2023 és a háború: íme HÉT forgatókönyv!

Aligha vitatható, hogy 2023 legfontosabb kérdése: miként alakul majd a háború, lesz-e béke, esetleg még rosszabb állapotokkal kell szembesülnünk, mint a szerencsétlen emlékű 2022-es esztendőben. A Nethuszár február 24-e óta összegyűlt tapasztalatai alapján a következő forgatókönyveket tartja elképzelhetőnek – persze a tévedés jogát fenntartjuk.

Egyes olvasóinknak még így ellentmondásosnak tűnhet az alábbi írás. Nekik ajánljuk a Geopolitikai leckék című írásunkat, a melyben elmagyaráztuk, hogy az ellentmondás, a paradoxonok adják a geopolitika lényegét, ezek jelentik a fogalmon belüli mozgást, amely nélkül maga a fogalom sem lenne releváns.

Geopolitikai leckék kezdőknek: Ukrajna és a NATO

Forgatókönyvek:

1. TOTÁLIS ESZKALÁCIÓ – valószínűség: nagyon magas!

Ruszijá nem tudja lenyelni, hogy nem sikerült Ukrajnát három nap alatt elfoglalnia, sőt, a háború első szakaszában elért területi eredményeit sem tudta megtartani. Amit jelenleg birtokol, az kevés a győzelmi bejelentéshez, ennél többet pedig a jelenlegi helyzetben nem tud elfoglalni. Lényegesen többet pedig BIZTOS, hogy nem. Épp ezért a jelenlegi helyzet megváltoztatása lehet az orosz vezetés egyik opciója, ez pedig a háború eszkalációját jelenti: Ruszijá megtámadja a Moldovai Köztársaságot, és/vagy Belorussziát is bevonja a háborúba, innen indít majd újabb támadásokat főként Kijev és a nyugati régió ellen. A NATO fokozza az Ukrajnának szánt támogatásokat, illetve komolyan felvetődik majd annak a lehetősége, hogy az észak-atlanti szövetség belép a háborúba.

2. TOTÁLIS ESZKALÁCIÓ – ATOMHÁBORÚ – valószínűség: alacsony!

Ez a forgatókönyv nagyjából ugyanazon a logikán alapul, mint az előző, viszont ebben az esetben Ruszijá, mivel már sem hadereje, sem hadianyaga nem elég ahhoz, hogy újabb országokat támadjon meg, vagy Belorusszia felől indítson támadást, ezért beveti a végső fegyvert: a taktikai nukit. A NATO itt már nem tart külön üléseket, és nem vitat meg semmit – érkezik a mindent elsöprő válasz, a háborúnak, és ezzel együtt Oroszországnak negyvennyolc órán belül vége lesz, a nyomdák pedig kezdhetnek neki új földrajzi atlaszokat nyomtatni. Azt azért Moszkvában is tudják, hogy mi vár rájuk ebben az esetben, épp ezért nem valószínű, hogy megtörténik – ugyanakkor annyi irracionális, saját érdekükkel szembemenő lépést láttunk már Oroszország részéről (maga a háború megindítása sem magyarázható Ruszijá érdekeivel), hogy ez a forgatókönyv nem zárható ki.

3. ÁLLANDOSULÓ LÉGICSATA, IDEGEK JÁTÉKA – valószínűség: nagyon magas!

Ez tulajdonképp annak a helyzetnek az állandósulása, amit ma is látunk: a terepen gyakorlatilag egyik fél sem tud jelentős előretörést kivívni, a ruszkik rakéták és drónok százait zúdítják Ukrajnára, az ukránok igyekeznek ezeket kivédeni, miközben gőzerővel fejlesztik saját légvédelmüket, illetve kapják modern felszerelést a Nyugattól. Tekintve, hogy a Patriot-légvédelmi rendszer kezeléséhez szükséges katonák kiképzése is hónapokat vesz igénybe, így ez a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, legalábbis addig, amelyik valamelyik fél nem kerül döntő előnybe a légtéri viadalban – ezek az ukránok lesznek, de addig is, Ruszijá kilő pár tucat, több tíz rakétát és iráni drónt, majd megáll, újabbakat szerez be vagy gyárt le, azokat ismét kilövi, megint leáll, beszerez/legyárt újabbakat, azokat kilövi és így tovább. Ebben az esetben nagyjából tavaszig, nyárig ezzel a helyzettel számolhatunk, utána jöhet valami olyan változás, amit most még nem láthatunk előre.

4. UKRÁN ÁTTÖRÉS, RUSZKI MENEKÜLÉS – valószínűség: nagyon magas!

Láttunk már ilyesmire példát: amikor még a fél világ azt hitte, hogy Russzijá, ha nem is három nap alatt, de végül csak elfoglalja Ukrajna területének jelentős részét, akkor egyszer csak megindultak a kék-sárgák Harkivnál és csúnya – számunkra szép – ruszki menekülés lett a vége. Az orosz utánpótlásvonalak folyamatos támadása miatt pedig kénytelenek voltak még Herszonból is kivonulni a ruszkik. Egy ilyen újabb támadás leginkább Zaporizzsja, illetve Herszon környékén képzelhető el, katonai eredménye lehet, hogy az ukránok délen is átkelnek a Dnyeperen, ami alaposan megrengetheti a ruszki hadsereget. Azt sem tartom kizártnak, hogy a Krím félszigetet támadják meg az ukránok. Bár a helyszín ugye nehezen megjósolható, az már nem, hogy mi lenne ennek végeredménye: ukrán siker, újabb orosz összeomlás, és kérdés marad, hogy mit lép Moszkva, a szokásos rakétaeső-zúdításon túl (amelynek addigra még inkább elmúlik a harci értéke, a fejlődő ukrán légvédelem miatt) – újabb mozgósítás? A bukás elismerése?

5. TOTÁLIS HÁBORÚ – UKRÁN RÉSZRŐL – valószínűség: nem felmérhető

Bár ez a forgatókönyv nem elvetendő, komolyabb hadi információk hiányában nem tudjuk felmérni, hogy mennyire lehet valószínű – személyes véleményem szerint ez az egyik olyan opció, amire kevesen gondolnak, de bekövetkezhet. Íme: az egyre erősödő ukrán dróngyártás egyre több célzott támadást tesz lehetővé, főként Ruszijá területén, katonai célpontok ellen végrehajtott támadásokra gondolok. A folyamatosan érkező nyugati fegyvere3k, az erősödő légvédelem, és az egyre messzebb elérő ukrán drónok lehetővé teszik, hogy a kék-sárgák akár valami nagyon bátor, nagyon vakmerő húzásban is gondolkodjanak – azt már láttuk, hogy képesek ilyesmire.

Ebben az esetben a front teljes hosszában megindulnak, időt sem hagyva a ruszkiknak, hogy erőiket ide vagy amoda átcsoportosítsák. Nagyon valószínű, hogy ekkor már a határig tolják vissza a Red Army-t, vagy legalábbis óriási területeket szabadítanak fel. Tekintve, hogy egy ilyen művelethez elengedhetetlen a harckocsik bevetése, ezzel a forgatókönyvvel vagy február vége előtt, vagy csak a tavaszi olvadások után számolhatunk komolyabban.

Az ukránokat segíti az is, hogy a ruszkik vannak lépéskényszerben: a hátország lázong, de legalábbis elégedetlen, a besorozottak családtagjai, illetve az elesett orosz katonák hozzátartozói által keltett hullámokból egyre nagyobb valószínűséggel lesz össztársadalmi jelenség, a gazdaságuk kezdi megsínyleni a háborút, a szankciók igazi hatása még csak most kezd érződni, miközben hadianyaguk is vészesen megcsappant, ezeket pedig nem tudják olyan ütemben pótolni, ahogy azt kéne, vagy ők szeretnék. Összegezve: az ilyen ukrán támadás akár el is döntheti a háborút…

6. PUTYIN MEGHAL, MEGBUKIK – valószínűség: alacsony, de elképzelhető

Ez már politika: Putyin meghal, illetve elveszíti hatalmát. Az is lehet, hogy csak maszkirovkaként játsszák el a ruszkik, hogy tudjanak békét kötni, de ez a forgatókönyv sokkal valószínűbb, mint volt akár pár hónappal ezelőtt. Ugyanakkor ez a forgatókönyv az erős tippelgetések világába sorolható, a Kreml belső viszonyait ismerve nem elképzelhetetlen, de nem is erősen valószínű, ráadásul nem biztos, hogy ez önmagában elhozná a háború végét, illetve egy polgárháborúba süllyedő Oroszország a Nyugatnak sem érdeke, sőt, kifejezetten veszélyes lehet.

7. LOKÁLISSÁ VÁLÓ HÁBORÚ, 2023 MÉG HÁBORÚS ÉV MARAD – valószínűség: erősen magas, reális fogatókönyv

A Donbasz, Herszon, Zaporizzsja régiókban tovább dúlnak majd a harcok, „apróbb” (az idézőjel nem véletlen!) ukrán sikerekkel, folyamatos orosz lemorzsolódással – ez az idegek harca lesz, amit az dönt el, hogy ki bírja jobban pénzzel, ebben pedig a Nyugat verhetetlen. A cél az lenne, hogy Ruszijának MINDENE elfogyjon, amivel háborúzni tud, ráadásul az egyre növekvő gazdasági bajok az orosz hátországot is megbillentsék.

Ez azt is jelenti, hogy az idei esztendő egésze, vagy annak jó része még a háború árnyékában telik el, igaz, az intenzitása – időnkénti fellángolásoktól eltekintve – jelentősen lecsökkenhet. A háború vége így akkor jöhet el, amikor Moszkvának már egy tölténye sem marad – ez hosszú időt venne igénybe, de nem lehetetlen feladat, különösen akkor, ha az eddigi orosz veszteségekre pillantunk: alsó hangon is elvesztették haderejük egyharmadát. Ha tudnak is utánpótlásokat szerezni, illetve gyártani, az oroszoknak akkor sem sikerülhet ezt olyan ütemben szállítaniuk, ami a háború megnyeréséhez, de a jelenlegi állapot konzerválásához lenne szükséges. Időt tudnak vele nyerni, egyebet nem, csakhogy – ahogy azt már megállapítottam korábban is – az idő nekünk is dolgozik, nemcsak nekik. Ebben az esetben a háború a Nyugat totális győzelmével zárul, Ruszijá pedig nagyon sokáig nem jelent majd veszélyt senkire.

Nagyjából így néz ki a háborús jövő, ami vár reánk 2023-ban. Tegyük hozzá, hogy a fenti forgatókönyvek nem különülnek el olyan élesen egymástól, ahogy az kitűnne az írásból, simán elképzelhető ezeknek valamiféle komplexebb formája is, ahogy az egyszerűség kedvéért most azzal sem számoltunk, hogy Ruszijának további támadásokkal kell szembenéznie, olyanokkal, amelyek haderejének belső átcsoportosítását is igényelhetik: örmény-azeri konfliktus, a Kaukázus lázadása stb. Tegyük hozzá azt is, hogy akár olyan események is elképzelhetőek, amelyek jelen pillanatban irracionálisnak, vagy legalábbis hihetetlennek tűnnek, ilyen például az általunk említett totális ukrán támadás, amely annyira nem is irracionális, ezért is számoltunk vele komolyabban, ugyanakkor ez a háború azt is megmutatta, hogy léteznek olyan meglepetések, amelyekről fogalmunk sem volt, hogy megtörténhetnek.

Ami viszont szinte biztos, hogy a 2023-as esztendő, legalábbis annak nagy része még a háború árnyékéban telik majd el.

Ghonzó

(Nethuszár)