Iohannis: „bocsánatot kérek”

„Tudom, hogy követtem el hibákat, és néhány döntésem csalódást okozott, amiért bocsánatot kérek” – jelentette ki szombat este Klaus Iohannis a Cotroceni–palotában. Az államfő a nemzeti ünnep alkalmából szervezett fogadáson tartott beszédet.

Emlékeztette hallgatóságát, hogy utoljára szólal meg Románia elnökeként december elseje előestéjén. Kijelentette: megtiszteltetés volt számára, hogy az elmúlt tíz évben szolgálhatta az országot, és „Románia polgárai iránti határtalan csodálattal” válik meg a megbízatásától. „Tíz év elteltével fenntartások nélkül állíthatom, hogy a román nép mélyen ragaszkodik a demokratikus értékekhez, és meggyőződésem, hogy továbbra is meg fogja védeni ezeket az értékeket” – fogalmazott Iohannis.

Úgy vélekedett, hogy az elmúlt évtizedben Románia jelentősen fejlődött az infrastrukturális beruházásoknak, az állami intézmények korszerűsítésének és a nemzetbiztonság megszilárdításának köszönhetően. Szerinte az oktatási és az egészségügyi rendszer is átalakult, bár van még hová fejlődnie. „Egy biztos: a mai Románia töretlenül a fejlődés útján halad, de ezen az úton kihívások és lehetséges válságok várnak az országra” – jelentette ki. Felidézte, hogy Románia az elmúlt tíz évben kemény, egymást átfedő válságokon ment keresztül, amelyek próbára tették az ország ellenálló és alkalmazkodóképességét, de a közös erőfeszítésekkel meghozott döntések és intézkedések erősebbé és stabilabbá tették az intézményeit.

Az államfő a legfontosabb kezdeményezésének a Képzett Románia elnevezésű projektjét nevezte, amelyik az oktatási rendszer reformjának kereteit meghatározó új tanügyi törvények kihirdetésével valósult meg. Hozzátette, hogy a reformok nem valósulnak meg egyik napról a másikra, a változásokat az új nemzedékek fogják érzékelni. Szavai szerint mandátumai alatt arra törekedett, hogy a román állam jobban meg tudja védeni polgárait. Úgy vélekedett, hogy a védelmi kiadások növelésével és a hadsereg professzionalizálására tett erőfeszítések révén Románia védettebbé vált, és nőtt a nemzetközi megbecsülése. Az EU–val kapcsolatban kijelentette, hogy mandátumai alatt Románia aktív szerepet játszott az európai projekt megszilárdításában, és hozzájárult az Unión belüli szolidaritás és kohézió növeléséhez. Emlékeztetett arra, hogy Bukarest szerepvállalásának köszönhetően a Moldovai Köztársaság közelebb került az uniós csatlakozáshoz. Úgy vélekedett: a legutóbbi mandátuma alatt végzett munkájának köszönhetően fér hozzá ma Románia jelentős uniós forrásokhoz. Szerinte az országos helyreállítási terv segítségével az ország felzárkózhat Nyugat–Európához, korszerűsítheti közúti infrastruktúráját, iskolákat és kórházakat építhet, és ezáltal fejlesztheti gazdaságát.

Hangsúlyozta, hogy soha nem lépte túl az alkotmányos jogkörét, támogatta a jogállam intézményeinek megerősítését, és elkötelezetten küzdött a független igazságszolgáltatásért. Ilyen értelemben mandátumai egyik eredményének nevezte az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárását. Beszéde végén az államfő kijelentette: tudja, hogy követett el hibákat, és „néhány döntése, amelyekbe reményt és bizalmat fektetett, nem állta ki az idő próbáját”, amivel csalódást okozott. „Bocsánatot kérek, mert az évek során olyan nemtetsző döntéseket hoztam, amelyeket valószínűleg nem magyaráztam meg kellőképpen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindvégig Románia és polgárai biztonságának, jólétének a megteremtésére törekedett.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)