Az orosz propaganda mechanikája II. rész (célközönség: oroszok)

A kulcs – a félelem. Mindig kell egy külső ellenség, aki az életedre tör, megnyomorítja a családodat és tönkre akarja tenni a hazádat. Miatta vagy szegény, nyomorult és elnyomott. Egy minden emberi értéktől mentes, velejéig romlott, arctalan massza, akit csak az érdek és a gonoszság hajt, és mindig a te károdra. Szerintem főleg a második világháború óta nem nagyon kell egy értelmes embernek sem megmagyarázni, mit is jelent démonizálni egy népcsoportot. Minden problémáért őket lehet hibáztatni, kényelmesen kibújva minden felelősség alól.

A propaganda alanyának agya tiszta (a silány oktatás, keserves életminőség és a dezinformáció az évtizedek alatt teljesen kimosta), így most szó szerint bármivel meg lehet tölteni. A biztonság (a plusz rémület és gyűlölet) kedvéért pedig több verziót is szolgáltatnak, hogy mindenki levehesse a polcról a kedvencét vagy kedvenceit. Egy a lényeg, hogy az alany ne feledje: ő az áldozat!

– Amerika: minden kommunista ivadék régi jó, nosztalgikus ellensége. A csúf kapitalista, aki el akarja tiporni az egyszerű proletárt, hatalma olyan korlátlan, hogy szó szerint csak a képzeleted szabhat neki határt, milyen sötét varázslatokra képes ellened. Ha azt akarod, hogy az életed egyszerű legyen, redukáld le egy alap tézisre: mindenben az USA a hibás. Punktum, irgumburgum.

 – A NATO terjeszkedik: Anno még maga putyin is kéredzkedett a NATO-ba, és legjobb tudomásom szerint nincs olyan dokumentum, amely tiltaná szuverén országok csatlakozását, de az orosz szerint az ő érdeke fontosabb a sajátodnál. Ha nem az ő klubházába akarsz csatlakozni, hanem a menőbb gyerekébe, inkább maradj egyedül, mert csak!

 – Amerikai biolaboratóriumok: az oroszok szerint a Covid–19 és a majomhimlőn kívül Ukrajnában veszélyes biológiai fegyvereket állítanak elő szúnyogok, madarak és denevérek felhasználásával az oroszok kiirtására. Albánia ENSZ-képviselője, Ferit Hoxha bátorkodott megkérdezni az orosz féltől, hogy „hogyan különböztetik meg a denevérek és a szúnyogok, hogy hol van az orosz hadsereg és hol nincs”, de választ sajnos nem kapott. Rengeteg biolabor van szerte a világon, de vegyük a legveszélyesebbek kategóriáját.

BSL–4: Veszélyes és különleges biológiai hatóanyagok, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik a személyekre és a környezetre nézve. Általában halálos fertőzést okoznak.

BSL–4 létesítmények világszerte vannak, 23 országban (USA, beloruszia, oroszország, Magyarország, Kína, Németország, Ausztrália, India, stb), de Ukrajnában nem. Ukrajnának nincsen himlővírusa vagy ebolája, ellentétben oroszországgal. Ja, hogy TITKOS laboratóriumok? Az más. Ha titkos, arra nem is kell igazi bizonyíték, ugye?

Komolyra fordítva: Ukrajnában több tucat közegészségügyi laboratórium működik, amelyek a veszélyes betegségek veszélyeinek kutatásán és enyhítésén dolgoznak. E laboratóriumok némelyike – sok más országhoz hasonlóan – pénzügyi és egyéb támogatást kap az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és az Egészségügyi Világszervezettől (WHO). Annak ellenére, hogy Oroszország azt állítja, hogy ezek „titkos” laboratóriumok, az amerikai részvétel részletei megtalálhatók az amerikai nagykövetség honlapján.

Ezenkívül az USA a Szovjetunió bukását követően az 1990-es években létrehozta a „Biológiai Fenyegetéscsökkentő Programot”, hogy csökkentse a biológiai fegyverekből eredő kockázatot, amelyeket olyan országokban hagytak hátra, mint például Ukrajna. E program keretében egyes laboratóriumok az Egyesült Államoktól kapnak finanszírozást korszerűsítésre és felszerelésre, de az irányítást nem az Egyesült Államok, hanem a helyiek végzik.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 2005 óta működik együtt az ukrán egészségügyi minisztériummal az ország közegészségügyi laboratóriumainak fejlesztése érdekében. Oroszország a múltban hasonló megalapozatlan állításokat tett az USA által támogatott, a szomszédos országokban működő biolaboratóriumokról is. 2018-ban az orosz állami média arról számolt be, hogy a szomszédos Grúziában lévő, az Egyesült Államok által finanszírozott laboratóriumban nem vizsgált gyógyszereket adtak a polgároknak. 2022-ben pedig az állami tévében többször állították, hogy Kazahsztánban is amerikai biolaboratóriumok működnek.

– Ukrajna le akarta rohanni oroszországot és belorusziát: Lukasenkóval ellentétben én nem hoztam térképet, de most komolyan. Hány Z betű ékelődött be annak az agyába, aki ezt elhiszi?

– Az LMBTQ megfertőzte Ukrajnát, el akarják törölni az anya és apa fogalmát, hogy csak 1. és 2. számú szülő legyen: személyes meggyőződésem, hogy vallásossága miatt az ukrán társadalom még így is túlságosan homofób, két betű is alig tud érvényesülni, nemhogy 5.

– Ukrajnában sátánisták vannak: biztos van egy pár, de alapjáraton az ukrán egy rendkívül vallásos és babonás nép. A gyakorló hívők száma jelentősen magasabb, mint oroszországban, a keresztény hagyományok és a vallás aktív gyakorlása a mindennapi élet szerves része, az ateisták száma pedig 6%.

– A Nyugat kikényszerítette, hogy oroszország támadjon és most az országuk fennmaradásáért harcolnak: ez a narratíva viszonylag új, főleg a második része. A propagandisták annál gyakrabban emlegetik, minél rosszabbul állnak a fronton és több friss hús kell. Csak szólok, most már nagyon gyakran emlegetik. Kérdés: hogy lehet valakiből kikényszeríteni, hogy csak karácsony szentestéjének napján 120 rakétával lője a civil infrastruktúrát és lakóházakat?

• A NATO-val harcolnak: ez a narratíva letaszította a trónjáról a klasszikus nácizást is. Elvégre hogy kaphatna ki a világ második legerősebb hadserege egy csapat narkós, szivárványos unikornison lovagló, sátánista nácikannibáltól, akik ráadásul nem is léteznek?

1. Az igazság a részletekben rejlik – de mi a kicsire nem adunk!

Az átlag hírfogyasztó nem veszi hozzá a fáradtságot, hogy utánanézzen a dolgok valóságtartalmának. A hírportálok és tévécsatornák a mai napig tekintéllyel bírnak, az ember valahogy el se tudja képzelni, hogy a hivatalos, professzionális, állami! média hazudhat. Elvégre pont az a munkájuk, hogy tájékoztassanak az igazságról. Mindennap ismerős, megbecsült emberek köszönnek vissza rád a képernyő túloldaláról, a szalagcímben is ki van írva, hogy „szakértő”. Ráadásul hogyan hazudhatnának olyan súlyos dolgokban, minthogy ukrán katonák csecsemők vérét isszák, hogy felmelegedjenek? Pedig ez a legszebb az egészben: minél durvább a hazugság, annál hamarabb elhiszik. A hír legyen egyszerű, sokkoló és érthető.

2. Horgok bedobva, várjuk a kapást

A fogyasztó reakcióját folyamatosan monitorozzák. Például nagyon hamar rájöttek, hogy az oroszok nagy része nem érti, mit jelent az, hogy „denacifikáció” és „demilitarizáció”. Sokan még ki se tudják mondani, ezért hamar kezdett kikopni a köztudatból, pedig a totális háború elején kulcsszavak voltak. A sátánista maszlag nem hozta lázba a közönséget, legfeljebb medvegyev és kadirov fanjait (sicc!), a homofób narratíva is inkább a nyugatellenes nézetekben vert gyökeret. A biolaboratóriumokat még elvétve bedobják, de ebben főleg csak a hardcore hírfogyasztók hisznek, akiknél a tévé éjjel-nappal ON üzemmódban van. A propaganda narratívái a fogyasztók által formázódnak, hogy tovább formálhassák a fogyasztót.

3. Vizuális megerősítés

Egy kép többet ér ezer szónál: még akkor is, ha az egy kétperces photoshop-munka. Ki ne emlékezne arra a képre, ahol Zelenszkij egy horogkeresztes futballmezt tart a kezében? Vajon azok az emberek, akik valódinak hiszik a fotót, a Jurassic Parkot nézve is azt hitték, hogy élő dinoszauruszok szaladgálnak? Rengeteg a manipulált képanyag, vagy eredeti kép, de hamis forrásmegjelöléssel. Mint például, amikor egy belorusz, náci jelképekkel kitetovált börtönlakóról azt állították, hogy ukrán hadifogoly. A videókat már több meló lenne manipulálni, ezért vagy hamisan jelölik meg a forrást, vagy az ukránok álhírének adják ki, vagy megvágják. Szintén a háború elején terjedt egy klímatüntetésről készült videóriport, amelyen a földön fekvő emberek hullazsákkal voltak letakarva, mire az egyik a sajátját komótosan megigazította. Ezt a videót anno a vírustagadók is felhasználták, csak akkor a kovid áldozatainak állították be a performansz résztvevőit. És a háború legintenzívebb időszakában, amikor szó szerint tankkal lőttek a menekülőkre, és komplett családokat irtottak ki, jelöletlen tömegsírokba dobálva, újra előhúzták ezt a vén nyulat a kalapból.

4. Újbeszél és duplagondol

Orwell egy zseni volt, és aki nem ismeri az 1984-et, legalább tessék utánanézni a fentebb leírt kifejezéseknek! Az orosz média manipulál, még a szavakkal is. Az ellenség ellen erőteljes, negatív töltetű szavakat használ, saját magát és problémáit pedig enyhébb, körülményes megfogalmazásokkal írja le. Erre a legélénkebb példa a „háború” szó betiltása. Egy átlagember fejében ez a szó csupa negatívumot hordoz, tele szörnyű képekkel és hangokkal, a halállal és a pusztítással asszociálja.

De milyen cuki és profi már helyette a „különleges katonai hadművelet”. Ehhez nincs mit társítani, a „különleges” szó pedig csak emeli a színvonalát. A következő szó: a robbanás. Mostanában oroszországban nem „robbannak” dolgok, hanem „pukkannak”, „csattannak”, meg minden olyan szinonima, ami nem kelti veszély érzetét. Háborúban robbannak a dolgok, különleges hadműveleteknél csak pukkannak. Mivel már az óvodákba is fegyverrel járnak be wagneresek előadásokat tartani, minden orosz gyerek tudja, hogy azért kell most harcolni, hogy ne legyen háború. Ugye, milyen szép is ez a duplagondol?

A gazdasági visszaesés új kifejezése a – negatív növekedés. (Utánanéztem, tényleg így van, és ezen hangfosan felröhögtem… – a szerk.) Sültkrumplival illusztrálják, hogy a félmillió besorozott katona CSAK egy szem krumpli, semmi az összlakossághoz képest.

Még egy pár példa: karantén – vakáció, külföldi befektetők elvesztése – import helyettesítése, cenzúra – szerkesztői irányelv, házi őrizet – önizoláció, tüzeset – füstre kapott objektum, zuhanás – negatív földetérés, repülőkatasztrófa – kemény landolás, stagnálás – stabilitás, stb.

És mi ennek a szürreális agymenésnek a vége?

Haza ballag az orosz proletár, fáradtan, átfagyva, talán előtte még be is gyújt, mert noha földgáz nagybirodalomban él, ő szénnel-fával fűt, és miután letudta ügyes-bajos dolgait, felmegy az internetre vagy bekapcsolja a tévét, ahol elmondják neki, hogy igen, talán nem él olyan jól, de nézze csak meg, Angliában már kutyakaja maradékot esznek, olyan szegény a nép! Igen, talán fizetés nélkül kirúgták, vagy a rendőrség elkente a szomszéd kölyök száját, amiért kiment tüntetni egy fehér papírlappal, de Ukrajnában meg a zsidó fasiszták népirtják az oroszokat! Ej, nem is olyan rossz ez az oroszország! Nem, nem kell tennie semmit a jobb életért, mert ő még így is sokkal szerencsésebb a kanadaiaknál, ahol a gyerekeket eutanáziára és nemváltó műtétekre kényszerítik.

Talán most egy kicsit nehéz, de ha hősnek áll az orosz seregbe, mert szólítja a haza, lesz pénz is, büszkeség is, benti budi és kutyaól! És ő újra nagy lehet, akárcsak ősei, akik félelmet nem ismerve legyőzték a nácikat, majd megleckéztették a kapitalistákat! Ha pedig hősi halált halna a nyálasra romantizált, szovjet csontvázat defibrilláló, kommunista-pszeudokeresztény-antiamerikás-ukránellenes-buzitipró Z-kategóriás világháborús remake-ben, az asszony és a kölkök talán kapnak egy zsigulit. Elvégre putyin is megmondta: azzal, ha odavész a fronton, legalább értelmet nyer a halála, mert másképp amúgy is beledöglik az alkoholizmusba.

Egy kárpátaljai hang

FORRÁS: ITT

(Nethuszár)