Így értékeli a román politikai osztály Iohannis lemondását

Tegnap lemondott államfői tisztségéből Klaus Iohannis. A lépés nem nevezhető meglepetésnek, a Nethuszár már korábban is pedzegette, hogy az államfő körül elfogyhatott a levegő, azonban a lemondás mégiscsak új helyzetet teremtett – abban mindenképp, hogy az 1989 utáni Romániában még nem volt példa arra, hogy egy államfő lemondással távozzon hivatalából. Hogy miként kommentálják az eseményt a román politikai osztály szereplői és az elemzői szektor, arról alább olvasható egy összeállítás.

Hunor: feszült társadalmat hagy maga mögött Iohannis

A koalíció vezetői is hétfőn értesültek Klaus Iohannis államfő lemondási szándékáról – jelentette ki Kelemen Hunor. A parlament épületében adott nyilatkozatában a RMDSZ elnöke rámutatott, hogy tíz évvel ezelőtt nagy reményekkel választotta meg az ország államfőnek Klaus Iohannist, aki most „dühös embereket, egy feszült társadalmat” hagy maga mögött. Kelemen hozzátette, Iohannis döntése kapcsolatban áll a tisztségéből való felfüggesztését célzó kezdeményezéssel, amely azonban az RMDSZ elnöke szerint nem kapta volna meg a kellő számú szavazatot a parlamentben, ehhez ugyanis a koalíciós pártok voksaira is szükség lett volna. „Nem hinném, hogy a koalícióból bárki is megszavazta volna az elnök tisztségből való felfüggesztését” – fogalmazott.

Megkérdezték tőle az újságírók azt is, hogy szerinte korábban le kellett volna-e mondania az államfőnek. Iohannis azt válaszolta, hogy ezt már a szenátusi elnök decemberi megválasztásakor megtehette volna. „De én már nem akarom bírálni. (…) Nem szoktam és ezután sem fogok belerúgni a haldokló oroszlánba” – tette hozzá. Kelemen azt is leszögezte, hogy a koalíciós pártok nem terveznek változtatni a közös államfőjelölttel kapcsolatos megállapodáson, amelyet már mindegyik alakulat jóváhagyott. „Bármilyen változtatás csak bonyolítaná a helyzetet. Nem, nem kell változtatni semmin” – nyomatékosította.

Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy szerinte nem kedvez a szélsőséges pártoknak a jelenlegi helyzet. „Gondolom, nem fog közös jelöltet állítani az USR és az AUR. Együtt nyújtották be az elnök felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, de nem indulnak közösen a választáson” – hangsúlyozta. Az RMDSZ elnöke szerint Iohannis döntése nem hat ki sem a kormány tevékenységére, sem a gazdaságra, de mindenki várja a májusi elnökválasztást, beleértve a befektetőket is. „De ez nem Iohannis lemondása miatt van. Ez így volt a tegnap is, a tegnapelőtt is, decemberben is” – szögezte le.

Ciolacu: nem tudtam Iohannis szándékáról

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Pát (PSD) elnöke hétfőn azt nyilatkozta, hogy nem tudott Klaus Iohannis lemondási szándékáról. A kormányfőt arról kérdezték a parlamentben az újságírók, hogy konzultált-e az államfő a koalíció vezetőivel a távozásának bejelentése előtt. „Ez egy egyoldalú döntés volt (…) Nem tudtam erről a bejelentésről” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy az államfő terhet jelentett volna-e a koalíció elnökjelöltje számára, Marcel Ciolacu így válaszolt: „Nem vagyok nagy rajongója Klaus Iohannisnak, soha nem szavaztam rá”. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Iohannis azért kérte őt fel kormányalakításra, mert erre kötelezte az alkotmány. „Románia elnöke sem a saját feje után nevezi ki a kormányfőt” – jegyezte meg. Újabb kérdésre válaszolva leszögezte, hogy Crin Antonescu „teljes bizonyossággal” a koalíció elnökjelöltje marad.

Marcel Ciolacu szerint az államfő lemondása nem nyitotta meg Pandora szelencéjét, mert megválasztásakor Klaus Iohannis nem a jelenlegi koalíció jelöltje volt. A miniszterelnök a kormánypártok vezetőinek rövid hétfő délutáni szenátusi tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. Kifejtette, hogy jómaga demokratikus választások útján lett kormányfő. „Az államfőt nem most választották meg. (…) Ez nagy különbség. Ha tiszteletben akarjuk tartani a demokrácia szabályait” – magyarázta. Kérdésre válaszolva Ciolacu elmondta, hogy egy esetleges bizalmatlansági indítványt elutasítana a parlament. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten többen szavaztak a parlamentben a költségvetés elfogadására, mint a kormány beiktatására. Arra a kérdésre, miszerint elmondta-e Iohannisnak, hogy egy parlamenti szavazás a felfüggesztéséhez vezetett volna, Ciolacu kijelentette, hogy ilyen megbeszélése nem volt az államfővel.

Lasconi: a lemondás későn érkezett, és nem ad választ

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint Klaus Iohannis államfő túl későn mondott le, és anélkül, hogy megválaszolná az országot két hónapja foglalkoztató kérdéseket. Elena Lasconi hétfői Facebook-bejegyzésében „a valóságtól elrugaszkodott elnöknek” nevezte Klaus Iohannist, aki szerinte nem törődik az emberekkel. „Klaus Iohannis lemondása nagyon későn érkezett. Túl későn ahhoz, hogy becsületbeli lemondásnak tekintsük. És nem is ad választ az országot már két hónapja emésztő kérdésekre: miért érvénytelenítették a választásokat, hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen, ki véd meg bennünket a manipulációtól, tudjuk-e garantálni a következő választás biztonságát?” – sorolta a kérdéseit az ellenzéki politikus. Az USR elnöke szerint Iohannis elnöki megbízatásának tíz éve alatt az ország sebezhetőbbé vált, mint valaha. „Az ő szolgálata alatt omlott össze a demokrácia, és ezt nem lehet megbocsátani neki” – tette hozzá. Az ellenzéki párt vezetője üdvözölte, hogy az USR parlamenti nyomásgyakorlására „felébredt álmából Iohannis”, ugyanakkor hangsúlyozta, további lépésekre van szükség, hogy az ország visszatérjen a helyes útra.

Nicușor Dan: Iohannis távozott, a politikai osztállyal szembeni elégedetlenség maradt

Klaus Iohannis államfő lemondása nem szünteti meg a polgároknak a politikai osztállyal szembeni elégedetlenségeit – vélekedett hétfőn Nicușor Dan bukaresti főpolgármester. „Klaus Iohannis távozott. Az embereknek a politikai osztállyal szembeni elégedetlensége megmaradt. Építsük együtt a társadalom jövőjének reményét” – fogalmazott egy Facebook-bejegyzésben Nicușor Dan.

POT: esély nyílt újraépíteni a román demokráciát

Lemondott Klaus „jónapotkívánok” Iohannis!

A Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă hétfőn a Facebook-oldalán azt írta, hogy Klaus Iohannis távozása a Cotroceni-palotából a „megvetés és arrogancia korszakának” végét jelenti, és azt mutatja, hogy Romániának valódi esélye nyílt újraépíteni a demokrácia felé vezető útját. A politikus bejegyzése szerint Klaus Iohannis a korrupt hatalom szimbóluma volt, aki „a saját kis és önző érdekeit” helyezte előtérbe. Úgy vélekedett, hogy az elnökválasztás májusra időzítésével a kormány kísérletet tesz az eredmény ellenőrzésére és a romániaiak szavazatainak újbóli ellopására. Ezért szerinte az egyetlen megoldás a „nép hangjának meghallgatása, és a második elnökválasztási forduló megtartása”.

Peiu (AUR): első lépés a demokrácia visszaállítására

Klaus Iohannis államfő lemondása az első lépést jelenti a demokrácia visszaállítására Romániában – közölte hétfőn Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, követelve az érvénytelenített elnökválasztás második fordulójának megtartását. „Klaus Iohannis két hónap késéssel távozik elnöki tisztségéből! A bitorló bejelentette lemondását a nép és a Románok Egyesüléséért Szövetség nyomására, amely az elmúlt hónapokban számos lépést kezdeményezett az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartására” – fogalmazott a szenátor az AUR honlapján közölt nyilatkozatában. Hozzátette: ha Iohannis nem távozott volna önként, akkor a parlament menesztette volna az AUR összes törvényhozója által aláírt, felfüggesztését célzó kezdeményezés révén, amelynek a parlament elé terjesztését jóváhagyta hétfőn a parlament két házának összevont házbizottsága. „Megvan az első lépés a romániai demokrácia helyreállítása felé! Ez azonban nem elég! Azt akarjuk, hogy folytatódjon az államfőválasztás a második fordulóval! A nép akaratát tiszteletben kell tartani” – fogalmazott az AUR szenátora. Leszögezte még: továbbra is arra törekednek, hogy „ezt a korrupt rendszert, amely 35 éve gúnyt űz a románokból, felszámolják”.

Crin Antonescu: nem kell dramatizálni

A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn „bölcs döntésnek” nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget. A parlamentben nyilatkozó politikus elmondta, hogy nem kívánja különösebben kommentálni az államfő lépését. „Nem kell ezt dramatizálni. (…). Léteznek alkotmányos eljárásaink. A szenátus elnöke veszi át az ügyvivő államfői tisztséget. A kormány stabil marad. Minden más normálisan zajlik” – magyarázta. Úgy értékelte, hogy ez kívánatosabb fejlemény volt a felfüggesztési folyamat elindításánál, ami egy álkérdésről indított volna hosszan tartó vitát a nyilvánosságban.

Boc: A PNL-ben nem merült fel Antonescu lecserélése

Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke hétfőn kijelentette, hogy miután Klaus Iohannis lemondása nyomán Ilie Bolojan pártelnök ügyvivőként átveszi az államfői tisztséget, az egyik első alelnök veszi át a helyét a párt élén. Hangsúlyozta azt is: a PNL-ben nem merült fel, hogy más államfőjelöltet állítsanak Crin Antonescu helyett, és a párt irányítását átvevő alelnök is ehhez fogja tartani magát. „Határozottan kijelenthetem: Crin Antonescu a PNL és ezzel együtt a PNL-PSD-RMDSZ alkotta koalíció államfőjelöltje” – mondta Boc. Hozzátette: nem volt szó a pártban a kormányból való kilépésről vagy egy másik politikai alakulat bevonásáról sem a kormányzásba. Arra a kérdésre, hogy kit fognak kinevezni a PNL ügyvivő elnökének, Boc azt válaszolta, hogy valamelyik első alelnököt. Liberális források szerint Ilie Bolojan fel fogja függeszteni párttagságát, amikor átveszi az ügyvivő államelnöki tisztséget, és Cătălin Predoiu veszi át ideiglenesen a PNL vezetését.

Pîrvulescu: nem volt más választása

Cristian Pîrvulescu politikai elemző az államfő hétfői bejelentése után kijelentette, hogy Klaus Iohannisnak már semmilyen alternatívája nem volt a lemondáson kívül, és a lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a szélsőjobboldal képviselői. „A rá nehezedő hatalmas nyomás miatt az államelnöknek nem volt más választása, mint lemondani, mert ez a nyomás minden irányból érkezett. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kormánytöbbség figyelmeztette-e őt, hogy nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson, de szerintem ő azért választottaezt ezt a lehetőséget, mert valójában már semmiféle politikai támogatottsága nem maradt” – nyilatkozta az AGERPRES-nek a politológus. Az elemző szerint az államfő lemondásával a politikai válság mélyülni fog. „Ez azért van, mert egy sor más probléma merül majd fel. Pillanatnyilag azonban az államfő lépése csillapítja a feszültséget, amelyet főként a szélsőjobboldal és az USR gerjesztett kampánymegfontolásokból. Nehéz megmondani most, hogy ez hasznára lesz-e valakinek. Az én szemszögemből a fő nyertesek a szélsőjobboldal képviselői. Õk kérték (az elnök lemondását – szerk. megj.), és elérték” – mondta Cristian Pîrvulescu.

Zegrean: a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget

Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök. Zegrean elmagyarázta: miután az alkotmánybíróság megállapítja az államfői tisztség megüresedését, felkéri a kormányt és a parlamentet az ügyvivő államfő kijelölésére. Az alkotmány értelmében a tisztséget ideiglenesen a szenátus vagy a képviselőház elnöke töltheti be. „Ha a szenátusi elnök elutasítja, a képviselőház elnöke lehet az ügyvivő államfő” – tette hozzá. A volt alkotmánybíró azt is elmondta, hogy az ügyvivő elnök hatásköre „nagyjából” megegyezik a teljes jogú elnökével, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fordulhat üzenettel a törvényhozáshoz. Az alkotmány szerint az államfő lemondásától számított három hónapon belül a kormánynak meg kell szerveznie az elnökválasztást, jelen esetben azonban már ismert az új választás időpontja – mondta Zegrean.

Magdin: Antonescu útjából elgördül mindenféle politikai akadály

Radu Magdin politikai elemző hétfőn „szükséges”, de későn érkező gesztusnak minősítette Klaus Iohannis bejelentését a lemondásáról, hozzátéve, hogy az államfő Cotroceni-palotából való távozásával Crin Antonescu elé már „semmiféle politikai akadály” nem gördül fel az államelnöki tisztségért folyó küzdelemben. „Szükséges, de későn érkező gesztus, mint annyi más az egy évtizedet felölelő elnöki mandátumában. Mivel Bolojan (Ilie Bolojan szenátusi elnök – szerk. megj.) kerül a Cotroceni-palotába ügyvivő államfőként, a PNL-nek nő a súlya a koalícióban. Az államelnök távozásával Crin Antonescu útjából elgördül mindenféle politikai akadály, és az ellenzék jelötjei sem támadhatják többé közvetett módon a koalíciót Iohannis tisztségben maradása miatt” – nyilatkozta Magdin az Agerpresnek. Az elemző szerint „azért, hogy az új helyzetben a PSD továbbra is megőrizze erejét a koalícióban, Marcel Ciolacu kormányfőnek vissza kell találnia régi formájához és lendületéhez”.

FORRÁS: AGERPRES-összeállítás

(Nethuszár)