Az interkontinentális rakéta mítosza és Putyin véres alkudozása

Több szakértő, illetve a mainstream média túlnyomó többsége háborús eszkalációként értékeli, hogy Oroszország „interkontinentális ballisztikus rakétát” vetett be ukrán célpontok ellen.

A hírdömpingből és az elsietett politikusi reakciókból viszont kimaradt egy lényeges elem: minden jel szerint NEM interkontinentális rakétáról beszélünk. Hírösszefoglaló és egy rövid magyarázat.

Így kezdődik:

Az ukrán légierő közleményére hivatkozva a bolygó médiaorgánumai közlik az interkontinentális ballisztikus rakéta bevetésének tényét.

Az orosz hadsereg több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját – közölte az ukrán légierő. Kilenc rakétát indítottak el az ukrán erők ellenőrizte területek felé, az interkontinentális rakétát az Orosz Föderáció Asztrahányi területéről. Az ukrán légvédelem a repülőgépekről indított nyolc manőverező robotrepülőgépből hatot lelőtt – állították. Esetleges áldozatokról nem szól a jelentés, és az ukrán légierő állítása szerint a becsapódó rakéták nem okoztak jelentős kárt. Ezzel szemben Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója hivatalos Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy találat ért egy iparvállalatot – amelyet nem nevezett meg – és két helyen tűz ütött ki a városban. Később Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere hozzátette, hogy egyebek között kár keletkezett egy olyan épületben, amely fogyatékkal élők rehabilitációs intézete. (MTI)

Az Unió kotyog egyet

Az Európai Unió persze nem hagyhatta szó nélkül, ami jól jelzi ezen politikusok képességeit: úgy reagáltak a hírre, hogy előtte SAJÁT katonai szakértőikkel sem konzultáltak. Ez persze nem akadályozta meg az illetőt, hogy nukleáris télről vizionáljon – mintha a pánikkeltés szándékos lenne, mert azt, hogy ennyire átgondolatlanul és felelőtlenül nyilatkozzon egy magasrangú brüsszeli vezető, az elképzelhetetlen. Vagyis, annyira nem…

Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az orosz hadsereg több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját. Peter Stano a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: Putyin mindent elkövet, hogy tovább terrorizálja az ukrán lakosságot. „Oroszország újra nukleáris hazárdjátékot játszik azáltal, hogy bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében az orosz vezetés megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Észak-koreai katonákat toborzott európai földre. Ezek mind eszkalációra, mintsem a békére való törekvés jelei” – szögezte le. A szóvivő szerint nehéz megjósolni, hogy ezt a „hazárdjátékot mennyire gondolja komolyan” Oroszország. „Nem látunk bele a fejükbe. Csak azt tudjuk, hogy ez felelőtlenség, és globális veszélyt jelent nemcsak a stabilitásra, hanem a biztonságra is; nemcsak Európában, hanem világszerte” – fogalmazott. Stano úgy vélte, az orosz elnök minden egyes lépése az ukrán nép ellen azt a jelzést küldi az egész nemzetközi közösségnek, hogy egy „kiszámíthatatlan agresszorral” van dolguk. „A mi olvasatunkban ez a legutóbbi lépése nem a békére való készségét jelzi” – tette hozzá az uniós szóvivő. (MTI)

A lengyelek is eszkalációt látnak:

A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön. A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezleté. az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, miszerint az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával (ICBM) támadta. „Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. Hozzátette: az ICBM bevetése újabb fázisát jelenti az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborúnak. Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek. (MTI)

Mégsem interkontinentális?

Még aznap, november 21-én a Sky News, az ABC News, a The Guardian stb közlik egy nyugati katonai szakértő álláspontját: a bevetett rakéta ballisztikus volt ugyan, de NEM interkontinentális. Ennek ellenére még órákig, ha nem épp napokig interkontinentális rakétáról beszél a nyugat-európai politikai elit. (ABC, The Guardian)

Putyin szerint új hiperszonikus rakétát teszteltek

Majd, miután mindenki teleszarta a teleszarnivalóját, megjelenik a színen Vlagyimir Vlagyimirovics, és mindenkit megnyugtat: csak egy új fegyvert teszteltek a ruszkik, nyugi, no para, Moszkva szíve a baloldalon dobog stb.

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök. Elmondta, hogy az Orsenyik (Mogyoróbokor) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy a brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mértek csapást. Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött. Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta, Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz”. „Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják” – mondta Putyin. „A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni” – tette hozzá. Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott. Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik. Bejelentette, hogy Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát. „Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt” – fogalmazott az orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.(MTI)

Oroszország értesítette az Egyesült Államokat ballisztikus rakéta kilövéséről

Oroszország diplomáciai kockázatcsökkentési csatornákon keresztül előzetesen értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy ballisztikus rakéta kilövésére készül Ukrajna felé – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtökön. Sabrina Singh, a Pentagon napi sajtótájékoztatóján kísérleti jellegű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként hivatkozott az eszközre, szemben a korábban említett interkontinentális ballisztikus rakéta meghatározással. Úgy fogalmazott, hogy „új típusú halálos képességről volt szó, amit korábban még nem vetettek be hadszíntéren, így ez természetesen aggodalommal tölt el bennünket”. A Pentagon ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium nem lát arra utaló jelet, hogy Oroszország változtatott volna nukleáris erőinek állásain, ahogy az Egyesült Államok sem módosította nukleáris készültsége szintjén. (MTI)

Akkor most mi van?

Akkor most az van, hogy először is tisztázzuk a fogalmakat: amit itt látunk, az nem eszkaláció, hanem alkudozás. Bizony, ez már a jövőbeni Trump-Putyin tárgyalás lényeges alkotóeleme, amikor az orosz elnök megpróbál a lehető legjobb pozícióba kerülni, ennek része pedig a félelem maximálisra való felpörgetése, a nukleáris doktrína módosítása, új fegyverek bevetése (vajon hány Orsenyik rakétája van Moszkvának? Erre sem tudjuk a választ!), még több terület elfoglalása, elbizonytalanítás, dezinformáció, destabilizálás. Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint a sima piaci alkudozásnál: jó nagy árat mondasz elsőre, hogy legyen miből engedni. Konfliktuskezelésnél erre mondják azt, hogy eszkaláció általi deeszkaláció, és ez zajlik most.

Mindez azonban – más idevágó jelekkel együtt – azt is jelzi, hogy Putyin komolyan fontolgatja a Trumppal való tárgyalásokat. Az INF-egyezmény felemlegetése ennek a véres játéknak a része: a nukleáris egyezményből (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) ugyanis pont Amerika vonult ki, kissé egyoldalúan, és pont Trump elnöksége alatt. Az első Trump-adminisztráció egyik legkonfrontatívabb kérdése volt az INF-egyezmény, a Putyinnal folyatott vitájuk jó két évig tartott, míg végül Donald Trump 2019 augusztusában bejelentette, hogy Amerika kivonul az egyezményből (withdrawn from the treaty).

Arra kell tehát számítani, hogy az orosz elnök tovább fogja eszkalálni a helyzetet, mindez pedig január 20-ig, Trump elnök hivatalos beiktatásáig tart majd, persze nem mindig ilyen intenzitással. Hamarosan beköszönt a raszputyica, a harcok intenzitása erősen lecsökken, az orosz sereg támadóirama megtorpan, a frontvonalak befagynak. Míg ez bekövetkezik, addig kell a lehető legmesszibb eljutniuk az oroszoknak. Erre pedig nem megoldás Biden orosz célpontok elleni bevetésről szóló engedélye, mert azt eddig kellett volna. Az ukránokon – sajnos!- ez már sokat nem segít, ráadásul ezekhez csak az ATACMS és a Strom Shadow rakétákat vethetik be, amelyek nem százas nagyságrendben állnak a rendelkezésükre. Ukrajnának légvédelmi rakétákra lenne szüksége, arra az egymillióra például, amit Borrell ígért meg lassan két éve, és amelyet még mindig várnak Kijevben.

(Nethuszár)