Eldőlt: kormányváltást akart Lengyelország

A szavazatok majdnem egészének megszámlálása után immár világos: a Lengyelország kormányáénak élén változás következik. Az eddig kormányzó PiS ugyan megnyerte a pártok versenyét, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Mi több, a sokszor szélsőjobboldalinak nevezett Konföderációval együtt sem sikerülhet neki többséget szereznie a Szejmben.

A szavazatok 99,96 százalékának megszámlálása után az eredmény a következő:

Jog és Igazságosság (PiS): 35,39%

Polgári Koalíció (PO): 30,68%

Harmadik Út (Trzecia Droga): 14,41%

Baloldal (Lewica): 8,61%

Konföderáció (Konfederacja): 7,16%

Mi lesz most?

Duda lengyel elnök már korábban is kijelentette, hogy a hagyománynak megfelelően a választásokon győztes pártot kéri fel kormányalakításra – ez lenne a PiS. Mivel ő vélhetően nem tud többséget szerezni a Szejmben, így Dudának nem lesz más választása, mint a Polgári Koalíció vezetőjét, Donald Tuskot kérni fel kormányalakításra, akinek a Harmadik úttal és az Új Baloldallal együtt már megvan a kormányalakításhoz szükséges többsége.

Nagyjából eldőlt: a PiS nem alakít kormányt

A szavazatok 68 százalékának összesítése után a lengyel választások eredménye a következőképp alakul:

Jog és Igazságosság (PiS): 37.5%

Polgári Koalíció (PO): 28,6%

Harmadik Út (Trzecia Droga): 14,4%

Baloldal (Lewica): 8,3%

Konföderáció (Konfederacja): 7,3%

Érdemes megjegyezni, hogy a vidéki, kisebb szavazókörzetekben hamarabb végeznek a számlálással, ezek a helyszínek pedig leginkább a PiS szavazóbázisaiként ismertek – az első adatok megjelenésekor a PiS és a PO közötti különbség még a 14 százalékot is elérte, jelenleg kevesebb mint 10 százalék és várhatóan ez is csökkenni fog.

Viszont az már nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a PiS nem tud egyedül kormányt alakítani, még a szélsőjobboldalinak nevezett Republika támogatásával nem tudna többséget szerezni a Szejmben.

A fiatalok a KO-ra voksoltak

Az Ipsos által végzett exit-poll felmérés szerint a Polgári Koalíció (KO) kapta a legtöbb szavazatot a 18 és 29 év közötti szavazók körében: 28,3 százalékot. A második helyre a baloldal került, akikben 17,7 százaléknyi fiatal bízott. A dobogóra még a Harmadik út (Trzecia Droga) és a Konföderáció (Konfederacja) fért fel, ők egyenként 16,9%-os eredményt értek el a fiatal szavazók körében. A fiatalok körében a PiS 14,9%-ot tudott elérni, ez hatalmas változás a múltkori szavazáshoz képest, amikor is a legtöbb fiatal a kormányzó PiS-re szavazott. Az exit-poll szerint a fiatalok körében 68,8 százalékos volt a részvétel.

Mandátumbecslés

Az exit-poll alapján az Onet lengyel lap készített egy mandátumbecslést – ezek szerint az ellenzéki tömbnek megvan a többsége a Szejmben:

Jog és Igazságosság – 200 mandátum,
Polgári Koalíció – 163 mandátum,
Harmadik út – 55 mandátum,
Baloldal – 30 mandátum,
Konföderáció – 12 mandátum.

A fentiek alapján az ellenzéknek (KO, Harmadik Út, Baloldal) 248 mandátuma van. Ez jóval több, mint a többséghez minimálisan szükséges 231 mandátum.

Exit-poll:

Az első exit-poll felmérések szerint a jelenleg is kormányzó PiS ugyan megnyerte a választást, de a kormányrúdtól elesik.

PiS 36,8%, Polgári Koalíció 31,6%, Konföderáció 6,2%

Rekord választási részvétel

Az 1989-es kommunista rezsim megdöntése óta nem volt iylen magas részvétel a lengyel választásokon: 72,9 százalék.

Részvételi adatok

17:00 órakor (lengyel idő szerint), azaz nálunk 18:00 órakor 57,54% volt a választási részvétel, ami magasabb, mint az előző választásokon, holott már az is rekordnak számított – jelentette a lengyel Onet.pl.

A Konföderáció lesz az igazi nyertes?

Várható, hogy a radikális jobboldali Konföderáció lesz az idei lengyel választások győztese? A közvélemény-kutatások szerint úgy tűnik, hogy a két fő politikai blokk egyike sem képes többséget szerezni, és a radikális jobboldali párt királycsináló szerepbe kerülhet elmélkedik a kérdésről a notesfrompoland.com, a cikket erősen ajánljuk!

A Politico

által végzett utolsó közvélemény-kutatás (október 12.) eredménye.

ALAPHÍR:

Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.

A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.

A 31 497 választóhelyiségben – melyek közül 416–ot külföldön, nyolcat pedig a lengyel tengeri flotta hajóin, illetve a balti–tengeri olajfúrótornyokon létesítettek – 29,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Szerdán a lengyel külügyminisztérium a tel–avivi szavazókör megszüntetéséről döntött az izraeli helyzet miatt. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 12 792 személy élt.

A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.

A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok, illetve a nyolcszázalékos küszöböt átlépő koalíciók szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. Az alsóházi képviseletre összesen tizenegy tömörülés pályázik, ebből hat országszerte, minden választókerületben indul.

A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. A szenátusi választáson a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció és két más ellenzéki tömörülés közös jelöltekről állapodott meg.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)