította helyre a demokráciát” azt követően, hogy a városban többször Peking-ellenes tüntetéshullám söpört végig. A megmozdulásokért a dokumentum „az indulatokat szító” és a tüntetőket támogató, Kína-ellenes bel- és külföldi erőket tett felelőssé. Peking 2020 júniusában kidolgozott és életbe léptetett egy új nemzetbiztonsági törvényt Hongkongra vonatkozóan, gátat szabva ezzel a kínai központi vezetéssel szembeni további demonstrációknak. Idén pedig úgy módosították a hongkongi választási törvényt, hogy a képviselői helyekért csak a Pekinghez lojálisnak tartott jelöltek indulhassanak.

A választások tavaly szeptemberben

voltak esedékesek, de a koronavírus-járványra hivatkozva a hongkongi kormányzat egy évvel elhalasztotta azokat. Az ellenzék azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy ürügyként használja fel a járványt a szavazás elhalasztása érdekében. A választási törvény módosításai alapján a hongkongi törvényhozói tanács tagjainak számát 70-ről 90-re bővítették. A 90 helyből 40-et a Peking-párti választási bizottság tagjai töltenek be, akik közvetlenül választják meg a hongkongi kormányzót. A választók által közvetlenül megválasztott törvényhozók számát a korábbi 35-ről 20-ra csökkentették, míg a fennmaradó 30 törvényhozói szék sorsáról a hongkongi üzleti szférát képviselő csoportok döntenek.

Sokak szerint a választási törvény módosításával Peking súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak az anyaországhoz történő visszakerülését követő ötven évre.

Összegezve:

amíg Oroszország és a nyugati világ egymással feszedezik, addig Kína kipipálta évtizedes céljai egyikét Hongkongot zsebre tette, mindehhez pedig boldog demokráciát kívánt azt ott élőknek, ami a helyi szakzsargonban jelenthet jót is, de jelenthet munkatáborokat is, ki tudja, de egyáltalán ez kit érdekel? Biden első éve elnökként tiszta csőd, most az oroszokkal próbál valami balhét összehozni, amit majd elrendez, így talán meghint erőskezű elnöknek tűnhet, bár erre egyre kevesebb az esély, ettől függetlenül Nyugat-Európa továbbra is Amerika szivarzsebéből figyeli, ahogy keleti határainál háborút akar kirobbantani a két nagyhatalom valamelyike, ha nem épp mindkettő.

Mit is mondhatunk így, a végére? Boldog demokráciát…

(Nethuszár)

Nethuszár