Pánik Romániában: elmennek az amcsik, bejönnek az oroszok?

A Trump-tornádó elérte a stratégiai partner Romániát és annak legfelsőbb vezetését is. Miután Vance alelnök a fejünkre olvasta, hogy nem engedtük csalni Georgescut az elnökválasztásokon, miután állítólag nyomást gyakorol az amerikai adminisztráció erős embere a román külügyminiszterre a Tate-fivérek szabadon engedése érdekében, miután Elon Musk szárnyai alá veszi Calin Georgescu neolegionáriust, nos, ezek után a román elnöki kancellária első embere, Cristian Diaconescu (amúgy tapasztalt diplomata) azzal a meghökkentő tézissel ment be az ilyesmikre mindig érzékeny Antena3 hírtévébe, hogy az oroszok azt kérték az Egyesült Államoktól a Rijádban lezajlott találkozón, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határai mögé. Diaconescu ugyanitt megnyugtatta a közönséget, hogy „az amerikaiak egyelőre elutasították ezt az orosz kérést”.

Hiába szánta menyugatónak ezt a megjegyzését, az országon végigfutott a paranoia, gyakorlatilag a komplett mainstream sajtó beleértve a legnevesebb szakértőket, publicistákat pánikba estek, és egyre reálisabb forgatókönyvként kezelték Diaconescu szavait. Aki aztán másnap, azaz ma már pontosított: a Realitatea Plus adón, újságírói kérdésre válaszolva (amit aztán a Radio France International – RFI idézett), már úgy fogalmazott, hogy ő bizony soha nem jelentette ki, hogy a napokban lezajlott orosz–amerikai tárgyalásokon az asztalra került volna az említett orosz követekés. De nézzük a pánikroham idővonalát:

Első interjú, Antena3, szerda: a pánikkeltés

A román elnöki kancellária vezetője az Antena3-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a Rijádban tartott orosz–amerikai tárgyalásokon az orosz fél a befolyási övezetek újraosztását, valamint az USA kelet-európai bázisairól történő kivonulását tartotta saját szemei előtt – „az Egyesült Államok ezt elutasította, egyelőre”, részletezte Diaconescu, itt hívnám fel az olvasó figyelmét a szórendre. Az „egyelőre” a kijelentés végén szerepel, ami, akárcsak a magyar nyelven, az eredeti állítással kapcsolatos kétségek kifejezéseként IS értelmezhető. (Bár a román nyelv elvileg hozzátenné, hogy „cel putin”, azaz „legalábbis”). A szemantikán túl idézzük fel hosszabban ezt a részletet:

„ez egy drámai pillanat, nem akarom az érzelmeket felkorbácsolni, de a probléma rendkívül összetett. Elsősorban, az amerikai–orosz találkozóról szólva: mit akart Oroszország? Két aspektus: megtudni azt, hogy van-e lehetősége [ascendent: felívelhet, mint lehetőség – szerk. megjegyz.] Amerikában szövetségest találni egy Jalta-típusú stratégiai, politikai projekthez. A másik aspektus: amennyiben ez nem történne meg, akkor meggyőzni az amerikaiakat a transzatlanti kapcsolatok megosztása [eredetiben: divizări] céljából. A helyzet óráról-órára, napról-napra változhat. Nem tudták meggyőzni az amerikaiakat. Ők [az amerikaiak – szerk. megjegyz.] azért mentek el erre a találkozóra, hogy jelzést küldjenek, hogy Oroszország bekerüljön a [válság megoldására mutató – szerk. megjegyz.] hajlandóság logikájába [spirálba – szerk. megjegyz.].”

„Az oroszok arra várnak, hogy egy adott pillanatban az USA arra venné rá az európai NATO-partnereit, hogy visszavonják az 1997-es bővítéshez kapcsolódó biztonsági garanciákat. Vagyis mi, akik 1997 után léptünk be, már ne élvezhessük ezeket garanciákat, következésképp egy olyan alkudozási kontextusba kerüljünk, amelyben nem veszünk részt – mint Jaltában – és amely értelemszerűen Oroszország új befolyási övezeteinek elismeréshez vezetne. Nem az én értelmezésem, hanem az ő nyilatkozatuk [mármint az oroszoké – szerk. megjegyz.]”

Nagyjából ennyi az a szövegrész, ami alapján beindult a román gigapánik. Cristian Diaconescu aztán másnap, azaz ma már úgy fogalmazott: „nem jelentettem ki azt, hogy Rijádban, az orosz–amerikai találkozón asztalon volt ez a követelés. Semmiképp! De 2022-ben szerepelt az alkudozásra felajánlott követeléscsomagban” – mondta Diaconescu.

Félreértés vagy visszavont állítás?

A G4Media furcsának nevezi Diaconescu mai kijelentését, miszerint nem állította azt, hogy a rijádi tárgyalásokon felmerült az USA kelet-európai kivonulása. A teljes interjút végignézve a valóság viszont az, hogy ilyen egyértelmű kijelentés áperzé tényleg nem hangzott el. Az interjúban Diaconescu egyszerre szerepelt úgy, mint az elnöki kancellária vezetője, jól értesült diplomata és úgy is, mint elemző. A kelet-európai kivonulás említése olyan kontextusban kerül szóba, mint a 2022-es orosz követelések ismertetése, az ezzel kapcsolatos amerikai elutasításról pedig nem jelenti ki, hogy az most, Rijádban történt volna. Egy adott ponton úgy fogalmaz: „megvan minden érvem [argumente], és nem mondhatok itt el most mindent, hogy azt mondjam: az amerikaiak elutasították ezt.”

Összegezve:

nem állítható, hogy az amerikaiak információkat közöltek volna Diaconescuval a rijádi tárgyalásokról, és ez már csak azért is valószínűtlen lenne, mert – a tárgyalódelegációk által a sajtónak elmondottakon kívül – még egy európai vezető politikus sem jelentkezett, hogy többet tudna arról, ami ott zajlott. Amennyiben az interjút úgy kezeljük, mint egy jól értesült, a nemzetközi biztonságpolitikában jártas személy elemzését – aki értelemszerűen hozzájut olyan információkhoz, pletykákhoz, amihez a hétköznapi halandó aligha és ezeket beépíti elemzéseiébe, akkor sokkal érthetőbbé válik, hogy mit is akart mondani Diaconescu: Amerika jelenleg nem hagyja magára Kelet-Európát, de egy Jalta-típusú újraelosztás (valamikor a jövőben) nem zárható ki.

Az idézett szövegek és maga az interjú nemcsak tartalma miatt keltett pánikot Romániában, hanem az interjúvolt személye miatt is: Cristian Diaconescu jelenleg ugyan az elnöki kancellária vezetője, korábban azonban az igazságügyi és belügyi fejezetek főtárgyalója az EU-val, Traian Băsescu egykori államfő tanácsadója, a Boc- és Tariceanu-kormányok külügyminisztere, az EBESZ romániai képviselője, a Románia és Oroszország közötti politikai alapszerződés tárgyalóbizottságának vezetője, de mi, magyarok onnan ismerhetjük a legjobban, hogy a kettős állampolgárság magyarországi bevezetésének idején az ezzel kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokat is ő vezette. Belpolitikában azonban neve mellé egy furcsa eset is feljegyezhető: 2021-ben a Traian Băsescu által alapított Partidul Mișcarea Populară elnöke lesz, ám a párt alapszervezeti felháborodnak azon, hogy Diaconescu semmit tesz az ellen, hogy a két nagy párt, a PSD és a PNL folyamatosan csábítja át magához a PMP politikusait. A 45 alapszervezetből 41 végül rendkívüli kongresszus összehívását kéri, ami meg is történik, Diaconescu pedig a kongresszusra egy videokonferencián kapcsolja be az AUR elnökét, George Simiont, aki a két párt közötti együttműködésre tesz ajánlatot. Az eset pont az ellenkező hatást váltotta ki, a felháborodott választmány Diaconescu helyett Tomacot választja meg a párt elnökének, de az AUR-al való kollaborálást nem felejtik, Diaconescut két hónappal később a pártból is kizárják emiatt.

-örsh-

Románia megkezdte az átállást az oroszokhoz? II. rész

(Nethuszár)