Felmérés: Nyugat-ellenesebbek vagyunk, mint a románok

Az erdélyi magyarok bevándorlás– és nyugatellenesebbek a romániai átlagnál, ugyanakkor az intézményekbe vetett bizalmuk is csökkent – közölte a Maszol.ro kolozsvári hírportál kedden, a Bálványos Intézet egy friss felmérésnek eredményeit ismertetve.

Az erdélyi magyarok és a románság orosz–ukrán háborúval kapcsolatos nézeteit, a menekültekhez és bevándorlókhoz való viszonyukat, illetve a választásokon való részvételi szándékukat, pártopciókat, intézmények iránti bizalmukat vizsgáló és összehasonlító kutatásról Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója és a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, valamint Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa tartott sajtótájékoztatót. Elmondták: telefonos közvélemény–kutatást végeztek, 2024. február–márciusban a magyar lakosságra vonatkozóan, a románra egy hónappal később, az eredményeket pedig egy 2022–es és egy 2020–as kutatáshoz hasonlították, amelyet szintén ők végeztek el.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a jóléti sovinizmus Romániában új jelenség, amely az ukrán menekültekkel kapcsolatban jelent meg, és a menekültekhez való viszony 2022–höz képest 2024–ben nagyon megváltozott. „A kutatásból az derül ki, hogy az erdélyi magyarok a menekültekkel kapcsolatban mindig kirekesztőbb, elzárkózóbb magatartást mutattak, de véleményük nem tér el annyira a román állásponttól sem. Ami látszik, hogy a románoknál a rasszizmus nincsen jelen, nem tesznek különbséget a nemzetek között, mindenkit azonos mércével ítélnek meg, míg az erdélyi magyarok esetében van egy egyértelmű különbség az európai származású, fehér bőrű menekültek és a nem európai, nem fehér bőrű menekültek esetében” – mondta Kiss Tamás.

A Maszol beszámolójához mellékelt grafikonok egyike szerint az erdélyi magyarok körében a bevándorlók elutasítása 54 százalékról 57 százalékra nőtt 2020 óta, míg a romániai társadalom egészében 33–ról 19 százalékra csökkent azok aránya, akik nem fogadnának el szomszédnak egy bevándorlót. A romák elutasítása a felmérés szerint az erdélyi magyaroknál valamelyest erősödött és 54 százalékra tehető, míg a román társadalom egészében 48–ról 26 százalékra csökkent. A legnagyobb fokú, 45–ről 71 százalékra növekedett elutasítást a muszlimok megítélésében mutatták ki az erdélyi magyarok körében, míg a román társadalom egészénél a négy éve mért 33 százalékos elutasítás nem változott.

Az intézményekbe vetett bizalom kapcsán Toró Tibor kiemelte, hogy majdnem minden intézmény esetében csökkent a bizalom az erdélyi magyarok esetében, a helyi önkormányzatok kivételével. Az erdélyi magyaroknál az EU–val kapcsolatos bizalom évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg a románok esetében stagnálás van.

A Bálványos Intézet egyik bemutatott grafikonja szerint míg a román társadalom egésze a fegyveres erőkben (59 százalék), a NATO–ban (56 százalék) és az EU–ban (49 százalék) bízik leginkább, az erdélyi magyarok alig 21 százaléka bízik a hadseregben, 33 százaléka a NATO–ban és 26 százaléka az EU–ban. Csak az önkormányzatoknál fordított a helyzet, amelyek az erdélyi magyarok 70 százalékának bizalmát élvezik a romániai 27 százalékos átlaggal szemben. Nincs különbség viszont a parlament esetében, amely a teljes romániai és az erdélyi magyar mintánál is sereghajtó, 13 százalékos bizalmi indexszel.

Mérték az erdélyi magyarok választási kedvét, hajlandóságát is, és a kutatásból az derül ki, hogy magasabb a magyarok választási kedve, mint a románoké, ami a kutatók szerint annak tudható be, hogy RMDSZ ősz óta intenzíven kampányol.

Ami az orosz–ukrán háború megítélését illeti: míg 2022–ben a romániaiak 74 százaléka, az erdélyi magyarok 46 százaléka mondta, hogy Oroszország az agresszor, 2024–re ez a szám a román társadalom egészében 46 százalékra, az erdélyi magyarok esetében 19 százalékra csökkent. Megnőtt azoknak az aránya (országos szinten 16–ról 21 százalékra, az erdélyi magyaroknál 44–ről 49 százalékra), akik úgy gondolják, hogy a háborút a nyugati országok és Ukrajna provokálták ki azzal, hogy „Ukrajna túl közel került a NATO–hoz”.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)

Kapcsolódó:

Putyin ötödik hadoszlopa lett az erdélyi magyarság? Egy felmérés eredményei