FIGYELEM! Hamarosan Székelyföldön is tombolni  kezd a járvány!

Sokan vannak, akik nem hisznek a vírusban, még többen, akik megtagadják az oltást, és a helyzet ebből a szempontból Székelyföldön sem jobb, mint a pupát de moastéra járó országrészekben. A helyzet viszont az, feleim, hogy a járvány napokon belül megérkezik Székelyföldre.

Sok humoros, derűs pillanatot okoztak azok a mémek, amelyek úgy ábrázolták Románia térképet, hogy mindenhol vörös, mert az incidensráta túllépte a 3-at, miközben a Maros, Hargita és Kovászna megyék, azaz Székelyföld zöld, vagy sárga színben pompáztak az ország közepén, hirdetve, hogy mi még ebben is különállók vagyunk. Na, ez nem jött be, alább összefoglalunk azért pár tudnivalót, hogy miért is kerülte el Székelyföldet eddig (!!!) a járvány tomboló szakasza:

 

• alacsony népsűrűség: a vírus személyes kontaktok során terjed, így nyilván, ahol több ember tömörül egyszere és egyhelyen, ott nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Székelyföld, a maga nyolcszázezres lakosságával alig nagyobb, mint mondjuk Kolozsvár. Ha a székelyföldi városokat nézzük, akkor a helyzet még árnyaltabb, talán el sem érik Kolozsvár lakosságát, hogy ennél a példánál maradjak. Szóval, az alacsony népsűrűség nem kedvez a tömeges jelenetek kialakulásának (zsúfolt buszok, tömött bevásárlóközpontok, ezrek a hétvégéi focimeccsen a lelátókon stb.)
• nem szerepel utazási célok között, és nem átutazó-zóna: az amúgy is haldokló turizmust leszámítva, Székelyföld nem gazdasági-ipari központ, nincsnek nagy és fontos célállomások, ahova az ország minden szegletéből érkeznének emberek ügyes bajos dolgaik intézése, termékek beszerzése végett.
• zárt települések: azaz, milliónyi apró kis „kontaktsziget”, amelyek még a földrajzi, gazdasági értelemben is zárt Székelyföldön belül is egy még zártabb világot jelentenek.

Összegezve: annyira alacsony – országos összehasonlításban – a kontaktok száma, hogy a vírus terjedési sebessége nem túl nagy. Legalábbis az elején. Ugyanis az ilyen jellegű vidékeknek mindenhol ezeket a viselkedésmintákat mutatják fel, viszont van rossz oldala is a dolognak: ugyan „külső” szereplőkkel való találkozások száma alacsony, és az esély is kicsi arra, hogy ez tömegessé váljon, a településeken belüli kontaktok száma szinte állandó (mindenki találkozik mindenkivel a faluban, egy héten, legalább egyszer), ami azt is jelenti, hogy amikor az ilyen vidékre megérkezik a vírus, akkor végigmegy mindenkin.  Legalábbis akkor, ha a közösség nem kezdi meg időben a védekezést – amit tulajdonképp sosem lehet időben megkezdeni, de jelentősen csökkenteni lehet a terjedési sebességet, ha betartjuk az alapvető szabályokat: maszk, távolságtartás, tömeges rendezvények elkerülése, azok szervezésének felfüggesztése, higiéniai előírások maximális betartása, na és persze az egyetlen fegyver bevetése, amivel ezt az egészet magunk mögött hagyhatjuk: az oltás!

Nézzük csak, így alakult az incidensráta Székelyföldön:
(Klikk a képre a nagyobb méretért!)

Adatok forrása: Egészségügyi Minisztérium, Transparenta Covid*

Hargita megye:

Kovászna megye:

Maros megye:

A járvány súlyosbodása akkor látszik a legjobban, ha megnézzük a székelyföldi kórházak adatait. Amint az nagyon jól látszik, szeptember 1.és 15. között, azaz nagyjából két hét alatt megduplázódott a kovid miatt kórházba kerülő páciensek száma, ami azóta is emelkedőben van – nem kell hozzá túl sok fantázia, hogy belássuk: a Hargita, Maros és Kovászna megyei kórházak hamarosan elérnek kapacitásuk határára, ha már nem épp ott tartanak.

(Klikk a képre a nagyobb méretért!)

 

Becsapós lehet azonban, ha a naponta jelentett új esetek számának alakulását nézzük, sőt, mintha nem is igazolná a kórházba kerülők számának iylen mértékű megugrását. Az október 1-10 közötti időintervallumban nem is tűnne olyan meredeknek az emelkedés, azonban a napi esetek száma a járvány elemzése szempontjából akár félrevezető is lehet, ugyanis kevés tesztből kevés fertőzöttet lehet kimutatni. Ennél sokkal hasznosabb mutató, ha megnézzük, hogy miként alakult az elvégezett tesztek számához viszonyítva az új esetek felderítése, azaz: a pozitivitási arány.

 

 

A pozitivitási arány és a napi új esteket jelző görbéből arra következtethetünk, hogy a fertőzöttek száma akkor is emelkedőben van, ha azt épp az egyik vagy másik adat önmagában nem igazolná – ezért mondtuk, hogy félrevezető lehet csak önmagában nézni. A pozitivitási ráta és napi új esetek összevetéséből született eredményt pedig a kórházba kerülők grafikonjával érdemes összevetni – ezekből már világosan látszik, hogy jelentős a száma azon személyeknek, akik a fertőzés első jeleire nem mennek tesztelni, így nem kerülnek be a rendszerbe sem, viszont később, a betegség előrehaladtával megjelennek a kórházakban.

A fentiek alapján csak azt tudjuk ajánlani kedves székelyföldi olvasóinknak, hogy ne legyenek restek, olttassák be magukat, tartsák be a távolságot, hordjanak maszkot, kerüljék az olyan helyszíneket, ahol sok ember tömörül stb. stb. A járvány ezen szakaszában már sok újat nem tudunk tanácsolni, de azt elég nagy valószínűséggel ki merjük jelenteni, hogy az országszerte ismert járványügyi állapotok hamarosan elérik Székelyföldet is. A tévedés jogát természetesen fenntartjuk, de az óvatosságba még nem halt bele senki. Annak hiányába viszont annál többen!

Vigyázzatok magatokra és egymásra, legyetek szeretve!

*Az adatok forrása: Ministerul Sănătății, Transparenta Covid – figyelem! – ezek az adatok eltérhetnek attól, amit a Grupul de Communicare Strategica tesz közzé naponta. Az eltérés abból fakad, hogy egyszerűen más időpontban összegzik az adatokat. A különbségek csekélyek és nem befolyásolják a trendeket!

(Nethuszár)

Nethuszár