A román Legfelsőbb Védelmi Tanács jelentése végre pozitívan szól Magyarországról

A G4Media portál számol be a legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által készített jelentésről, amely tartalmazza a 2023-as esztendő Romániára leselkedő veszélyeket, és az idén közzétett, tavalyi évet ismertető jelentésében van egy komoly meglepetés is: meglehetősen barátságos hangnemet üt meg Magyarországgal szemben! A CSAT vezetője a mindenkori államfő, Románia védelmi politikájának legmagasabb szintű szerve, jelentései mindig komoly érdeklődést váltanak ki a védelmi politika iránt érdeklődő közönségből.

A CSAT jelentése részletesen ismerteti, hogy melyek voltak az ellenséges hírszerző szolgálatok legfontosabb célpontjai Romániát illetően, aligha meglepő, hogy az orosz fenyegetés teszi ki a veszélyek zömét. Ezek:

• információs behatolási kísérletek a védelmi és biztonsági intézmények területén, információk megszerzésére irányuló akciók tervezése
• információgyűjtés a Románia által Ukrajnának nyújtott segítségről, az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedésekről, a nemzeti és nemzetközi gyakorlatokról, a szövetséges erők Románia területén való jelenlétéről, a védelmi és biztonsági szektor számára biztosított felszerelésekről
• a kritikus információs és kommunikációs infrastruktúra való behatolás
• dezinformáció és propaganda révén aláásni a román lakosság hadseregbe és a Szövetségesekbe vetett bizalmát, aláásni a döntéshozatalba vetett bizalmat, a román katonaság feladatok ellátására való képességébe vetett bizalom aláásása agresszív információs akciók útján.

A CSAT jelentése megjegyzi, hogy:

„A legfontosabb politikai és katonai szereplő az Orosz Föderáció, amely a régió összes biztonsági kihívásiban megtalálható. A katonai jellegű lépéseket továbbra is Moszkva generálja, hogy megőrizze és megszilárdítsa befolyását a régió országaiban, és közelebb kerüljön saját geopolitikai ambícióinak megvalósításához.”

Ami az ukrajnai háború folytatásából fakadó kockázatokat illeti, a CSAT szerint ezek:

• a katonai incidensek számának növekedése
• orosz eredetű kibernetikai támadások
• az orosz titkosszolgálat beszivárgása az ukrán menekültek soraiba
• az ukrán határon átnyúló szervezett bűnözés exportja
• merényletek vagy szabotázsakciók lehetősége, amelyek az Ukrajnának szánt katonai szállítmányokat, vagy a hazai technikai és egyéb felszereléseket gyártó üzemeket veszik célba.

Moldovai Köztársaság: tovább a proeurópai úton

A CSAT jelentése megemlíti Moldovai Köztársaságot is, ahol a cél a proeurópai kormány fenntartása a 2025-ös időhorizonton is túl, mindez lényeges eleme annak, hogy a Moldovai Köztársaság nyugati irányultsága visszafordíthatatlanná váljon. A jelentés ugyanakkor komoly figyelmeztetéseket is megfogalmaz Moldova kapcsán:

„A csökkent intézményi kapacitás, a védelmi rendszer bizonytalansága és a Moldovai Köztársaság elleni orosz katonai agresszió kiterjedésének kilátásba helyezése megköveteli a magas szintű éberség fenntartását, de a szomszédos állammal szembeni segítségnyújtást is. Ebben a folyamatban Románia fellépett a Moldovai Köztársaság ügyének nemzetközi szintű támogatásának és a partnerek összehangolásának, nemzeti szinten pedig a több területet érintő intézményi reform támogatásának érdekében” – írja a CSAT jelentése.

A meglepetés: pozitív hangnemben Magyarországról

A román védelmi politikát irányító CSAT 2023-as esztendő főbb eseményeit ismertetve pozitív hangnemben számol be a Magyarországgal fennálló viszonyról.

„Románia Magyarországgal fenntartott kapcsolataiban egy nyitott, átlátható, pragmatikus és a kölcsönös bizalomra épülő megközelítést hirdetett azzal a céllal, hogy a kölcsönös tisztelet logikáján alapuló kétoldalú kapcsolatot építsen ki a valódi stratégiai partnerség szellemében. Az elmúlt időszakban a kétoldalú párbeszéd újraindításával kapcsolatos eredmények pozitívak és jelentősek voltak, amelyeket a konkrét és érdemi projektekre koncentráló megbeszélések jellemeztek, tükrözve azt a közös érdeket, hogy a Politikai és Kétoldalú Stratégiai Partnerség szerződésének logikája szerint erősítsék az együttműködést.”

Ez a megfogalmazás jelentős elmozdulás a korábbi CSAT jelentésekhez képest, a legutóbbi ilyen dokumentumban például (2022) a Magyarországgal való kapcsolatról szűkszavúan annyit jegyeznek meg, hogy az a határátkelés, az illegális migráció megelőzése és leküzdése, valamint a határon átnyúló bűnözés problémáit foglalta magába. Azaz, semmi extra, a szokásos két szomszédos ország közötti problémák, egy kifejezetten hideg-rideg hangnemben.

A 2023-as CSAT jelentés hangnemének elmozdulása mutatja, hogy mekkora értéke volt Novák Katalin bukaresti látogatásának, annak, hogy a volt köztársasági elnök meghívta Budapestre Iohannis államfőt, annak, hogy Orbán Viktor nem is olyan rég Bukarestbe látogatott, valamint annak, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nemrég Vilniusban találkozott román kollégájával. Szintén hozzájárult a kapcsolat felmelegedéséhez az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan is bejelentette, hogy Magyarország egyrészt nem támogatja Mark Ruttet a NATO-főtitkári pozícióra, másrészt azt is kijelentette, hogy a következő NATO-főtitkár a kelet-európai régióból kéne érkezzen. Aligha nehéz ebből kiolvasni, hogy Magyarország támogatja Klaus Iohannis jelöltségét a NATO-főtitkári pozícióra.

Hol van már a tavalyi hó?

A fentiek jelentős elmozdulást jelentenek tehát azokhoz a korábbi évekhez képest, amikor Klaus Iohannis nyilvánosan kritizálta Orbán Viktor Tusványoson elhangzott beszédeit, amikor a román tisztviselők azért kritizálták Budapestet, mert az „revizionista” politikát folytat, amiért nyilvánosan használják a Nagy-Magyarország térképet, de az Erdélybe érkező gazdasági támogatások is folytonos támadás alatt álltak az utóbbi években. Nos, innen jutottunk el oda, hogy a stratégiai partnerség jegyében Románia erősíteni kívánja az együttműködést Magyarországgal.

Mit mondjak? Soha rosszabbat!

Felcser V. Örs

Forrás: G4Media cikkei ITT és ITT

Borítókép: Mesterséges Intelligencia

(Nethuszár)