Şoşoacă megelőzte az RMDSZ-t, itt már csak a csoda segíthet

A News.ro román hírportál megrendelése alapján az INSCOP mérte fel a román állampolgárok választási hajlandóságát és preferenciáit. A közvéleménykutatás eredménye aligha meglepő, a román szélsőjobb a második helyen, és összességében is negatív képet fest az ország jövőjéről a pártok sorrendje. Ismertetjük a felmérés eredményeit, majd elmatekozunk egy kicsit azon, hogy mit is jelent mindez Románia és benne mi, magyarok jövője szempontjából. Spoiler: borús hangulat várható…

Az INSCOP kutatása szerint, amennyiben most vasárnap lennének a választások, akkor a pártok erősorrendje a következőképp alakulna:

PSD: 30,2%
PNL: 20,1%
AUR: 19,5%,
Diana Şoşoacă pártja, az S.O.S. Romania: 5,2%
USR: 11,9%
RMDSZ: 4,9%
Pro Romania: 2%
Zöld Párt (Partidul Verde): 1,9%
PMP: 1,3%
PUSL: 0,7%
Forta Dreptei: 0,6%
REPER: 0,3%
Egyéb pártok: 1,3%

A választási részvételről:

Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 azt jelenti, hogy „biztos nem” megy el szavazni, a 10 pedig a „biztos igen”, azaz elmegy szavazni, a következő eredmények születettek:

1: 20,5%
2: 2,5%
3: 2, 2%
4: 0,9%
5: 7,4%
6: 1,9%
7: 4,6%
8: 6,7%
9: 4,5%
10: 48%
Nem tudja, nem válaszol: 1,1%

Merre megyünk? A rosszba!

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mit gondolnak: jó irányba megy az ország vagy sem? Az eredmények nem is annyira számszerűségük okán, mint a társadalmi rétegeket tekintve vetít előre komoly gondokat:

Jó irány: 25,1%
Rossz irány: 66,7%
Nem tudja, nem válaszol: 8,2%

A demográfiai elemzés alapján az INSCOP munkatársai azt is megállapították, hogy a „jó irányt” megjelelő válaszadók többsége a 30 év alatti fiatalok, a magas, illetve nagyon magas jövedelműek, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből kerülnek ki.

A közvélemény-kutatást az INSCOP Research készítette a News.ro megrendelésére. A válaszokat november 20. és 27. között rögzítették telefonos interjúk során. A válaszadásban résztvevők száma: 1.100 fő (demográfiai leképezés szerint). A hibahatár 2,95%.

Mit jelent mindez?

Örömre semmi okunk sincs – a román választók legkevesebb negyede a szélsőjobboldali pártokat (AUR, SOS) támogatja. Ennél is aggasztóbb jel, hogy a jelenleg együtt kormányzó, és a koalíciót a jövő évi választások után fenntartani igyekvő két nagy párt, a PSD és a PNL együtt épphogy átlépi az ötven százalékot – 50,3%.

Ha nem is könnyen, de elképelhető egy olyan választási végeredmény, amikor a két nagy pártnak együtt sem lesz meg a parlamenti többsége, mi több, a PNL további zuhanása esetén (amennyiben 15% alá esnek, ami szintén nem elképzelhetetlen), akkor még az RMDSZ ötszázalékos eredménye sem lenne elég egy hárompárti (PSD-PNL-RMDSZ) többséghez.

Még továbbá: jobb úgy számolni, hogy az AUR-t és csatolt szervét, a futóbolond Şoşoacăt alulmérte az INSCOP – amúgy ez nem lenne példa nélküli, az összeesküvés-elméletekben hívő, politikai paranoiában és a rendszer iránt maximális bizalmatlanságot tápláló szélsőjobboldali szavazók, illetve szimpatizánsok előszeretettel tagadják le választói orientációjukat – különösen telefonon! –, így a valósághoz sokkal közelebb áll, ha úgy értelmezzük a fenti adatokat, miszerint az AUR van a második helyen.

Ez azonban a kisebbik gond:

amennyiben marad a kétpárti, a választási eredmények függvényében az RMDSZ-el esetleg hárompártira bővülő kormány, akkor azzal kell szembenéznie, hogy van egy szélsőséges, indulatos, az erőszaktól sem visszariadó, jó 30 százalékra taksált ellenzéke. Az elmúlt időszak példáiból tudjuk, hogy a román politikai osztály ilyenkor gyáván reagál: kisebb-nagyobb engedményeket tesz a szélsőjobbnak, abban a reményben, hogy elkerülheti az utcai tömegmegmozdulásokat – láttunk már ilyent, ráadásul a járvány kellős közepén, amikor Iohannis elnök, a politikai osztály néma csendjétől kísérve nem lépte meg a szabályok szigorítását, mert attól félt, hogy az AUR lázadásba kezd az utcákon.

Az akkori eset rendszeressé válhat, Románia jövőjének szempontjából fontos reformok maradhatnak el, vagy csúszhatnak félre, komoly jogszabályok vizeződhetnek fel stb. – lásd a készpénzhasználat szabályozása körüli médiacirkuszt, amit az AUR hekkelt meg, és amit végül kénytelenek voltak felvizezni!

A magyar hatás és visszahatás:

Az AUR kétségkívül előhúzza majd a magyarkártyát a kampány során, ugyanakkor arra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy ez az AUR már nem a C.V. Tudor-féle Nagy-Románia párt – ebből kifolyólag már nem feltétlenül az etnikai feszültségszítás az első és nagyjából egyetlen kommunikációs-politikai eszközük. (Ne feledjük Simion parolázását az izraeli nagykövettel!)

A „rettenthetetlen” Simion, a multikat megbüntető AUR, a románok jólétéért küzdő aranygyerekek, a korrupciót üldöző igazi jobboldaliak mítosza már rég és elég mélyen gyökeret vert a román választói rétegben.

A magyarkártya vélhetően megmarad Dan Tanasa kezében, aki majd ismét harcot indít a magyar feliratok ellen. Mindez persze a magyar szavazók irányába is mozgósító hatással bír majd, de a nagy kérdés, hogy ez milyen erősségű lesz? Az RMDSZ 4,9 százalékos eredménye a fenti felmérésben akár biztató jel is lehet, de ne felejtsük: a hibahatár 2,54 százalékos, ami akár lefele is korrigálható!

Ezzel párhuzamosan érdemes kiemelni a részvételi hajlandóságot: több mint 48 százaléka a válaszadóknak BIZTOSRA mondta a részvételt! Ha az 1-től 10-ig terjedő skála felső harmadát számolom csak, azaz a kérdésre 8-as,9-es, illetve 10-es választ adók arányát, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel hatvan százaléka ígéri biztosra, vagy közel biztosra részvételét.

EZ KIBASZOTTUL MAGAS!

Összehasonlításképp: a 2020-as parlamenti választásokon a részvételi arány: 31,84%. Igen, tudom, járvány stb., de a helyzet az, hogy az eggyel korábbi körben is hasonló eredmény született: 2016-ban a részvételi arány ugyanúgy nem érte el a negyven százalékot, akkor a választók 39,49%-a járult az urnák elé.

Biztosra vehetjük, legalábbis jelen felmérés alapján, hogy a választási részvétel magasabb lesz, mint a legutóbbi két választáson, amikor az RMDSZ nagyjából hat százaléknyi eredménnyel jutott be. (2020-ban: 6,18%; 2016-ban: 6,19%!)

A kérdés tehát az: mennyien mennek majd végül szavazni?

A korábbi harmincvalahány százalékos alacsony részvétel adatai alapján könnyen kiszámolható: amennyiben a részvételi arány eléri, netalán meg is haladja az ötven százalékot, akkor az RMDSZ-nek nagyon, nagyon, de nagyon nehéz dolga lesz – igazság szerint az öt százalékos küszöb megugrására ebben az esetben csak matematikai esély marad.

Felcser V. Örs
Borítókép: INSCOP

(Nethuszár)