Ferenc pápa Magyarországon – képek, videók, hírfolyam

Magyarországon járt Ferenc pápa – a történelmi jelentőségű eseményről szóló hírfolyamunkat alább olvashatjátok, benne képekkel, videókkal, hírekkel – megosztani ér, a továbbiakban pedig kövessük a Szentatya által tolmácsolt üzenetet: Isten mindig megbocsájt!

(Az élő hírfolyam ezzel lezárult!)

Ferenc pápa búcsúzik Magyarországtól: 

Ferenc pápa: a Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt

A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának – közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában.

A pápa a hazafelé tartó repülőgépen adott interjút újságyírólk egy csoportjának, ezt szemlézte az MTI, ezt olvashatjátok fentebb. A teljes interjút elolvashatjátok, ha IDE KLIKKELTEK!

„Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem” – mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről. „Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján” – fogalmazott a pápa.

Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával. „A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban” – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét és ismételten kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között. Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön tárgyalt a Vatikánban a béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról Ferenc pápával. Smihal egyben látogatásra hívta a katolikus egyházfőt az ukrán fővárosba.

A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is. Ferenc pápa az interjúban beszélt egészségi állapotáról is március végi kórházi kezelésével összefüggésben, amikor hörghurut miatt szorult orvosi ellátásra. „Nem vesztettem el az eszméletem, de magas lázam volt és délután háromkor az orvos egyenesen a kórházba kísért” – ismertette Ferenc pápa a március 29-én történteket. „Erős és akut tüdőgyulladás volt a tüdő alsó részében. Hála Istennek beszámolhatok erről. A testem jól vette a kezelést, hála az Úrnak” – tette hozzá Ferenc pápa, aki huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, s életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs változás a Portugáliába, Franciaországba és Mongóliába tervezett útjait illetően.

Ferenc pápa a Rómába tartó visszaúton a sajtókíséret tagjainak megköszönve az újságírók munkáját magyarországi látogatásáról azt mondta, hogy „három intenzív, de jó nap volt”. Kérdésre Ferenc pápa felidézte, hogy a hatvanas években került kapcsolatba először a magyarokkal, amikor Chilében folytatta tanulmányait, ahol többek között magyar jezsuitákkal találkozott, akiket elüldöztek hazájukból, valamint magyar szerzetesnővérekkel, akik Buenos Airestől nem messze iskolát tartottak fenn, ahova Jorge Mario Bergoglio, különleges káplánként havonta kétszer járt. Megemlítette az argentin fővárosban működött magyar világi hívők társaságát is. Hozzátette, két magyar szót jegyzett meg, a gulyást és tokajit, de nem felejti, mennyire megérintette a menekülésre kényszerült magyarok fájdalma, akik hazatérésre vágytak. Említette a Boldogságos Szűz Mária Intézete nevű rend alapítójaként ismert Ward Mária szerzetesnővéreit, és azt az általa hallott történetet, miszerint meg akarták győzni Mindszenty bíborost, hogy menjen Rómába. Ferenc pápa kijelentette, értesült 1956 lelkesedéssel teli hangulatáról, mely rövid ideig tartott, és az azt követő csalódottságról.

Azt mondta, nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak. Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”. A magyarokról „nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem” – jelentette ki.

Ferenc pápa elutazott Budapestről

Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.

A budapesti Papp László Sportarénában találkozott a pápa a fiatalokkal – a Szentatya itt elhangzott beszédét teljes egészében elolvashatjátok, ha IDE KLIKKELTEK!

A pápát a repülőgépnél Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint magyar egyházi vezetők, katonai díszegység és mintegy száz, vatikáni és magyar zászlókkal felsorakozó, éneklő és integető önkéntes búcsúztatta a szemerkélő esőben. A gépre való felszállás előtt Ferenc pápáról és Novák Katalin államfőről még egy közös fényképet készítettek. Korábban Novák Katalin saját kezűleg készített sós stanglit adott át búcsúzóul a Szentatyának.
Ferenc pápa végül gyalogosan ment végig a vörös szőnyegen, majd lifttel szállt fel a gépre.

A hivatalos reptéri búcsúztatáson a Magyar Katolikus Egyház képviseletében jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita.
A kifutópályán guruló repülőgép pilótafülkéjének ablakába – az egyházfő érkezéséhez hasonlóan – a felszállásig vatikáni és magyar zászlót helyeztek ki.

Apostoli látogatásának első napján, pénteken Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palota előtti téren. A ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően a Karmelita kolostorban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőinek részvételével tartottak rendezvényt. Az eseményen beszédet mondott Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök.

Az egyházfő délután a budapesti Szent István-bazilikában találkozott a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel, püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal. Az eseményen Veres András, az MKPK elnöke köszöntötte a pápát, majd tanúságtételek hangzottak el. Az egyházfő beszéde után közös ima következett, majd pápai áldással ért véget a találkozó.

Szombat reggel Ferenc pápa magánlátogatást tett a vak gyermekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László otthonban. Ezt követően a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott, majd átment a szintén a téren álló Istenszülő oltalma templomba a görögkatolikus közösséghez. Délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalok várták, este pedig magántalálkozón fogadta szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán Karácsony Gergely főpolgármestert, valamint a magyarországi jezsuita közösség képviselőit.
A vasárnap délelőtti, Kossuth Lajos téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Operatív törzs: a pápalátogatás rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le

Ferenc pápa magyarországi látogatása rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le – közölte a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vasárnap késő délután az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint vasárnap 18 óra 8 perckor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszállt Ferenc pápa repülőgépe, ezzel hivatalosan véget ért a Szentatya magyarországi apostoli útja. Azt írták: a háromnapos látogatáson több százezren találkozhattak Őszentségével, a legtöbben a vasárnapi Kossuth téri szentmisén vettek részt.

Az operatív törzs köszönetet mondott a Szentatya személyi védelmét ellátóknak, a rendvédelmi szerveknek, az egyházi és állami közreműködőknek és szervezőknek, valamint az önkénteseknek, a zarándokoknak és a látogatóknak, hogy hozzájárultak Ferenc pápa apostoli útjának sikeréhez. Tudatták: a Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte munkáját.

A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa

A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután. Elmondta, a kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A katolikus egyházfő önismeretre, határaink felismerésére és ebből fakadóan önhittségünk megfékezésére szólított fel.

Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli látogatása utolsó találkozóján az egyetemi és kulturális élet képviselőivel a delphoi jósda híres szavait bízta búcsúzóul hallgatóságára: „Ismerd meg önmagad!”.

Az önismeret azt jelenti – mondta, hogy „fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket”. Hozzátette: az ember azáltal, hogy teremtményként ismeri fel magát, alkotóvá válik a világban, ahelyett hogy azt uralná – tette hozzá. Ferenc pápa úgy fogalmazott: „Miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ és össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel.”

Az egyházfő Romano Guardinire, a száz évvel ezelőtt élt vallásfilozófusra és teológusra hivatkozott, aki megkülönbözteti az alázatos és kapcsolatot teremtő tudást, az ismeret egy másik módjától, amely „nem megfigyel, hanem elemez (…), már nem merül el a tárgyban, hanem azt megragadja”. A vallásfilozófus szerint megismerésnek ebben a módjában „az energiák és az anyagok egyetlen cél felé haladnak: a gép felé”.
Hozzátette: Guardini felismerte annak a veszélyét, hogy az ember elveszíti mindazt a belső kötődését, amely a természettel összhangban álló mértéket és kifejezési formákat biztosít számára, és feltette a kérdést, „egy ilyen rendszerben megmaradhat-e az élet életnek?”.

A pápa rámutatott: amit Guardini felismert, ma is nyilvánvaló. „Gondoljunk csak az ökológiai válságra, (…) a korlátok hiányára, a meg tudod tenni, tehát szabad logikájára, (.) arra törekvésre, amely nem az embert és kapcsolatait, hanem az embert mint a saját igényeire összpontosító, nyereséget hajszoló (…) egyént állítja a középpontba”, a közösségi kötelékek elsorvadására, melynek következtében „a magány és a félelem úgy tűnik, hogy egzisztenciális élethelyzetből társadalmi élethelyzetté lesz” – sorolta az egyházfő.

Ferenc pápa az igazságról szólva Jézust idézte: „az igazság szabaddá tesz titeket”.

Rámutatott: Magyarországon egymást követték azok az ideológiák, amelyek igazságként mutatkoztak be, de szabadságot nem adtak. Ez a veszély ma sem szűnt meg. A kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus szabadsága olyan szabadság volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus szabadsága pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégült szabadság, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz.

Az egyházfő meglátása szerint könnyű eljutni a gondolkodásra mért korlátoktól, ami a kommunizmus sajátja, az önmagunk „korlátok nélküli elgondolásához, ami a konzumizmusé”. A korlátolt szabadságból egy korlátok nélküli szabadságba. Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az az igazság, amely az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja. Ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, kapcsolatban maradó, alázatos és nyitott, konkrét és közösségi, bátor és alkotó megismerés. Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak és amit a hitnek táplálnia kell – jelentette ki. Ezért kívánom – zárta beszédét az egyházfő, hogy ez és minden más egyetem az egyetemesség és a szabadság központja, a humanizmus termékeny műhelye és a remény laboratóriuma legyen.

Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntőjében kiemelte: a katolikus egyetemeken próbálják Istennek a teremtésbe és a kinyilatkoztatásba rejtett eszmei magvait megtalálni és rendszerezni a katolikus tudományeszmény holisztikus igazságfogalma alapján. Az igaz hit és a valódi tudás szövetségesei, támaszai egymásnak – jelentette ki. „De nemcsak érteni vágyunk a tudomány segítségével, hanem helyesen cselekedni is, vagyis egy emberséges, szolidáris civilizációt, fenntartható kultúrát, környezetet akarunk építeni” – mondta a rektor, hozzátéve, „csak alázatos szívvel mehetünk fel nemcsak az Úr, de a tudomány hegyére is”.

Kuminetz Géza egy az egyetem információs technológiai és bionikai karán futó kutatási-fejlesztési projektre utaló ajándékot adott az egyházfőnek: a karon készített, a komplex ín- és szalaghálózatot leképező robotkézhez fejlesztett programozható fonógépen készített rózsafüzért.

A találkozón részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Freund Tamás, az MTA jelenlegi, Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, a köztestület korábbi elnökei, Vashegyi György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint egyházi és világi felsőoktatási intézmények vezetői. Ferenc pápa az egyetemről a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre indult, ahonnan hazautazik a Vatikánba.

Ferenc pápa: béke kell, bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövő

Legyetek nyitott kapuk! – kérte Ferenc pápa a híveket a budapesti Kossuth Lajos téren bemutatott szentmisén vasárnap. A katolikus egyházfő a szertartás végén a béke építésére kérte a világ vezetőit, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőért fohászkodva. A pápa arra buzdította az egybegyűlteket, próbáljanak olyanok lenni, mint Jézus, nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, amelyeken mindenki beléphet és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét.

Arra kérte a híveket, engedjék be szívükbe az élet Urát, aki vigasztal és gyógyít, utána pedig lépjenek ki, és váljanak maguk is nyitott kapukká a társadalomban. Úgy fogalmazott: „Legyünk nyitottak egymás iránt és befogadóak, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!” A Jó Pásztor evangéliumi képét magyarázva kiemelte: a Jó Pásztor először „nevükön szólítja”, majd pedig „kivezeti” juhait.

Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket. És még ma is, minden élethelyzetben, a „veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, ő hív minket”. Jön, hogy „meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az ő nyájában egységre hívjon” – mondta Ferenc pápa.

„Testvérek, ahogy ma reggel itt vagyunk, érezzük meg annak örömét, hogy Isten szent népe vagyunk – hangoztatta, hozzátéve, mindannyian az ő meghívásából születünk, ő gyűjtött egybe minket és ezért vagyunk az ő népe, az ő nyája, az ő egyháza kivezeti őket”, elküldi a világba, hogy bátran és félelem nélkül váljanak az örömhír hirdetőivé, a szeretet tanúivá.

Jézust azt mondta, „Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál” – idézte. Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy „beléphessünk az Atya közösségébe, de mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk” – magyarázta.

Jézus az a kapu, amely a világba irányít, arra buzdít, hogy „menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel”. Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy „kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára” – hangsúlyozta.

Szomorúnak és fájdalmasnak nevezte a zárt kapuk látványát: az önzés, az individualizmus zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közöny zárt kapuit; zárt kapukat az idegenek, a menekültek és a szegények előtt – sorolta. Utolsóként említette az egyházi közösségek zárt kapuit: „bezárkózva magunk közé”, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik „nincsenek rendben”, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak.

„Testvérek, kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat!” – fordult a hívekhez Ferenc pápa, kétszer is megismételve kérését. Az egyetemes könyörgéseket hét nyelven, a magyar mellett németül, ukránul, románul, horvátul, szlovákul és szlovénül mondták el a hívek. A szentmisén az Eucharisztia liturgiáját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A tér több pontján áldoztatták a híveket.

Erdő Péter a szentmise végén megköszönte Ferenc pápának, hogy eljött „hozzánk, egy olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon”. Egy olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla.
A bíboros köszönetet mondott az egyházfőnek, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket, akik a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. „Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket és a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik egyházunk számára” – mondta.

Erdő Péter kitért arra: a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nemcsak határ, hanem „ha bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket”. Ennek példájaként említette Szent István királyt, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között. „Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű” – zárta szavait a bíboros, Isten áldását kérve Ferenc pápára és szolgálatára, és a Szentatya apostoli áldását kérve a jelenlévőkre. A bíboros Szent István szobrát ajándékozta Ferenc pápának. Ferenc pápa a szentmise előtt nyitott pápamobilon körbejárt a téren, üdvözölve a résztvevőket.

A szentmise elején, a bevonuláskor Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumából az egyházalapításról szóló Tu es Petrus (Te Péter vagy) kezdetű rész hangzott el. A mise állandó részei Kodály Zoltán Magyar miséjének tételei voltak. Jelen volt a szentmisén Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

(Az élő videóközvetítés visszatekerhető, így korábbi pillanatokat is meg lehet nézni!)

Szentmise a Kossuth téren:

Ferenc pápa a fiatalokkal találkozik a budapesti Papp László Sportarénában – élő videóközvetítés:

A görögkatolikus közösséggel találkozott Ferenc pápa

A görögkatolikus közösséggel találkozott az apostoli látogatásra Magyarországra érkezett Ferenc pápa szombaton délelőtt, a budapesti Istenszülő oltalma templomban, a Rózsák terén.

A Duna tévécsatornán közvetített eseményre a pápa a közeli Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból kerekesszékben érkezett a görögkatolikus közösség templomába, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita fogadta. A hívek Ferenc pápa érkezése előtt már elkezdték énekelni az akathisztoszt, az Istenszülő Szűz Máriát dicsőítő himnuszt, amit a pápa érkezésekor megszakítottak.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita köszöntőjében arról beszélt: „Szent II. János Pál pápától tanultuk azt a fontos igazságot, hogy Krisztus egyháza két tüdővel lélegzik, Kelet és Nyugat lelke együttesen élteti a Titokzatos Testet”.

„Ez a költői és teológiai kép itt, ezen a téren, különösen is érvényesül. Egymás mellett áll két templom, egymás mellett él két közösség, a római és a görögkatolikus. A plébánia és parókia összeér, közösségi életünk összeforr. Ezt a templomot a római katolikus testvérektől kaptuk, jó 120 évvel ezelőtt” – tette hozzá. Mint mondta, nekik, görögkatolikusoknak különösen is fontos a katolikus egyházhoz tartozásuk.

„Születésünktől, az első unióktól fogva sokat kellett szenvednünk ezért a kettős hovatartozásért. Vértanúink nemcsak keresztény hitükért, hanem kifejezetten a katolikus egyházhoz tartozásukért haltak meg, hiszen ha vállalják a kommunista erőszak diktátumát, visszatérnek az ortodox hitre, megmenthették volna az életüket, de inkább meghaltak, semhogy a katolikus egyházat megtagadják” – fogalmazott. Hozzátette: „ezért senki nem vonhatja kétségbe, hogy miközben igyekszünk hűséggel ragaszkodni keleti gyökereinkhez, ezzel nem különállni akarunk, hanem hidat képezni a két testvéregyház között, hiszen mi valamilyen módon mindkettőhöz odatartozunk” – mondta.

Az érsek-metropolita hangsúlyozta: a pápa látogatásával „óriási megerősítést kaptak”, hogy a katolikus egyháznak ők is egyenértékű tagjai és kiemelte, ígéretet tesznek arra, hogy miközben Krisztust keresik és hirdetik, egyházi létükben az egység hordozói és építői lesznek. Ezt mindenekelőtt buzgó imádsággal szeretnék munkálni, ezt tartják legfőbb kötelességüknek és lehetőségüknek, „ezzel tudjuk éltetni a Titokzatos Testet”.

A görögkatolikus közösség ajándékot is adott Ferenc pápának: a keleti egyház rózsafüzérét, egy száz szemes csotkit, amelyet görögkatolikus fiatalok kötöttek erre az alkalomra. Az ajándékot gyermekek adtak át és Ferenc pápa azonnal felvette a jobb csuklójára.

Kocsis Fülöp kiemelte: az ajándék mindannyiuk üzenetét fejezi ki, „hogy gyermeki hittel fogjuk szeretni Krisztus Urunkat, az ő egyházát és földi helytartóját, (…) Ferenc pápánkat”. A pápa rózsafüzérrel ajándékozta meg a gyermekeket.

Kocsis Fülöp ezután felkérte a Szentatyát, csatlakozzon hozzájuk és imádkozza velük a nagy litániát, a béke ekténiáját a rítusuknak megfelelően.

Az imádkozás után Ferenc pápa felvette az aranyszínű, görögkatolikus stólát (epitrachelion) és megáldotta a jelenlévőket. A pápa ezt követően a templom bejáratáig sétált a hívek énekével kísérve, megállva és beszélgetve a hívekkel. A templomot már kerekesszékben hagyta el. A Rózsák terén összegyűlt emberek énekeltek a pápa távozásakor.

Ferenc pápa: a tevékeny szeretet nyelvét beszélő egyházra van szükség

A tevékeny szeretet nyelvét folyékonyan beszélő egyházra van szükség – hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.

A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is. Hangsúlyozta: az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”. Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy „az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya” és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak” – fogalmazott. Az igazi hit „kényelmetlen”, „kockáztat”, „kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük” – mondta Ferenc pápa.

Kitért arra: a tevékeny szeretet nyelvét beszélte Szent Erzsébet, akit a magyar nép annyira tisztel és szeret. Szent Erzsébet, a király leánya fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. Ez a tevékeny szeretet nyelve – nyomatékosította az egyházfő.

A hajléktalanok, szegények, betegek segítéséről szólva Ferenc pápa hangsúlyozta: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: „olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat”. Megjegyezte: a tevékeny szeretet bátorságot és ránézést jelent, nem lehet ugyanis segíteni úgy, ha közben másfelé nézünk. Nem lehet táplálékot adni távolról, érintés és odanézés nélkül – mondta.

Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki „segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében” – fogalmazott Ferenc pápa. Az egyházfőt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte. A szeretetszolgálat munkáját bemutatva felidézte: Magyarországon 1931-ben alapították meg a Katolikus Karitászt, amely nagy lendülettel végezte munkáját 1950-ig, amikor a kommunista rendszer betiltotta működését. Szinte titokban élt tovább a plébániákon a munka egészen 1991-ig, amikor hivatalosan újraindulhatott a segélyszervezet.
A szeretetszolgálat sok ezer önkéntessel és sok hivatásos segítő szakemberrel gondozza az időseket és a betegeket, segíti a rászoruló családokat, a fogyatékkal élőket, kiveszi részét a szenvedélybetegek gyógyításából, segíti a hajléktalanokat, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozókat, támogatja az üldözött keresztényeket, a menekülteket és a humanitárius katasztrófák áldozatait. Hozzátette: a Katolikus Karitász mellett más szeretetszolgálatok is működnek Magyarországon, így a Máltai Szeretetszolgálat, különböző katolikus intézmények és lelkiségi csoportok, közösségek, illetve más hitvallású szervezetek is.

A találkozón Ferenc pápa beszéde előtt tanúságtételek hangzottak el. Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek.
A második tanúságtevő az ukrán Oleg Jakovlev és családja volt. A héttagú család a Budapesttől 1500 kilométerre lévő Dnyipropetrovszkból menekült Magyarországra 2022 májusában.

A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket – mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami „életmentő volt” a családnak és „bátorítást, reményt is adott”.

„Számunkra és gyermekeink számára Magyarország egy új élet kezdetét, egy új esélyt jelentett. Itt befogadtak bennünket és új otthonra leltünk” – fogalmazott Oleg Jakovlev. A család gyermekei egy dallal köszönték meg a Katolikus Karitász munkáját és köszöntötték az egyházfőt.

Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán. A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.
A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot, majd Ferenc pápa megáldotta a részvevőket. A találkozó végén szendrőládi romák zenéltek.

Ferenc pápa a templomba érkezésekor és távozásakor is hosszan üdvözölte a padsorokban ülő szegényeket és a roma közösség képviselőit.
Az egyházfő az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból a szintén a Rózsák terén álló görögkatolikus Istenszülő oltalma-templomba ment, hogy találkozzon a görögkatolikus közösséggel.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonba látogatott Ferenc pápa

Magánlátogatást tett a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban Ferenc pápa szombat reggel. Beszédében a Szentatya kiemelte: a realitás befogadása az evangélium útja.

A katolikus egyházfő az otthonban vak, gyengénlátó és halmozottan sérült gyermekekkel találkozott, az épületre kitűzték a pápai sárga-fehér zászlót, oldalára pedig az „Isten hozta a Szentatyát” feliratot függesztették ki.
Ferenc pápa néhány perccel háromnegyed kilenc előtt érkezett az intézménybe, ahol Inotay György igazgató fogadta.

A Duna tévécsatornán közvetített program szerint belépés után megálltak néhány percre az intézmény kápolnájánál, majd az igazgató megmutatott Ferenc pápának néhány szobát az otthonban, illetve a Szentatya találkozott azokkal a gyermekekkel, akiknek az állapotuk miatt nehézséget okozott volna végig ülni a teljes műsort.
A nagyteremben Inotay György megbízott igazgató köszöntötte Ferenc pápát.
„Szentséges atya, Ferenc! Tégy engem békéd eszközévé, ahol gyűlölet van, ott szeretet legyen, ahol kétség, ott hit, ahol reménytelenség, ott remény, ahol bánat, ott öröm legyen” – idézte latin nyelven Szent Ferenc imáját az intézményvezető, majd úgy folytatta: „köszönjük, hogy látogatásával megerősít minket a hitben, a reményben és a testvéri szeretetben. Dicsértessek a Jézus Krisztus!”

Ezt követően az intézményben lakó fiatalok műsort adtak a pápának, énekeltek, majd Inotay György az otthon két lakójával közösen átadta a Szentatyának szánt ajándékokat, amelyek elkészítésében valamennyi gyerek részt vett. Átadtak Ferenc pápának egy kék-fehér, illetve sárga-fehér színű tarisznyát – utalva Argentína és a Vatikán zászlajára –, valamint egy nemeztechnikával készült, sárga-fehér színű rózsafüzért, amelyet egy kőrisfából készült ferences kereszt díszít.

A Szentatya kapott egy olasz nyelvű könyvet is, amely Fehér Anna nővérről, az intézmény alapítójáról szól, továbbá két levelet: az egyik az otthon lakóinak üzenete (olaszul és Braille-írással), a másik pedig egy vak kisfiú gyógyulástörténete. A pápa rózsafüzért ajándékozott a gyerekeknek, majd beszédet mondott. „Nagyon szépen köszönöm a gyengédséget, amivel itt fogadtatok. Köszönöm az énekeket, a gesztusokat, a szemeiteket. Köszönöm Önnek, igazgató úr, hogy ezt a találkozót Szent Ferenc imájával kezdte” – fogalmazott a Szentatya, hozzátéve: ez az ima olyan, mint egy életprogram, mert a szent kéri a kegyelmet, hogy ott, ahol valami hiányzik, ott ő valamit hozzátegyen. Hogy tovább menjen az életben a realitás. Ez pedig nem más, mint tiszta evangéliumhirdetés – mondta.

Ferenc pápa kiemelte, sokkal könnyebb különböző ötleteket, ideológiákat elsajátítani, mint olyannak befogadni a realitást, amilyen, mégis, ez utóbbi az „evangélium útja.”
„Jézus Krisztus útja ez, és ez az az út, amit Ön, igazgató úr, ki akart fejezni Szent Ferenc imájával az elején. Köszönöm nektek mindannyiótoknak! – zárta beszédét a Szentatya, majd a részt vevő gyerekekkel és az otthon dolgozóival közösen latinul elmondták a Miatyánkot. A pápa beszédét Tomán Zoltán temesvári egyházmegyés pap fordította, aki a Szentszék Államtitkárságán dolgozik.

Vatikáni és olasz sajtó: Ferenc pápa Európa lelkét és a békét keresi magyarországi látogatásán

A katolikus egyházfő magyarországi látogatása első napját a béke szorgalmazásának szentelte Európa szívében a L’Osservatore Romano szentszéki napilap beszámolója szerint, miközben Erdő Péter bíboros Magyarország befogadási erejét hangsúlyozta az Il Giornale napilapban szombaton. A L’Osservatore Romano közölte Novák Katalin beszéde teljes szövegét, mellyel az államfő a Sándor-palotában fogadta Ferenc pápát.

Az olasz katolikus püspöki kar (Cei) napilapja, az Avvenire úgy látta, az egyházfő magyarországi látogatásán „lelket keres Európa számára és békét az öreg kontinensen”. Az újság szerint a pápa más kulcstémákat is érintett első beszédeiben: az abortusz tragédiájával szembeni fellépés szorgalmazását, valamint az „ideológiai gyarmatosítás” elkerülését, mellyel kapcsolatban a gender-kultúrát említette meg. Az Avvenirének nyilatkozó Andrea Tornielli, a vatikáni médiacsoport igazgatója hangsúlyozta, Ferenc pápa Budapestről „a békéről néma Európához” szólt.

A Corriere della Sera megjegyezte, Oroszország megnevezése nélkül Ferenc pápa arra figyelmeztette Európát, hogy senkit sem kezelhet „örökös ellenségként”. Az Il Foglio kommentárja szerint Ferenc pápa „Orbán jelenlétében a népek Európáját áldotta meg”, és az EU alapítóatyáit idézve, Alcide De Gasperit, Konrad Adenauert és Robert Schumant, „a székesegyházak Európáját sürgette az absztrakt bürokrácia Európája helyett”.

Alessandro Gisotti a vatikáni médiacsoport igazgatóhelyettese a pápai látogatás minden percét közvetítő TV2000 katolikus csatornán kijelentette: nem európai pápa kellett ahhoz, hogy figyelmeztesse Európát az alapítóatyáktól lefektetett értékekre. „Az én Magyarországom nem a falak országa” – címmel jelent meg interjú Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel a jobboldali Il Giornaléban. Erdő Péter kijelentette, hogy Magyarországot a testvéri befogadás jellemzi: „ha egy tízmillió lakosú ország befogad másfél millió embert egy év alatt, nincsen szó falakról”.

A baloldali la Repubblica azt írta, Ferenc pápa szavai a gender-kultúrával szemben Orbán Viktornak szóltak a „kijevi béke közös ügye érdekében”. A napilap szerint Ferenc pápa és Orbán Viktor „furcsa párost képviselnek”, de az egyházfő budapesti látogatása „a közös pontokra akar rávilágítani, az ellentétek árnyalásával”, miután Magyarország támogatja a Vatikán közvetítési szándékát Kijev és Moszkva között a tárgyalások elindítására és a háború terjedése elkerülésére törekedve.

Amerikai teológus: Ferenc pápa és Magyarország ugyanúgy kiáll az ukrajnai béke mellett

Ferenc pápa második magyarországi látogatása mély összhangot jelez Magyarország és a Szentszék között – jelentette ki az Amerikai Katolikus Egyetem (Catholic University of America) teológia professzora a katolikus egyházfő magyarországi látogatása kapcsán a magyar közmédiának helyi idő szerint pénteken.

Chad Pecknold az összhang részeként említette, hogy mind Ferenc pápa, mind Magyarország határozottan kiáll az ukrajnai konfliktus lezárásának igénye mellett, ahogy összhang mutatkozik a gyermekek védelmének igényét illetően is. Az amerikai professzor hozzátette: a katolikus egyházfő és a magyar politika egyaránt elkötelezett azon eszme mellett, hogy a kereszténység nélkülözhetetlen elem a nemzetek megújulásában.

A Washingtonban működő Amerikai Katolikus Egyetem tanára szerint a katolikus egyházfő amerikai megítélése ellentmondásos, úgy a katolikusok, mint a protestánsok, vagy a politika bal, illetve jobb oldalán állók körében. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy Ferenc pápa világos, és az amerikai narratívával ellentétes álláspontot fogalmaz meg sok, az Egyesült Államokat is érintő geopolitikai kérdésben. Ide sorolta a pápa véleményét arról, hogy Kínával a jó kapcsolatok fenntartására kell törekedni, valamint az ukrajnai háború lezárására vonatkozó határozott törekvést. Az egyházfő genderideológiával kapcsolatban kifejtett kritikus véleménye szintén sokak álláspontjával nem egyezik az Egyesült Államokban – tette hozzá Chad Pecknold a közmédiának adott interjúban.

A Szentatya a Karmelitában

Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva. Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre – jelentette ki.

Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a „világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.

Az egyházfő meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba” – értékelt. Ferenc pápa az „emberiség közös emlékezetét” képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének.

Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az „európai lelket”: az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett. Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”.
Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.

„Olyan Európára gondolok – folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről”. Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.

Ferenc pápa szerint a sok láncszemből álló Lánchíd segít elképzelni egy olyan Európát, amely sok különböző, szilárdságát az összetartozásban megtaláló láncszemből áll. Egy ilyen Európa építésében segít a keresztény hit – hangsúlyozta, kiemelve Magyarország hídépítő szerepét, hiszen itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.

Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által.

Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta „lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára”. Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek – mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: „arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is”.
Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: „a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz”, majd a gondolatot ezzel zárja „légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen” – mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel „elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget”.

Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul – mondta az egyházfő példaként említve – magyarul – a „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni” mondásokat.

Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy „valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”, a magyar életszentség történetének folytatására utal. Ferenc pápa köszönetet mondott az ország vezetőinek a keresztény értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért.

Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző – mondta, ugyanakkor meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon – figyelmeztetett. „Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett” – fogalmazott, ebből a szempontból jónak nevezve az egészséges szekularizációt, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás és önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.

A befogadás „sok vitára okot” adó, „összetett” témájáról szólva kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. „Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül”.

Hozzátette: ez egy olyan kérdés, amellyel együtt, közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak. Sürgetőnek nevezte egy közös, biztonságos és törvényes eljárásmód kidolgozását egy olyan sorsfordító kihívással szemben, amelyet nem lehet elutasítással megfékezni, csak elfogadni, hogy „olyan jövőt teremthessünk, amely ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz”. Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni – mondta az egyházfő. Ferenc pápa a Novák Katalinnal folytatott megbeszélés előtt a következő bejegyzést tett a Sándor-palota vendégkönyvébe: „zarándokként és Magyarország barátjaként érkezem, a történelemben és kultúrában gazdag országba. Budapestről, mely a hidak és szentek városa, egész Europára gondolok és imádkozom, hogy egységben és szolidaritásban a mi napjainkban is a béke otthona legyen és a befogadás hírnöke” – tette hozzá.

Novák Katalin: a magyarok a béke emberét látják Ferenc pápában

A magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a katolikus egyházfőt köszöntő beszédében pénteken Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Reményét fejezte ki, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. „Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében” – mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, „hisszük”, hogy a Szentatya érkezése Magyarországra nem véletlen, hanem az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére. Isten megfelelő időben összehozza, és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében – fűzte hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: a magyarok abba a magasságba akarnak felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jóakaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtalálják, ahol „az életünk megújulása vár ránk”.

Novák Katalin emlékeztetett Mindszenty József egykori hercegprímás szavaira, amelyek szerint „egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik, a fásultakban is van parázs a hamu alatt, csak a tűzre várnak”.

Az államfő kiemelte: „szeretnénk”, ha a Szentatya magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne ehhez a felemelkedéshez, egy olyan magaslat, ahonnan „rálátunk” a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra.

Hozzátette: a megfelelő úton „maradnunk már nekünk kell”, magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést „várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal”, hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen – fűzte hozzá.
Novák Katalin felidézte, hogy Szent II. János Pál akkor jött Magyarországra, amikor erre a legnagyobb szükség volt, a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának – fűzte hozzá.

„Szentséged most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a 21. században is. És mi is ebben erősítjük Szentségedet. Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak: az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: „szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztény testvéreinket, valamint a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”.

Az államfő rámutatott, ennek a szövetségnek súlyos, tragikus időszerűséget ad a közvetlen szomszédunkban dúló véres háború. Elmondta, hogy példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfél millió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát. „De mi, édesanyák, elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Nem akarjuk a fiainkat, a férjeinket a frontra küldeni” – hangsúlyozta.

Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott Ferenc pápának azért, hogy bátorítja és megerősíti a nőket a családalapításban, a gyermeknevelésben és a közösségek élén betöltött vezető szerepekben is. Elmondta, a Szentatyának szánt ajándékok között megtalálhatók Szent Erzsébet rózsatövei is. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet élete is igazolja, hogy a nők különös felelőssége rámutatni: jó kormányzás irgalmasság, a kiszolgáltatottak iránti szolidaritás nélkül nem lehetséges.

Elő videó:

 

A Szentatya és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke:

 

Ferenc pápa megérkezett Budapestre

Megérkezett Ferenc pápa háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra, repülőgépe pénteken néhány perccel 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A pilótafülkéből a landolás után a repülőgép ablakába kihelyeztek egy vatikáni és egy magyar zászlót.

A repülőgépen az egyházfőt Michael Wallace Banach apostoli nuncius köszöntötte, majd Ferenc pápa lifttel hagyta el a gép fedélzetét.
A pápát állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta. Jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.

A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője. A repülőtéren száz gyerek is várta Ferenc pápát, közülük két, magyar népviseletbe öltözött gyerek kenyeret és sót adott át neki; a szentatya evett is a kínált kenyérből. A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mitegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel.

Ferenc pápa a repülőtérről a budai Várba, a Szent György térre megy, ahol részt vesz a tiszteletére tartandó ünnepélyes fogadási ceremónián. Ezután az egyházfő a Sándor-palotában találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel.

Péntek délután Ferenc pápa a Szent István-bazilikában püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik.

Ferenc pápa szombat reggel magánlátogatást tesz a vak gyerekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ezt követően a budapesti Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozik, majd átmegy a szintén a téren lévő Istenszülő oltalma-templomba a görögkatolikus közösséghez.

Szombat délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozik, este pedig magántalálkozón fogadja a magyarországi jezsuita közösséget szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán.

A vasárnap délelőtti Kossuth téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként, az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán találkozik az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Az egyházfő és a vatikáni delegáció repülőgépe a hivatalos búcsúztatást követően, vasárnap késő délután indul vissza Budapestről Rómába. Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

Ferenc pápa fotójával bocsátott ki bélyeget a Magyar Posta

Ferenc pápa péntektől vasárnapig tartó magyarországi apostoli látogatásának tiszteletére tematikus személyes bélyeget bocsátott forgalomba a Magyar Posta.

A Szentatya látogatása nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl, ezért döntött úgy a vállalat, hogy tematikus személyes bélyeget ad ki az esemény tiszteletére – hangsúlyozta a Magyar Posta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint felidézték, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra február 27-i közleményében jelentette be, hogy Ferenc pápa, elfogadva az állami és egyházi hatóságok meghívását, apostoli látogatást tesz Magyarországon április 28. és 30. között.
A látogatás jelmondata: Krisztus a jövőnk. Ez a mottó olvasható a hat bélyegből álló tematikus személyes bélyegív címletein is.

A bélyegújdonságon Ferenc pápa fotója látható, amely a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia engedélyével kerülhetett a címletekre – áll a közleményben. Mint a Magyar Posta kiemelte, a szelvényes bélyegív a nagy érdeklődésre tekintettel az eredetileg tervezett 3000 példány helyett 5000 példányban készül, és csütörtöktől a készletek függvényében megvásárolható a Filapostán, továbbá a vállalat internetes áruházából.

A közlemény emlékeztet: a pápa tematikájú bélyegek Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is igen népszerűek. A pápalátogatások alkalmával a Magyar Posta már hagyományosan bélyeget bocsát ki az alkalomhoz illően.

Ferenc pápa első alkalommal 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére látogatott Budapestre. Ennek az eseménynek a tiszteletére a Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyegblokkot adott ki, 2020-ban pedig Szent II. János Pál pápa születésének 100. évfordulóját köszöntötte a vállalat alkalmi bélyegblokk kibocsátásával.

A posta 2014-ben két bélyegképet tartalmazó alkalmi bélyegblokkon emlékezett meg XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatásáról, míg 2005-ben szintén alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékeztek II. János Pál pápára. 1991-ben II. János Pál pápa magyarországi látogatása kapcsán szintén adott ki alkalmi bélyeget a Magyar Posta – idézi fel a közlemény.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

Szentszéki államtitkár: Ferenc pápa a béke zarándokaként érkezik Magyarországra

Háromnapos magyarországi látogatásával Ferenc pápa az európai testvériség erősítését kívánja hangsúlyozni, valamint köszönetet mond a Magyar Katolikus Egyháznak, amiért lehetővé tette az Ukrajnából érkező több mint négymillió ember biztonságos áthaladását Magyarországon – jelentette ki Pietro Parolin szentszéki államtitkár nem sokkal Ferenc pápa Magyarországra indulása előtt.

A Vatican News hírportálnak adott interjújában Parolin kiemelte, hogy bár a pápa látogatását már korábban előirányozták, így elsősorban nem a jelenlegi helyzet motiválja, az ukrajnai háború iránt érzett aggodalom a béke iránti elkötelezettség hangsúlyozására indítja a pápát. „Biztos vagyok benne, hogy a látogatás során egyetlen helyzetet sem hagynak ki, melyben lehetőség kínálkozik a béke hirdetésére” – fogalmazott. Pietro Parolin méltatta „Magyarország élő hitét”, kiemelve több magyar egyházi személyt, köztük Mindszenty József bíborost. „Ahogy Ferenc pápa emlékeztetett rá, nem csupán változó időkben élünk; korszakváltásnak vagyunk tanúi” – fogalmazott az államtitkár, kiemelve, hogy az új idők új kihívásai a klérust is érintik.

Figyelmeztetett arra, hogy „a kommunizmus veszélyei után” a hívőket – különösen a fiatalokat – újabb, „látszólag ártalmatlan” kihívások fenyegetik, példaként pedig a fogyasztói társadalmat és a materializmust említette. Elmondta továbbá, hogy látogatásával Ferenc pápa egyúttal teljesíti a 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tett ígéretét, mely szerint ismét fel fogja keresni a magyar fővárost.

Mint mondta, a katolikus egyházfő csak Budapestet keresi fel, mégpedig azért, hogy az idén egyébként fennállása 150. évfordulóját ünneplő városban a lehető legtöbb találkozót meg tudja tartani a további utazásokra fordított idő nélkül.
Az Ukrajnából menekülőkre kitérve kiemelte, hogy bár a menekültek közül csak körülbelül 35 ezren maradtak Magyarországon, a Magyar Katolikus Egyház – elsősorban a Katolikus Karitász humanitárius szervezeten keresztül és a kormány segítségével – a tőle telhető legtöbbet tette a menekültekért, beleértve a nők és gyermekek védelmét is.

Aláhúzta: már több mint nyolcmillió ukrán menekült lépett az Európai Unió területére, így Európa a második világháború óta nem látott menekültválsággal néz szembe. Mindazonáltal leszögezte: a Vatikánt aggasztja a balkáni útvonalon érkezők helyzete is, és azt mondta, hogy bár sokan, akik a szerb–magyar határnál várakoznak, „nem menekültek”, többségüknek védelemre van szüksége, „és mindannyiukat megillet az emberi bánásmód”. „Ez a probléma azonban nem csupán Magyarország sajátja, hanem a térség összes állama küzd vele, elsősorban az Európai Unió határországai” – tette hozzá.

Úgy vélte, Európának felelősséget kell vállalnia azokért, akik a jobb élet reményében igyekeznek a kontinensre, ám ebbe beletartozik az is, hogy igyekezni kell a migránsokat saját országaikban segíteni, „s így nem lesznek kénytelenek a békét, a biztonságot és a megélhetést külföldön keresni”.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

Rákóczi Szövetség: közel 1500 diák érkezik a Kossuth téri pápai szentmisére

Közel 1500 diák érkezik a Kossuth téri pápai szentmisére a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek képviseletében – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel. A középiskolás diákok Kárpátaljáról, Partiumból és Magyarországról érkeznek vonattal, a MÁV közreműködésével vasárnap reggel 6 óra és 6.30 között a Nyugati Pályaudvarra a 11-es vágányhoz, ahonnan közösen indulnak a Kossuth téri pápai szentmisére.

A Nyugati pályaudvarra érkezik vasárnap reggel vendégeink mellett Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és 100 fiatalja, a Misszió Tours szervezésében – írták.
Közlésük szerint a pápai szentmisére érkező fiatalokat Böjte Csaba és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára fogadja a Rákóczi Szövetség vezetőivel együtt.

„Bízunk benne, hogy meghatározó, szép élményt nyújt a Szentatyával való találkozás a fiataloknak, akik sokezer magyarral együtt imádkozhatnak a békéért, a keresztény Magyarországért és Európáért” – fogalmaztak a közleményben.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

Elindult Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatására

Elindult Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli látogatására pénteken – közölte Twitter-oldalán a Vatikán, a tájékoztatás szerint a katolikus egyházfő repülőgépe 8 óra 21 perckor szállt fel a római Fiumicino-repülőtérről.

Indulás előtt a pápa a Szent Péter-székesegyház körül élő hajléktalanok egy 15 fős csoportjával találkozott rövid időre a Szent Márta Házban – áll a közleményben. Az egyházfő az ITA Airways (volt Alitalia) légitársaság A320 neo repülőgén utazik Budapestre.

A légitársaság egy volt munkatársa a Vatican News hírportálnak elmondta, hogy a pápa indulása mindig garantált, mert az ITA Airways mindig két azonos felszereltségű repülőgépet helyez készenlétbe arra az esetre, ha váratlan műszaki hiba miatt az egyik gép nem vagy csak késve tudna felszállni.

Ingyen utazást biztosítanak a vasúttársaságok Budapestre

A MÁV-Volán-csoport és a GYSEV díjmentes utazást biztosít az ország bármely pontjából a fővárosba a szombaton a Rózsák terén és a Papp László Budapest Sportarénában tartandó rendezvényekre, valamint vasárnap, a Ferenc pápa által a budapesti Kossuth téren bemutatandó szentmisére érkező és onnan hazatérő zarándokok számára.

A Mávinform azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy szombaton a Rózsák terén és a Papp László Budapest Sportarénában tartandó rendezvényekre érvényes belépővel rendelkezők, az azt igazoló regisztrációt felmutatva már pénteken déltől megkezdhetik díjmentesen a Budapestre utazásukat.

A díjmentesség a MÁV-START és a GYSEV menetrendszerinti vonatjáratain a másodosztályú kocsikra érvényes. Az esetlegesen szükséges felárat (InterCity), illetve első osztály igénybe vétele esetén az első- és másodosztály közötti különbözetet meg kell fizetni. A díjmentes utazáshoz nem szükséges regisztrációs jegy váltása – tették hozzá.

Úgy folytatták, hogy a MÁV-HÉV menetrendszerinti járatainak és a Volánbusz agglomerációs járatainak Budapest közigazgatási határán kívüli szakaszain, valamint a Volánbusz, a Weekendbus, a G-Busline Kft., a Trans-Tour’90 Kft. és a Trans-Vonal Kft. menetrendszerinti helyközi járatain is díjmentes lesz az utazás, amelyhez nem szükséges menetjegy váltása.

Az emelt szintű szolgáltatást nyújtó Volánbusz-járat igénybevétele esetén azonban a távolsági kiegészítő jegyet meg kell váltani – jelezték. A vasárnapi budapesti, Kossuth téri pápai szentmisére érkezők szombaton és vasárnap egész nap díjmentesen utazhatnak.

Az utazás megkönnyebbítése érdekében vasárnap mentesítő vonatok, illetve egyes vonatok hosszabb viszonylatban közlekednek. A MÁV-START 1500 kárpátaljai fiatal utazását is biztosítja a Kossuth téri pápai misére – áll a közleményben. Közölték azt is, hogy a MÁV-START, ha szükséges, több kocsival indítja a távolsági vonatokat.

(Nethuszár)