Kínai hőerőműépítés: „kifehérítették” a Neretvát

Teljesen fehérré vált a Neretva folyó a bosznia–hercegovinai szakaszának egy részén az Ulog nevű hőerőmű építési munkálatai miatt – közölte a Mentsük meg Európa kék szívét! nevű nemzetközi folyamvédelmi kezdeményezés az interneten szerdán, ahol felvételeket is közölt a folyóról. A közlemény szerint a hőerőmű építése miatt többször elpusztultak már a halak a folyó néhány kilométeres, érintett szakaszán.

Vladimir Topic, a boszniai Környezetvédelmi központ vezetője az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint közölte: a víz fehér és szennyezett, de egyelőre nem lehet tudni, hogy valamilyen vegyi anyag került–e a folyóba, az viszont bizonyos, hogy az építkezésről származik a szennyezés. „A halak a vízben pusztulnak el, a többi élőlény pedig a vízben és a víz környékén. Látható, hogy a halak – oxigén hiányában –, kiugrálnak vízből. A szennyezés hatásai még kilométerekkel lejjebb is érezhetők” – magyarázta.

A 225 kilométer hosszú, természetes állapotában zöld színű, festői szépségű Neretva folyó szinte teljes mértékben Bosznia–Hercegovinán keresztül folyik, csupán az utolsó 22 kilométeres szakasza található Horvátországban, ahol az Adriai–tengerbe torkollik. Az Ulog hőerőmű építése a Neretva felső szakaszán 2010–ben kezdődött, azóta számos alkalommal figyelmeztettek környezetvédők az építkezés környezetkárosító következményeire.

Az sem mellékes, hogy az építkezés talajcsúszásokat is okozhat, ilyen okból kifolyólag vesztette életét két építőmunkás 2013-ban. A talajmozgások miatt, az Ulog hőerőmű helyszínétől lentebbi szakaszokon élők attól tartanak, hogy saját ingatlanaik is víz alá kerülhetnek.

Kína a Nyugat-Balkánon

A Neretva felső szakaszán épülő hőerőmű és a hozzá kapcsolódó 53 méter magas gát építése a Hiszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban meghirdetett Egy út, egy övezet program része. Az ázsiai állam ekkortájt kapcsolt nagyobb sebességre, a szigorú szabályok szerint hitelező nyugati bankok, fejlesztő cégek stb. helyett olcsóbb hiteleket és kevesebb kekeckedést ígért. Az Ulogi hőerőmű tervét már kezdettől fogva bírálták a környezetvédők, lévén biodiverzitásában Európa egyik leggazdagabb helyéről beszélünk, de mindhiába – Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke (Ulog ezen a területen fekszik), hajthatatlan maradt.

A kínai Synohidro vállalat pedig köszönte szépen a megértő politikai akaratot, és nekifogott az építkezésnek, gondolom a kínai szabványok szerint – az lett belőle, amit a fenti videóban is láthattok, a szuverénségére pedig oly büszke Szerbia, jó, ha tudjátok, nemcsak gázban függ az oroszoktól, hanem elektromos áramban is – a kínaiktól. 2023-ban ugyanis annyit fektetett be Kína a balkáni országba, mint az egész EU-ba összesen, ahogy azt a The Times megjegyezte. Stefan Vladisavlijev a Bfpe Foundation szakértője így foglalta össze a biznisz lényegét: „Szemben az EU-val, Kína nem fektet hangsúlyt a fenntarthatóságra, nem követeli az energiahálózat modernizálását, és nem kéri azt, hogy Szerbia ismerje el Koszovót”. Hát, igen…

Érdekességképp csatolok egy listát is a Nyugat-Balkánon zajló kínai energetikai befektetésekről:

FORRÁS: MTI, Agenzia Nova, BankWatch, Balkan Rivers

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Dániel Gábor Csapó: Chinese backed energy projects in the Western Balkans: where supply and demand could meet; ROMANIAN JOURNAL OF EUROPEAN AFFAIRS, elérhető ITT

Western Balkans hydropower Who pays, who profits?; Bankwatch, elérhető ITT

(Nethuszár)