Románia rekordösszeget különített el idén az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételére

Románia minden korábbinál több pénzt, 7,5 milliárd lejt (605 milliárd forint) különített el idén az állami költségvetésben azokra a kormányzati programokra, amelyekkel az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételét finanszírozza – jelentette be Cseke Attila, a bukaresti kormány fejlesztési minisztere csütörtökön.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a több tanintézményt megkárosító, az érintett közösségekben pánikot keltő 2023-as Gorj megyei, 5,2-5,7-es erősségű földrengések második évfordulóján beszélt a témáról a bukaresti kormányinfón. Elmondta: a tárca négy kormányprogramot dolgozott ki a statikai szempontból meggyengült, szeizmikus térségben található épületek megerősítése érdekében. Szerinte most már csak arra van szükség, hogy a veszélyeztetett térségekben működő önkormányzatok éljenek a lehetőséggel és terjesszék be finanszírozási igényeiket. Rámutatott: a társasházak biztonságba helyezését célzó általános programon kívül a fejlesztési minisztérium elindított egy – gyorsabb eljárással rendelkező – finanszírozási programot az iskolaépületek megerősítésére, és egy másikat a kórházak, orvosi rendelők számára. A negyedik programon keresztül a tárca átvállalja az épületek állapotának felmérését célzó statikai vizsgálatok költségét. Megjegyezte: a földrengés sújtotta Gorj megyei településeken egyelőre két olyan iskolaépület helyreállítását indították el, amelyekre hiánytalan pályázati dokumentációt nyújtottak be. A térségben további öt iskola és két kulturális intézmény földrengésbiztossá tétele számára igényeltek támogatást az önkormányzatok.

A magyar közmédiának nyilatkozva Cseke Attila kifejtette: az a négy program „érett be”, amelyet az általa vezetett tárca az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalása idején, 2022-23-ban dolgozott ki az omlásveszélyes középületek és társasházak megerősítésének finanszírozására. Rámutatott: senki sem tudja megjósolni, mikor következik be Romániában egy újabb erős földrengés, de a fejlesztési minisztérium most egy új szellemiséget bevezetve próbál lendületet adni az omlásveszélyes épületek évtizedek óta halogatott megerősítésének. Mint mondta, az emberéletek, nem pedig az épületek megmentése az elsődleges cél, és ebből a szempontból másodlagos, hogy állami vagy magántulajdonú ingatlanról van-e szó. A tárca ezért immár nem kér önrészt a pályázótól, és 100 százalékban vissza nem térítendő támogatást ad a veszélyeztetett térségben található omlásveszélyes épületek megerősítésére, a tulajdonosi szerkezettől függetlenül. A támogatást azon – szeizmikus szempontból veszélyeztetett térségben lévő – intézmények és társasházak számára lehet igényelni, amelyeket a statikai felmérés az omlásveszélyességi skála első vagy második kategóriájába sorolt.

Cseke Attila elmondta: Romániában a rendszerváltás óta elmúlt 35 évben összesen nem volt annyi pénzügyi keret erre a problémára, mint most. Emlékeztetett: a tárca nemrég közzétette azt az interaktív szeizmológiai térképet is, amelyen minden állampolgár vagy önkormányzat ellenőrizheti, hogy az ő települését milyen mértékben veszélyezti egy esetleges földrengés, és az ott lakók kaphatnak-e állami támogatást az épületeik megerősítését célzó beruházásra. Romániában főleg a Kárpátok kanyarulatában lévő Vrancea szeizmikus térség minősül a legveszélyesebbnek. A több mint száz kilométeres mélységből induló, nagy erejű földmozgások évszázadonként legalább kétszer okoztak jelentős pusztítást Bukarest térségében. A legutóbbi, 1977-es 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg, és több mint 11 ezer ember megsérült. Romániában csak a fővárosban 358, vörös koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amelyek szakértők szerint szinte bizonyosan össze fognak dőlni a következő erős földrengésben.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)