Boloş belengette a jövő évi adóreformot
2024. 02. 27. 14:51:02
A következő kormány várhatóan a 2025 első felében fogadja majd el az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt adóügyi intézkedéseket, amelyek jövő év július elsejétől lépnek hatályba – jelentette ki hétfő este a pénzügyminiszter.
A Digi24-nek nyilatkozva Marcel Boloş kifejtette, hogy a költségvetési törvény előírásai szerint ebben az évben a kormány nem nyúlhat hozzá az adókhoz. Ezt a lépést azonban nem lehet elmulasztani, mert Románia a helyreállítási tervben vállalta az adóreform végrehajtását, ami az új nyugdíjtörvény és az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása mellett a negyedik kifizetési kérelem benyújtásának feltétele. Ezért a következő kormánynak, várhatóan a jövő év első felében, el kell majd fogadnia az adórendszer módosításait – részletezte.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az adófizetők szempontjából a romániai adórendszer az egyik legelőnyösebb az Európai Unióban: a jövedelemadó mindössze 10 százalék, a profitadó 16 százalék, és az áfa is csak 19 százalék. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az uniós tagállamok közül Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, és ezt is figyelembe kell majd vennie az új kormánynak az adóreform kidolgozásakor.
„Hátborzongatóan magas” a Verespatak-per összege
Hátborzongatóan magas összegnek nevezte hétfő este a pénzügyminiszter azt a 6,7 milliárd dolláros kártérítést, amit a Gabriel Resources kanadai vállalat követel a román államtól verespataki bányaprojekt meghiúsítása miatt.
A Digi24-nek nyilatkozva Marcel Boloş kijelentette, hogy egy ekkora összeg kifizetése jelentősen megterhelné a költségvetést. Hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium számítása szerint a kanadaiak körülbelül egymilliárd eurót költöttek Romániában a beruházás előkészítésére, így elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi választottbíróság sem ítél meg ennél nagyobb kártérítést.
A miniszter azt sem zárja ki, hogy a nemzetközi választottbíróság nem pénzbeli kártérítés kifizetésére kötelezi a román államot, hanem a verespataki bányaprojekt engedélyezésére. Hozzátette, hogy bármilyen ítélet születik, Románia tiszteletben fogja tartani a döntést.
Kérdésre válaszolva ugyanakkor elismerte, hogy a verespataki aranykitermelés beindításának engedélyezése költségvetési szempontból kedvezőbb lenne a román állam számára a kártérítés kifizetésénél. „Mindenesetre várjuk meg a döntést, amelynek a végrehajtására meg kell találnunk a törvényes megoldásokat” – nyilatkozta Boloş.
A kormány sajtóosztálya korábban az AGERPRES kérdésére közölte, hogy összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány szerint a választottbíróság még nem közölte az ítéletet a pénzügyminisztériummal, és a „közlés pontos időpontja nem ismert”.
A kormány közölte azt is, hogy az államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló washingtoni egyezmény tartalmazza azokat a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, amelyekhez Románia folyamodhat számára kedvezőtlen ítélet esetén.
Marad az egykulcsos adó?
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este a pénzügyminiszter.
A Digi24-nek nyilatkozva Marcel Boloş elmondta, hogy az egységes adókulcs mindenkinek előnyös, és ösztönzi a munkavállalást, ezért szerinte Romániának nem kellene lemondania róla. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is egy átléphetetlen „vörös vonalnak” tekinti az egységes adókulcs megőrzését. „Ezt természetesen én is támogatom” – jegyezte meg. Boloş korainak nevezte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mi fog jövőre történni az egységes adókulccsal, mondván, hogy ez a „konjunktúrától” függ.
FORRÁS: AGERPRES-összeállítás
(Nethuszár)
