Amikor a POL még nem volt román párt, hanem potenciális szövetséges

Az idei helyhatósági választások főleg Székelyudvarhelyen kavartak nagy hullámokat, ahol a város legnépszerűbb politikusa, a jelenlegi polgármester, Gálfi Árpád a Szabad Emberek Pártjának (POL) színeiben indul neki az újabb városvezetői mandátumnak. Ez még hagyján, de felsorakozott mögötte a város krémje: a legnagyobb vállalkozok, orvosok, tanárok, szakmájukban tisztességet kivívott emberek alkotják azt a listát, amely Gálfi Árpádot tanácsoként támogatná abban, hogy ismét Udvarhely legyen a székely anyaváros. És ezek az emberek, mindannyian, szintén a POL színeiben indulnak.

Székelyudvarhely színtiszta magyar város, így teljesen mindegy, hogy ki, melyik párt színeiben indul, ennek ellenére a POL megjelenése után magasra csaptak az indulatok: úgy az RMDSZ-hez hű erők, mint az országos erdélyi politikában csak nagyítóval található MPP frontális és egész pályás letámadást indított Gálfi és csapata ellen, elővéve azt, amit eddig csak Vadim Tudor és Gyurcsány Ferenc használtak: az etnikai kártyát. Jelen esetben: a román kártyát. Azonban a dologban akad némi bibi – egyrészt az MPP képviselőivel korábban már szintén előfordult az, hogy román párt színiben indultak Udvarhelyen, ez volt a Partidul Actiunea Populara, míg Szász Jenő rendesen feladta a leckét mindenkinek, amikor Bukarestben, december elsején koccintott Traian Basescu akkori államfővel. Kár szaporítani a szót: az MPP-s Koszta Attila azzal gáncsolta el a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését, hogy Gálfi autonómiát akar, és Románia területi épségére tör. (Aki még mindig nem jött le a falvédőről, annak ajánljuk az ezzel kapcsolatos korábbi cikkeinket ITT és ITT!

Most viszont nem az MPP-ről lesz szó, hanem az RMDSZ-ről. Arról az RMDSZ-ről, amelyik hosszú évtizedek után végül visszanyerte Udvarhely polgiszékét Bunta Levente indításával, de olyan siralmas mandátumot hozott össze, hogy még Vasluiban sem hitték el azt, hogy ekkora kakahegy létezik. El is kergette őt Udvarhely lakossága 2016-ban…

A Szövetség  Udvarhelyen viszont azt tette idén, amit az MPP – magyarán, a vezető erő, a minden magyar érdekvédője pont ugyanazokhoz az eszközökhöz nyúlt, és pont ugyanazt a retorikát alkalmazza, amit az általa amúgy megvetett MPP, vagy épp a Iohannis-féle sovén vonal, csak ellenkező előjellel: szerintük a POL román párt, vagy finomabb megfogalmazásban: vegyes, akikkel nem szabad, nem lehet stb. együttműködni. A fagyi azonban visszanyal, mert Marosvásárhelyen, ahol az erdélyi magyar politikatörténet legótvarabb magyar érdekképviselete készül befejezni négy éves mandátumát, a helyi magyarság nagy megkönnyebbülésére, az elmúlt négy esztendőben csak a POL vállalta fel a magyar érdekeket, olyannyira, hogy ez még Kelemen Hunornak is feltűnt, és szimpatikusak is voltak neki a POL-os fiúk, maga a Szövetségi elnök szólította fel a helyi rémédészéseket, hogy működjenek együtt a POL-lal. Íme:

A szövetségi kampányguruk egyetlen apró dologra nem figyeltek tehát, amikor a Szabad Emberek Pártját, és annak székelyudvarhelyi tagjait elkezdték egy képzelt, valótlan román veszéllyel összefüggésbe hozni:  az a csapat, amelynek egyedül van értékelhető programja (értsd: nem egy kockás papírlapra írtak fel vonalkával valamiket) olyan pártot választott, amelyben még pár hónappal ezelőtt ő maga, Kelemen Hunor szövetségi elnök is szövetségest látott az RMDSZ számára. Amint a fenti a fotó tanúsítja, mosolyogva ölelkezett azzal a Dan Mascaval, aki – a kampányban elhangzó ostoba vádak szerint  – arra készül, hogy udvarhelyi magyarok vérét igya meg, péntek reggel a kávé mellé, de legalábbis ráküldi a gringókat az udvarhelyi Kauflandra, és nem marad miccs Jani bának.

Na, ezek után így vegyétek komolyan az „indicatii pretioase”-kat.

Nethuszár