Dan Mașca, a POL elnöke: „lehet Erdély autonóm régió” (INTERJÚ)

Szabad Emberek Pártja (POL), az alakulat, amely idén is vihart kavart az erdélyi politikai posványban, főleg, amikor a székelyudvarhelyi esélyes polgármesterjelölt és csapata is a színiekben indul. Meginná a párt elnöke a magyarok vérét, vagy ellenkezőleg, az RMDSZ trójai falova a románok felé, ahogy azt a szélsőségesen magyarellenes, sovén és uszító Dan Tanasa állította korábban. És mit akarnak ezek a lányok, fiúk? A párt elnökét, Dan Mascát kérdeztük. 

– Dan! Megalapítottad a Szabad Emberek Pártját (POL), az első helyi reformista pártot Romániában, de légy őszinte: a fő cél az volt és az is maradt, hogy elfoglald Udvarhelyt, és te, mint román, megihasd a hargitai magyarok vérét a reggeli kávéd mellé. Vagy tévedek valamiben? Hogy kommentálnád a sajtóban megjelent támadásokat, miszerint a székelyudvarhelyi POL jelöltjei „árulók”, csak azért, mert egy helyi párt listáin szállnak be a versenybe?

– Igen „árulók”, mert a székelyudvarhelyi embereknek alternatívát kínálnak, választási lehetőséget egy olyan sürgősségi helyzetben, ami a saját pártjuk megalapítása ellen, a bukaresti bíróságon benyújtott óvások miatt alakult ki. Csak az udvarhelyi polgárok dönthetik el, hogy mennyire „árulók” azok, akikkel évtizedek óta együtt élnek, mennyire váltak „románokká” attól, hogy egy erdélyi párt listáin indulnak, egy olyan pártról lévén szó, amelyiknek Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson több magyar képviselője van, mint román.

 – Román párt a POL? magyar párt a POL? Dan Tanasa szerint a POL az RMDSZ fegyvere, hogy megossza a románokat, vagy valami hasonló…

– Nem tudom, hogy az olyan emberek, mint Dan Tanasa, akiről fogalmam sincs, hogy kicsoda valójában, soha nem ismerkedtünk meg, soha nem beszélgettem vele, egy ember, aki nem ismer engem és minket, hogy tud ilyen hazug és perverz kijelentéseket tenni. A marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ ellenzéke is voltunk és vagyunk, akik követik tevekénységünk, azok már sok éve tudják ezt. Az idei kampányban is ellenzékként viselkedtünk az RMDSZ-el szemben, ahogy ellenzékként viselkedtünk a PSD, PNL, Pro Romania, PMP pártokon felül álló bandájával szemben is.

A POL-t, pont úgy, mint a többi romániai pártot, román állampolgárok alapították, és, amint azt tudják, Romániában csak a bukaresti bíróságon lehet pártot bejegyezni – ott lett bejegyezve a POL is, ahogy az Erdélyi Magyar Néppárt vagy a Magyar Polgári Párt is.

A POL alapítói sok éve barátok, közösen küzdöttek és vívták ki néhány éve, 2015-ben, az RMDSZ, PSD, PNL ellenállásával szembemenve, hogy a párttörvény megváltozzon, így három, 18. életévét betöltött román állampolgár – nemzetiségüktől, nemüktől függetlenül – pártot alapíthat. Sajnos, jelen pillanatban, ezt csak a bukaresti bíróságon tudják megtenni, és a nyugati törvényekhez képest továbbra is sokkal nehezebben megy ez nálunk. A központi székház jelenleg Marosvásárhelyen van, román, magyar, roma és szász tagokkal.

– Anyagilag stabil helyzetben levő ember vagy, sikeres vállalkozó az IT-szektorban – miért nem tudsz nyugodtan otthon ülni, vagy Ibizán szórakozni, ahogy azt teszik mások, akik „okosabbak”? Vagyis: mi motivál téged, amikor részt veszel a politikában, a közéletben?

– Miből áll a mi közösségünk? Attól függően, hogy mennyire színes és fejlett, vannak házaink, járdáink, parkok, utcák, iskolák, kórházak, játszóterek, előadótermek, vendéglők, múzeumok, különböző vállalkozások stb. Mindezek akkor jönnek létre, és akkor működnek, ha az emberek részt vesznek a köz ügyeiben. A társadalom, amiben élünk, olyan szervezés alapján működik, amelyben négy évente egyszer az emberek megválasztják képviselőiket, akik a helyi tanácsokban, megyei tanácsokban döntenek bizonyos szabályokról, annyira, amennyire azt a Bukarestben meghozott törvények engedik, és ezen keresztül tudjuk irányítani saját különböző életterületeinket. A politika a közösség jó kormányzása, az emberekkel középpontban, mindazon területeken, ahol ők cselekednek, tevékenykednek. Vannak, akik egy sör mellett beszélgetnek arról, milyen a jó kormányzás, és vannak, akik ezt művelni akarják.

Ha fejlődést szeretnél, azaz: felkészültebb embereket, hogy jobb és nagyobb hasznot hozó üzleteket kössél, hogy nagyobb fizetéseket tudj adni, akkor azok, akik egy adott pontig vezették a közösséget, és nem tettek annyit és nem úgy, ahogy azt a közösség jónak látja, akkor ezek a képviselők versenytársra találnak más polgárok személyében, akik négy évente egyszer kilépnek a politika piacára a saját terveikkel projektjeikkel, a többiek pedig választhatnak. A motivációk különböznek, és minden olyan személy esetében, aki a jó kormányzásért száll síkra, más és más lehet.

Az én esetem: lévén nemcsak az IT-ben, hanem a sportban, kultúrában, oktatásban és szociális területen is aktív vagyok, sokat láttam, sokat tettem, és egy idő után azt óhajtottam, hogy a dolgok jobban működjenek. Ha az eddigiek nem végezték jól a dolgukat, akkor más személyek is kilephessenek a politika piacára, és elmondhassák: nem jó, ahogy eddig volt, és saját megoldásaikkal, vízióikkal részt vegyenek, vehessenek a versenyben.

– Rendszerellens figura vagy? Ha tanácsos leszel, mi következik: felgyújtod a Városházát, vagy, mint programozó, meghekkeled a polgármesteri hivatal honlapját, és ingyen nézhetünk majd sorozatokat? Mint tanácsos, milyen projektjeid vannak?

– A jelenlegi rendszer ellen vagyok, ez biztos. A jelenlegi romániai rendszer, beleértve a magyar közösségeket, akiket a magyarság PCR-je (az egykori Román Kommunista Párt rövid megnevezése  a szerk.), azaz az RMDSZ vezet, a kettős mérce rendszere.

Egyes polgárok egyenlőbbek, mint a többi. Mi, mint egyesek, csak arra vagyunk jók, hogy befizessük adóinkat, kötelességeink legyenek, míg mások kezdeményezettek a költségvetési pénzek és a közösségi vagyon elosztása során, mert az eddigi többség – kihasználva azt, hogy a törvény nem tiltja, de nem is írja elő – a kettős mércét alkalmazzák a különböző szakterületeken.

A mi alapfilozófiánk 100 százalékig nyugati: azonos kötelességeink és azonos jogaink vannak!

A Polgármesteri Hivatalnak, a Megyei Tanácsnak, nem szabad azt tennie, amit tesz: nem lojális formában száll be a versenybe a magánszereplők ellen, legyen szó üzletiről, sportról, kultúráról. Ha az a tény, hogy az összpárti, azaz RMDSZ, PNL, PSD (Pro Romania) banda ellen vagyunk, mert más elveink vannak, és más a víziónk, akkor igen, mondhatod azt, ha akarod, hogy azon rendszer ellen vagyunk, amelyből a politikusok kivették az oroszlánrészüket.

Igen, az garantált, hogy, aki a POL színeiben bekerül a tanácsba, és, ha a POL-tól sokan kerülünk be a helyi és megyei tanácsokba Maros megyében, akkor az, amit a Városháza weboldalán, Facebook-oldalán, és YouTube csatornáján láthatnak majd az emberek,  az egy más tartalom lesz, olyan, ami az emberek számára hasznosabb – több transzparenciával, több innovációval, és digitális átalakulással – több annál, amit az RMDSZPSDPNL csinált az elmúlt évtizedekben.

Mi ezeket tényleg javasoltuk már eddig is, lásd itt, ami a projektjeinket illeti, eddig egyedüliek voltunk és vagyunk, akik részletesen megmutatták, hogy miként kéne csinálni a mi szemszögünkből, és ezek a projektek ma is olvashatóak – magyar nyelven is – a neten, úgy a 2016-osak, mint az idei, 2020-as is!

– A POL hírnevet szerzett magának Erdélyben – Beszterce, Nagyvárad, Maros és Hargita megyék, Székelyudvarhely, Torda… – ezek egy jövőbeli erdélyi regionális párt sejtjei? Mit szeretne a POL tulajdonképp: egy önálló Erdélyt?

– A POL egy civil-politikai startup, amelyet magánszemélyek alapítottak, nagy részük kisvállalkozó, akik elsősorban azt szeretnék, ha jól kormányoznák azt a közösséget, amelyben évtizedek óta élnek, együtt a magyar, román, német barátaikkal. Ha a polgárok egy része úgy gondolja, hogy a víziónk, elveink és projektjeink egyenértékűek azzal, amit ők is szeretnének a saját közösségükben, és ők nem akarják megalapítani saját politikai szervezetüket, akkor, tiszteletben tartva ezeket az elveket, a statútumot, a minimális politikai programot, kollégáink lehetnek.

Mi eddig sem voltunk, és ezután sem leszünk tömegpárt, mert tisztában vagyunk vele, hogy a nyugaton ismert és gyakorolt elveinket és vízióinkat, ami a közösség szervezését illeti, legyen szó sportról, kultúráról, helyi adminisztrációról, nem sok ember karolja fel, lévén becsapták őket, rosszul tanították meg nekik az RMDSZ, PNL, PSD politikusai, így jött létre az, amit ők úgy neveznek, hogy eredeti román demokrácia, ami egyedi és működésképtelen.

Mit akarunk mi? Igen, azt szeretnénk, ha 100 százalékig helyben dönthetnénk olyan területekről, mint a sport, kultúra, egészségügy, beleértve a helyi adókat és illetékeket. Autonóm régiókat akarunk, úgy, ahogy azok nyugaton is léteznek, olyan országokban, amelyek nem föderális államok, de mégis, polgáraiknak autonóm közösségeket, régiókat kínálnak, saját parlamenttel és regionális kormányokkal. Olyan országok, mint Dánia, Hollandia, Spanyolország vagy Olaszország stb. rendelkeznek autonóm régiókkal, a helyi viszonyoknak, történelemnek, hagyományoknak megfelelő autonómiákkal

Nem mi találtuk fel a képviseleti demokrácia spanyolviaszát, és azt sem, hogy mit jelent a decentralizáció és az autonómia, hanem ezeket olyan országok ültették gyakorlatba, amelyeknek a demokrácia-indexe sokkal magasabb, mint Romániáé, azé az országé, amely az Európai Unión belül az utolsó helyeken szerepel az ezer főre jutó vállalkozások számában, a digitalizáció terén, az oktatásban, egészségügyben, valamint a demokráciaindex tekintetében, és mi úgy gondoljuk, hogy a nyugati képviseleti demokrácia hiánya a fő oka annak, hogy nincs decentralizáció, ez a fő oka a pocsék központi, és a pocsék helyi kormányzásnak.

Igen, mi, akik Erdélynek ezen a részén élünk, azt szeretnénk, ha helyi szinten kormányozhatnánk saját magunkat, úgy, ahogy az történik a nyugati államokban, ahol a helyi kormányzás decentralizált, és több autonómiával bír, akkor is, ha ezek az álalmok nem föderatív berendezésűek.

És igen, lehet Erdély autonóm régió, ahol Moldva és Olténia is, a helyi, régiós parlamentek pedig delegáljanak szenátorokat, akik az autonóm régiók törvényeit meghozzák, a képviselők pedig alkossanak törvényt egyéb területeken, amelyek az országos és nemzetközi politikához tartoznak, úgy mint védelem, szociális politika, külpolitika, igazságügy.

(Nethuszár)

Nethuszár