A vakcinabotrány mesterséges és érdemi összetevői
2023. 11. 29. 17:50:55
A szenátus plénuma ma jóváhagyta a Florin Cîţu volt kormányfő elleni büntetőeljárás elindításának jóváhagyására vonatkozó ügyészségi igénylést. A jelenleg szenátori tisztséget betöltő Cîţu ellen hivatali visszaélés gyanújával vizsgálódna a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a koronavírus-vakcinák beszerzésével kapcsolatos ügyben. A titkos szavazáson 90 igen és két nem voksot regisztráltak. Cîţu a plénum előtt kijelentette, hogy miniszterelnöki hatáskörét „a román törvényeknek megfelelően” gyakorolta.
A DNA csütörtökön közölte: kéri az elnöki hivatal és a szenátus jóváhagyását ahhoz, hogy büntetőeljárást indíthasson három hivatali visszaéléssel gyanúsított személy ellen a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos ügyben. A gyanúsítottak Florin Cîţu volt kormányfő, illetve Vlad Voiculescu és Ioana Mihăilă volt egészségügyi miniszterek.
Mivel vádol a DNA?
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint Florin Cîţu, illetve Vlad Voiculescu, valamint Ioana Mihăilă volt egészségügyi miniszterek több mint egymilliárd euró értékben károsították meg a román állam költségvetését azzal, hogy újabb vakcinákat vásároltak – az újabb kifejezésnek még lesz jelentősége. Azt azonban a DNA sem állítja, és elég nehéz is elképzelni, hogy ebből az összegből konkrét, pénzben értelmezhető hasznot húzott volna úgy Cîţu, mint az egészségügyi miniszterek.
2021. január és május közötti időintervallumban zajlottak a szóban forgó vakcinabeszerzések, az Európai Unió javaslatára az uniós tagállamok együttesen szerezték be ezeket, így jóval olcsóbban juthattak hozzá, majd a tagállamok lakosságarányosan osztották szét egymás között. A 20 millió lakossal bíró Románia 10,7 millió oltásra alkalmas embert jelentett le az Unióhoz, ez a kétszeres oltással számolva 21,4 millió oltóanyagot jelentene. A román kormány még 2021 januárja előtt beszerzett 37.588.366 adag oltást, ami bőven elég lett volna a lakosság átoltásához. A DNA által megvádolt két politikus, a harmadik segítségével (a DNA közleménye nem részletezi személyre lebontva, hogy ki mit csinált pontosan) viszont 2021 januárja UTÁN újabb 52.805.690 adag oltóanyag beszerzéséére adott utasítást, illetve fizetési meghagyást, ez utóbbi összege – TVA nélkül – 1.005.498.687, azaz több mint euró.
A DNA szerint ezzel megkárosították a román költségvetést, ezért fogják majd kihallgatni az ügyészek úgy a volt kormányfőt, Florint Cîţut, mint Vlad Voiculescut és Ioana Mihăilăt.
Akkor ez most jogos?
Attól függ, hogy nézzük: ha betű szerint járunk el, akkor valóban gyanús, hogy miért kellett újabb oltóanyagot rendelni, miért kellett több mint egymilliárd eurót kifizetni. Másrészről viszont vannak az ügynek komoly árnyoldalai is, méghozzá olyanok, amelyek nagyban meghatározhatják a román politikai osztály jövőbeni cselekvőképességét, illetve cselekvésre utaló szándékait.
A jelzett időszakban ugyanis Románia már a X-edik (ahol x tart a végtelenhez) kormányválságát élte, Cîţu is azért volt kormányon, mert Iohannis által kézivezérléssel irányított PNL megbuktatta saját kormányfőjét, Ludovic Orbant.
Ebben az időszakban már nagyon is jól lehetett látni, a társadalom hangulatából tévedhetetlenül kiolvasható volt, hogy az oltakozási program befullad, lelassul – első kérdésfelvetésként mondhatnánk, ha el sem használták az elsőre rendelt oltóanyagot, akkor miért kellett újabb? Nos, a magyarázat viszont épp ez: az oltóanyagoknak ugyanis határideje van, amennyiben a lakosság nem megy oltakozni, és Romániában nem kapkodtak, úgy ezek érvényességi ideje lejár, miközben oltani továbbra is kell.
Az viszont nem derül ki a DNA közleményéből sem, hogy a szóban forgó oltóanyag-renelések csak a Pfizerre, vagy minden típusú oltóanyagra vonatkoznak. A kérdés azért lényeges, mert a Pfizer után az Astra Zeneca volt a második legnépszerűbb oltás, és az Astra Zenecahoz kapcsolódott a mellékhatás-botrány is, amelynek következtében Románia végül leállította a szóban forgó Astra Zeneca-szériát, majd ugyanennek a típusú oltásnak a használatát is – ez utóbbihoz sokat nem kellett hozzátennie, az oltásokkal szemben amúgy is bizalmatlan lakosság egyszerűen nem volt hajlandó Astrával oltatni magát. Nos, ha tudnánk azt, hogy a DNA által vizsgált oltóanyag-mennyiség mely oltóanyagokból áll, akkor közelebb járnánk a valósághoz – így csak feltételezésként tehetjük hozzá: mi van akkor, ha az Astra mennyiségének kiesése utáni pótlásról van szó, ezért rendeltek újabb oltóanyagokat? (Az Astra Zeneca botrányról 2021 tavaszán elég sokat cikkeztünk mi is, lásd a kapcsolódó anyagokat a cikk végén!)
A kérdésre a választ nem tudjuk, ehhez további információkra lenne szükség, de a két akkori eset, az alacsony oltakozás, illetve az Astra-mennyiség kiesése már adhat támpontokat a volt kormányfő döntésének jobb megértéséhez. Összegezve: azt látni kell, hogy a helyzet akkoriban elég bonyolult volt, soha nem látott problémákkal kellett megbirkóznia az akkori kormányfőnek és egészségügyi minisztereinek – nehéz döntéseket kellett nehéz időben meghozni.
Voiculescu és az egészségügyi korrupció
Vlad Voiculescu antikorrupciós harca régóta ismert a román közvéleményben: ő volt a Dacian Ciolos miniszterelnök által felállított azon vizsgálóbizottság vezetője, aki a Colectiv tűzeset után nemcsak annak körülményeit, hanem a kórházakban dúló, és akkor nyilvánosságra kerülő fertőzéseket is vizsgálta. Szerzett magának már akkor is ellenséget, de miniszterként ő volt az, aki feltárta: a SRI, a katonaság és különböző állami/védelmi szektorok munkatársai soron kívül, elsőként kapták meg az oltást – ez sem segített neki abban, hogy a rendszer megkedvelje őt, menesztésekor mi is megírtuk, hogy ez lehet a valós indok. Röhej a köbön: az a Cîţu rúgta ki őt, akivel most a DNA dossziéjában együtt szerepelnek…
Összevetve a különböző képeket, azt látom, hogy a mostani vakcinabotránynak van egy jogos, valóban vizsgálandó szála: miért kellett egymilliárd euróra újabb oltóanyagokat rendelni. Csakhogy ebben a kérdésben a DNA a legkevésbé illetékes – komoly egészségügyi szakemberek véleménye kellene, és egy össztársadalmi, összpolitikai párbeszéd, amiből le kell majd vonni azt a következtetést: miként kell egy ilyen helyzetben cselekedni. Ugyanis, ha tetszik, ha nem, ilyen helyzetünk még lesz, járványok kora következik, Kínában újabb tüdőgyulladásos járvány van kibontakozóban, úgyhogy a szükséges tanulságok levonása nélkül nemcsak Románia, hanem egy állam sem fog megbirkózni a jövő problémáival, de az is hozzátartozik igazsághoz, hogy egymilliárd euró már az a tétel, amikor a DNA-nak vizsgálódnia KELL!
Állítom viszont, hogy ehhez nem kellett volna egy médiacirkuszba belemenniük a pártoknak: igen, hasznos a PSD-nek, aki most a korrupcióellenes harc éllovasaként mutathatja be magát a választók előtt, azon választók előtt, akik még nem felejtették, vagy nem bocsájtották meg nekik Dragneát. Jó a PNL-nek, mert riválisukat, a liberális szavazókra hajtó USR-t tudják most alázni. És jó, a legjobb George Simionnak és Sosoacanak, a román szélsőjobboldalnak, akik most csak annyit mondanak, de azt minden csatornán, hogy „lám, nekünk volt igazunk”.
Eredmény?
Hogy a vizsgálat milyen eredménnyel zárul majd, azt ma még nem tudjuk, abban viszont biztosak lehetünk, hogy jönnek még nehéz idők, amikkor nehéz döntéseket kell majd hozni. A jövendő politikusa pedig Cîţu esetéből indul majd ki, és jól nem tesz semmit, mert abból nem lehet baj.
Esetleg elutazik Afrikába nyaralni…
Felcser V. Örs
Kapcsolódó anyagok:
Egyre több a kérdőjel az AstraZeneca vakcinája körül, már az Európai Gyógyszerügynökség is óvatos
Négyezer új fertőzött ma, sok a panasz az AstraZeneca vakcinájára
Köszi szépen, de: az EU nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson vakcináira
AstraZeneca és a többiek: oltások és mellékhatások, Európai Gyógyszerügynökség és a számok
Kilenc európai ország felfüggesztette az AstraZeneca vakcina használatát
Bizonyított: Romániában is oltottak a kétes minőségű AstraZeneca vakcinával!
Európai Bizottság közzétette az AstraZenecával kötött szerződést
(Nethuszár)
