Szabadság, politikai detox és az ugandai lánynevelés

2024. 12. 30. 17:21:36

Feleim, amint arról már tájékoztattunk benneteket, a Nethuszár jól megérdemelt szabadságát töltötte az utóbbi két hétben, így nem is nagyon frissült blogunk. A mostani szabadságom pedig jelentős különbözött a korábbiaktól, erről fogok most nektek mesélni.

hirdetés

Mielőtt valaki a cím alapján arra gondolna, hogy elugrottam csajozni Ugandába, jelzem: szó nincs erről. Túl zárkózott természet vagyok ashoz, hogy csak úgy utazgassak, na meg az internet pont arra van, hogy ingyen, legalábbis nagyon olcsón fedezhesd fel a nagyvilágot anélkül, hogy kilépnél szobád kényelméből. Most végtelenségig tartó vitát lehetne indítani arról, hogy ez helyes-e vagy sem, de én egyelőre ezen az úton haladok.

Két héttel ezelőtt szólt a drága HR-s kolleginám, hogy bizony 11 szabadságnapom van még beragadva, úgyhogy legyek olyan szíves és tűnjek el a szeme elől a következő két hétre, különben nagyon mérges lesz… Mivel félek tőle (mégiscsak ő a személyzetis, nem tanácsos ujjat húzni vele), így megfogadtam intelmeit. Korábbi szabadságaim alatt egyébként nagyjából ugyanúgy dolgoztam tovább, mintha nem szabadságon lennék, esetleg kevesebb anyagot, hírt dolgoztam fel, de olyan szabadságom eisze évek óta nem volt, hogy egyáltalán ne fogyasszak politikai tartalmat.

A mostani ilyen lett:

bár az első napokban még rávitte a telefon a kezemet a kedvenc híroldalaimra, ahogy teltek a szabadságos napok, úgy ritkultak az elolvasott hírek, míg végül már a címeket sem futottam át, helyette viszont végre elmerülhettem a YouTube-ra tartalmakat gyártó vlogerrek világában. Mivel alapvetően szövegközpontú vagyok, így a podcastek, vlogok világa mindeddig távol esett tőlem, na meg fogyasztásuk számomra időigényes is. Arra gondoltam, hogy felfedeztetem magamnak a YT-vel a legmenőbb podcasteket és vlogokat, majd írok róluk egy tízes listát – ebből lesz, lenne majd egy cikk.

Messzire nem jutottam, ugyanis elsőre a DuaPintu csatornáját kezdtem el nézni, és itt is ragadtam szabadságom hátralevő idejére. DuaPintu, eredeti nevén Tudor, egy moldvai, Jászvásárból származó srác, aki egy szál telefonnal járja a világot, és kamerázza a környezetét. Akár mindennapos vlog is lehetne, de nem az. Mivel ezekben a vlogokban, podcastekben nagyon lényeges a tartamalomgyártó személyisége, így valószínűleg tele lehet unalmasabbnál unalmasabb videókkal a platform, ezt abból is gondolom, hogy DuaPintu-n felbuzdulva bekóstoltam még egy-két ilyen utazós csatornát, de egyik sem jött be.

DuaPintuval viszont olyan, mintha én utaznék, mintha én is ott lennék. Nincs semmi mesterkélt forgatókönyv, nincsenek speciális effektek egyes helyszínek filmezésekor, nincs semmi műanyag ebben a tartalomban. Számomra tényleg olyan volt, mintha én is ott sétálnék a kolumbiai favellákban, a perui utcákon, a kenyai piacon vagy az ugandai lányokkal. Több Ugandával kapcsolatos tartalom is van, lányos tartalom is több van, de van egy, amelyik kifejezetten izgalmasra sikeredett: Tudor összeismerkedett helyi YouTuber csajokkal, akik elmesélték neki, miként készíti fel saját törzsük a lányokat a házas életre, milyen a szexuális nevelés ezen a vidéken.

Annyira természetes a videó,

annyira természetesen viselkednek, mesélnek a lányok, annyira extra az egész, hogy napokig nem tudtam kiverni a fejemből, többször vissza is néztem végül, hogy levonjam a következtetést: szexuális nevelés terén azt hiszem van, amit tanulnunk az ugandai antilop törzs lányaitól, a nagynéniktől és nagybácsiktól. (Külön megemlíteném a szexuális nevelés és a válások elkerülése közötti összefüggéseket, amiről a lányok is kifejtik véleményüket…) Bár a környezet eléggé patriarchális, és nem rajongok azért az ötletért sem, hogy a nő minden egyes ebédkor térdelve szolgálja fel nekem az ételt, de az a része, amiikor a nagynénik tanítják a lányoknak, miként lesz jó a szexuális együttlét – egyébként nemcsak a férfinak, hanem a nőnek is!!! –, azt kifejezetten elgondolkodtatónak találtam. Európai szemmel, és főként egy fehér feminista szemével nézve maga a borzalom, amit ezek a csajok elmesélnek – mindeközben pedig számukra ez tök természetes, büszkén ápolják ezt a hagyományt, amelynek csak egyik eleme a szemérajkak nagynéni általi húzogatása a bozótosban, hogy így legyenek nagyobbak.

Mielőtt a gyengébb idegzetű olvasóink szívükhöz kapnának, ajánlom, hogy nézzék végig ezt az alábbi videót (a beszélgetés angol nyelven zajlik, a feliratozás román nyelvű, időnként pedig Tudor is tesz egy két megjegyzést román nyelven, amelyek nincsenek ugyan feliratozva, de annak sem rontja el a vizuális élményét, aki nem tud románul). És mindazoknak, akik testközelből akarják érezni egy számunkra idegen kultúra mindennapjait, azoknak ajánlom DuaPintu csatornáját – iratkozzatok fel, kapcsoljátok be az értesítéseket.