Épülőben az Európai Egyesült Államok
2020. 09. 25. 22:01:06
Amint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap megtartotta az Unió helyzete című beszédét, amelyet az EP plenáris ülésén meg is vitattak – hogy mindebből mi szűrődik le hozzánk, a kisemberekhez, arról a Nethuszár készített egy összefoglalót. A teljes elolvashatjátok a Nethuszáron ITT, vagy az Európa.eu oldalán ITT.
Beszédének elején Ursula asszony benyalt egyet az egészségügyi intézmények dolgozóinak, orvosoknak, ápolóknak, ám érdekes módon, a tavaszi őszinteségnek itt már nyoma sem volt. A járvány paprikás hangulatának idején von der Leyen ugyanis beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett, miszerint az Unió elkésett az intézkedésekkel, hanyagul kezelte a közelgő veszélyt. Arra a Nethuszár is rámutatott, hogy már megvoltak az első halottak is Európában, amikor épp egy magyar EP-képviselő, Cseh Katalin, még mindig azon lamentált, hogy a kínaiakat nem kell megbélyegezni Vuhán miatt.
Nos, Ursula von der Leyen őszi beszédére ebből az őszinteségéből semmi sem maradt, nem maradt semmi az annyira szükséges önkritikából.
Járvány, egészségügy
Jött egy sor öndicsérő magyarázkodás, közülük legalább egyik konkrét hazugság, idézem:
„Amikor néhány ország exporttilalmat rendelt el a kritikus egészségügyi termékek tekintetében, mi véget vetettük a korlátozásnak és biztosítottuk, hogy az egészségügyi felszerelések eljussanak oda, ahol szükség van rájuk”
Ja, persze, amikor az európai színtéren óriásinak számító német egészségügyi ipar exportját blokkolták, akkor ő ezt feloldotta. Kár, hogy mégis kínai tesztekkel, kínai lélegeztetőgépekkel, kínai maszkokkal van tele Európa.
A következtetést viszont levonta:
„Számomra teljesen egyértelmű, hogy erősebb európai egészségügyi uniót kell kialakítanunk.”
Ez, így ebben a formában, elég veszélyes kijelentés. Lévén az első hullám előtt sem sikerült időben ébredniük, és végül a nemzetállami kormányok léptek, továbbá, az „erősebb egészségügyi unió” fogalma a beszéd későbbi részében sem kerül tisztázásra. Úgy értem: fasza dolog, hogy létrehoznak újabb uniós intézményeket, ilyen lesz például a ”a magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó európai ügynökség”, de a jövőre Olaszországban összehívandó egészségügyi világkongresszus sem tűnik többnek árnyékbokszolásnál, aminek egyetlen célja, hogy az olaszok Unióval szembeni csalódását némiképp enyhítse.
Jön a minimálbér
A Biztosság azzal a jogalkotási javaslattal fordul majd a nemzeti kormányok felé, hogy dolgozzanak ki egy „minimálbérkeretet”. Ez így okésnak is tűnik, de a bővebb kifejtésével adós maradt Ursula asszony: miről szól ez? Hogy azokban az országokban, ahol eddig nem volt minimálbér, ott majd legyen? Vagy lesz egy egységes (tól-tólig) európai minimálbér? Ez utóbbi, tekintve a kelet-európai gazdasági lemaradást, vagy az itteni vállalkozókat vágja majd haza, vagy csak egy újabb porhintés, mert az 1200 lejes román minimálbér egyrészt nem elég a minimális megélhetéshez sem, másrészt még mindig nem versenyképes a nyugat-európai 1200 eurós minimálbérrel.
Ez viszont felveti az Európán belüli munkavállalói vándorlást, azaz, a kérdés továbbra is ott marad a levegőben: mit tegyen a munkavállalóit egyre inkább elveszítő, és emiatt gazdasági hátrányba kerülő Kelet-Európa, hogy itthon tartsa munkásait? Erre viszont már nem válaszol Ursula asszony, mondjuk a kérdést sem tette fel, így tehát könnyű kitérni előle.
„Fel kell számolnunk az egységes piac előtt álló akadályokat. Csökkentenünk kell a bürokráciát. Fokoznunk kell a végrehajtást és a jogérvényesítést. Helyre kell állítanunk a négy szabadságot – teljeskörűen, minél hamarabb.”
Ez most lehet jó is, lehet rossz is, de inkább az utóbbi. A helyzet kicsit hasonló azokhoz az időkhöz, amikor csatlakoztunk az EU-hoz. Lévén a nyugati államok sokkal nagyobb tőkével rendelkeztek, így az egységes piac számukra nyújtott több lehetőséget, magyarán, nem mi nyitottunk cukrászdát Bécsben, de a Schweighoffer nyugodtan és illegálisan tarolhatja az erdőket Romániában, és a segesvári román állampolgárt, aki ezt megírja, azt nyugodtan beperelheti egy bécsi bíróságon, ahonnan csak a büntetés összegét tartalmazó levél kapcsán értesül az alperes, hogy őt elítélték Bécsben, holott tíz éve nem járt arrafele, de fizessen, mert fizetni kell a perköltséget, ihaj… Ez is egységes piac, és Kelet-Európában ebből volt, van több.
A „négy szabadság helyreállítása” sem jelent túl sok jót: amikor Nyugat jogállamosdit játszott Keleten, akkor mindig az lett az eredménye, hogy szájuk ízének megfelelő kormányok alakultak, akik habozás nélkül privatizáltak a saját országuk kárára, és a nyugati korporációk előnyére, stratégiai iparágakat. Emiatt aztán jelentősen megcsappant a térségben a „jogállam” nyugatról érkező respektkötelezősége iránt érzett félelemmel vegyes tisztelet.
Politikai ződségek
A klímaváltozás kérdéséről szólva, Ursula von der Leyen továbbra is hitet tett amellett, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé kell váljon. A kibocsájtás-csökkentési célok kapcsán konkrétumot is említett: 2030-ra 55%-kal növekedjen, vagyis a korábbi 40%-ban meghatározott kibocsájátás-csökkenésből legyen 55%.
Ez faszán hangzik, mi több, Ursula azt is hozzátette, hogy készítettek egy hatástanulmányt, és a gazdaságunk, iparunk képes elérni ezt a célt. Kérdés azonban, hogy mely országok iparáról van szó, ugyanis kétlem, hogy Románia, Magyarország vagy Lengyelország elérte volna a gazdasági fejlődés azon szintjét, amikor az ipar ilyen jellegű átalakítása különösebb roppanás nélkül vihető véghez. A nemes és ambiciózus célt némileg beárnyékolja, hogy a következő hét éves uniós büdzsében pont a klímavédelemre szánt összegek csökkentek. Ja, a másik az egészségügyé – szóval ennyit a cél komolyságáról, de majd Greta Thunberg ezt jobban elmagyarázza a nyugati citoyeneknek, mi ehhez kevesek vagyunk.
Ursula amúgy a klímacélok költségvetéseként a NextGeneretion EU programot emelte ki, ez az az alap, amely a járvány utáni talpraállást hivatott segíteni, csakhogy ez nem uniós költségvetési forrás, hanem HITEL! És ezt sem költheted akármire! Amennyiben a tagállamokra kényszerítenek egy magas kibocsjátás-csökkenést, az ehhez szükséges ipari leépítésekkel, munkahelyvesztésekkel együtt keletkező űrt pedig hitelből kell majd fedezniük, akkor két esélye van a dolognak:
– senki nem fogja betartani a célokat, de mindenki azt hazudja majd, hogy igen
– a nyilvános térben mennek majd neki a tagállamok, felhígitják, a nemzeti kormányok minden egyéb bajt is erre fognak, összességében nem érjük el a kitűzött célnak a felét sem, de legalább hiteltelenjük a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát.
Vagyis: nem ez tűnik a legsikeresebb uniós projektnek abból, amit az EB az asztalra tett.
Digitalizáció
Itt úgy tűnik, sikerült viszonylag értelmes célokat megfogalmazni. Jön a közös európai felhő, ez a tagállamok közötti adatcserét jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja, jön az e-buletin, azaz az egységes európai személyi igazolvány, amelyet az Unió minden országában használhatsz autóbérlésre, vagy épp adót fizethetsz vele.
Hangsúlyt fektetnek a vidéki térségek digitalizációjára, hamarosan jön tehát falun is a szélessávú internet, és elég vicces lesz az, amikor Romániában még mindig az UDVARI budira jársz szarni, még mindig nincs vezetékes vized, de az 5G-n keresztül kurva gyorsan tudod majd elküldeni a polgármestert az anyjába a digitális községháza felületén. Viccet félretéve: a járvány megmutatta, hogy hol állunk mi: az erdélyi magyar iskolások több mint fele nem fért hozzá semmiféle digitális oktatási anyaghoz, egyszerűen nem voltak meg az ehhez szükséges eszközei: internetkapcsolat, mobiltelefon, tablet vagy számítógép, de sok esetben ezek közül mindegyik hiányzott.
A biztonságos internetkapcsolat is szóba került, Ursula von der Leyen szerint itt a tét nem egyéb, mint „Európa digitális szuverenitása”, ennek érdekében pedig európai szuperszámítógép fejlesztésébe kezd a kontinensünk, amit 8 milliárd euróval tolnak meg. NYOLC MILLIÁRD EURÓVAL!
Oltóanyag, és az EU globális szerepe
Talán itt érhető leginkább tetten, hogy Ursula asszony azért nem hülye liba, és akkor nagyon finoman fogalmaztunk. Miközben azt látjuk, hogy a járvány miatt oltóanyag-versenybe kezdtek az országok, mi több, Trump elnök egyenesen megvásárolta volna a német tudósokat, megkerülve a német kormányt, persze, addig az EB elnökasszonya szerint véget kell vetni az „oltóanyag-nacionalizmusnak”, mert az emberi élet a tét.
Az EU-nak pedig a WHO és a WTO intézményeinek megreformálására irányuló szándékok élharcosává kell válnia – mondta mindezt olyan időszakban, amikor szerinte a kiüresedés fenyegeti ezeket az intézményeket, vagy épp az uniós szerveket, és sok tagállam csak maga céljaira használja őket.
Itt került szóba Kína is, aki fontos gazdasági partner, de korántsem kiegyensúlyozott ez a gazdasági kapcsolat, és ez a mi rovásunkra értendő – ugyanakkor a gazdasági célok sem feledtethetik az emberi jogokat, ezért Európának fel kell szólalnia:
„Ezért mindig fel kell hívnunk a figyelmet az emberi jogi jogsértésekre, legyen szó Hongkongról, vagy az ujgurokról.”
Von der Leyen a tagállamok önös érdekeivel magyarázta, hogy sok esetben még az egyszerű nyilatkozatok is késnek, nehezen születnek meg, ezért azt szorgalmazza, hogy az vonatkozó uniós szervek térjenek át a „minősített többségi szavazásra, legalább az emberi jogok és a szankciók alkalmazása tekintetében.”
Kissé ködben maradtunk azt illetően, hogy ez az Európán kívüli jogsértések közös elítéléséhez szükséges, vagy a tagállamok elmarasztalását is minősített többséghez kötnék – ez utóbbi esetén óriási harc várható.
„Az Európai Parlament számos alkalommal sürgette egy európai Magnyickij-törvény elfogadását – most bejelenthetem, hogy elő fogunk terjeszteni egy erre irányuló javaslatot. Teljessé kell tennünk eszköztárunkat.”
Talán ez az egyik legszigorúbb ígérete: a jövőben, ezek szerint, a korrupcióval, vagy emberi jogok megsértésével vádolt személyek beutazásai korlátozhatóak, bankszámláik befagyaszthatóak stb.
Magnyickij-törvény: 2016-ban vezették be Amerikában (Global Magnitsky Act), lényege, hogy a washingtoni vezetés szankciókkal sújthatja az emberi jogok megsértésével vagy korrupcióval vádolt személyeket. Ilyen szankciók a vízum megtagadása, az amerikai érdekeltségű bankszámlák befagyasztása stb. Lényege, hogy nem a kormányok egészét érinti, hanem a gyanús személyekre fókuszál.
Ennek bevezetésével viszont óriási fegyver kerülne az Unió vezetőinek kezébe, akár közvetlenül a tagállamok ellen vetik be, akár a tagállamok Unión kívüli kapcsolatainak (Oroszország, Kína) korlátozására – ez a kérdés egyike lesz azoknak, amelyek mélyen megosztják majd kontinensünket, ugyanakkor az Európai Egyesült Államok felé vezető úton tett nagyon fontos lépésként is értelmezhető – mint a közös külpolitika erősítésének szándéka.
Belorusszia, Törökország
Ursula von der Leyen itt már nem fogta vissza magát: a belarusz választások nem voltak szabadok, nem voltak tisztességesek – mondta, de beolvasott Törökországnak is, mi több, egyértelműen megüzente a Földközi tengeren keménykedő Erdogánnak, hogy az EU Ciprust és Görögországot megvédi, itt érdemes ismét szó szerint idézni az elnökasszonyt:
„Törökország fontos szomszédunk, és mindig is az marad. Azonban – bár a térképen közel vagyunk egymáshoz, úgy tűnik, hogy a köztünk lévő távolság egyre nő. Igen, Törökország problémás földrajzi környezetben helyezkedik el. És igen, menekültek millióit fogadta be, amiért cserébe mi jelentős finanszírozással támogatjuk. Egyik körülmény sem indokolja azonban a szomszédai megfélemlítésére irányuló kísérleteket. Tagállamaink, Ciprus és Görögország mindig számíthatnak Európa teljes szolidaritására a szuverenitásukhoz fűződő jogaik védelme terén.”
A Balkán még nem jön, de pénzt kap
„A Nyugat-Balkán Európa része, nem csupán a selyemút egyik állomása.” – ez mondjuk egyike azoknak a semmitmondó szövegeknek, amelyet a balkáni tesóink évtizedek óta, nap mint nap meghallgatnak. Ursula ezt most kiegészítette annyival, hogy a nyugat-balkáni tagállamok pénzt kapnak majd, hogy érezzék jobban magukat. A klubba való belépésről egyelőre szó nincs.
Jön a digitális adózás is, ha hinne lehet az EB elnökasszonyának, és ez valami méltányos cucc lesz, amit majd jövőre megbeszélnek egymással a G20-on. Mindez azt jelenti, hogy a tech cégek, Facebook stb., készülhetnek arra, hogy pénztárcájukat megnyissák – ha sikerül ezt átverni a gazdasági élet szereplőin. Jelenleg már zajlik egy per az EB és a Facebook között, az erről szóló kis hírünk pedig mindent elmond a techcégek hozzáállásáról.
Migráció
Már az alcím is beszédes
ÚJ ÉLETERŐVEL TÖLTJÜK MEG EURÓPÁT
eredetiben: A NEW VITALITY FOR EUROPE
Magyarán, az elmúlt évek szűklátókörű, a valóságot és az európai őslakosok aggodalmait egyaránt mellőző politikában nem várható éles változás. n Bár von der Leyen asszony úgy fogalmazott, hogy
Ha mindannyian hajlandók vagyunk kompromisszumokat kötni – saját értékeink csorbítása nélkül – meg fogjuk találni a megoldást.
ez már édeskevés, hogy letörje a tagállamok ellenállását, főleg úgy, hogy a nyugati politikai is egyre inkább felfedezi a migrációs problémában rejlő szavazatszerzési lehetőséget, főleg úgy, hogy az Ursula által is hangoztatott integráció messze, de messze nem sikeres, és igazság szerint az első migránsválság, azaz 2015 óta semmiféle érdemi előrelépés nem történt – mert nem is történhetett: egy vízfejű Uniós, a brüsszeli aktatologatókkal nem fogja ezt a kérdést megoldani.
Ursula hangsúlyozta ugyan az Unió külső határainak védelmét, de ezt már Orbán Viktor is megette, még 2015-ben, ráadásul ehhez már elengedhetetlen az uniós hadsereg kérdésének újbóli felvetése, AMIT SZINTÉN Orbán Viktor vetett fel elsőként, mint a migrációs problémákra adandó egyik válaszlehetőséget.
Akárhogy is nézzük, Ursula beszédéből egy következtetés vonható le: a migrációs politikában nem várható jelentős elmozdulás, a kérdés annyira komplex, hogy ezzel nem lehet terhelni az brüsszeli eurokraták fejét.
A jogállamiság és az uniós pénzek
Bár a magyarországi sajtó egy része úgy értelmezte, hogy kész, káncs, az uniós kifizetéseket ezentúl a jogállamisági feltételekhez kötik, ez nem több, mint wishfull thinking. Íme, mit mondott Ursula von der Leyen, szó szerint:
A Bizottság meghatározó jelentőséget tulajdonít a jogállamiságnak. Biztosítani fogjuk, hogy a költségvetésünkből és a NextGenerationEU-ból származó pénzek esetében még csak fel se merülhessen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség gyanúja. Ez nem képezheti vita tárgyát.
Szóval, okés, hogy fontos a jogállamiság, de a pénzek kapcsán a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség a fő szempont. Ez amúgy érthető is, ezért jött létre az uniós ügyészség, Kövesi Codruta Laura vezetésével.
LMBTQWERTY
Az utóbbi években a homoszexuálisok jogaival, élethelyzetével kapcsolatosan is törésvonal alakult ki a keleti és a nyugati államok között. Ursula von der Leyen ebben a kérdésben igazán sarkosan, mi több, kompromisszum-elutasítóan nyilvánult meg, a melegjogokat egyszerűen az uniós jogok alapjává téve.
az LMBTIQ-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, amelyeknek nincs helye Uniónkban.
mondta, bár ennek sok jelentősége nincs. A melegjogi szervezetek, és úgy általában a homoszexuális kisebbség védelme igazán hálás téma, lehet keménykedni, mert annyira azért nem rossz a helyzetük, és, lassan, de biztosan javulóban van Európa összes országában. Ráadásul a homoszexuálisok egy sor olyan problémát kell felszámoljanak, amely nem politikai kérdés, nem jogi kérdés, hanem szociológiai (üvegplafon kérdése), ez viszont munkával jár, ehhez értelem kell, belátás és kompromisszum, ezért sokkal egyszerűbb a militáns vonal mellett tenni le a voksot. Ursula szavai alapján a következő években is kapunk majd gittet, amit rághatunk.
Nethuszár összegzés:
Legyen bármennyire is jelentős és fontos személy Ursula von der Leyen, mint az EB elnökasszonya, azért egy helyzetértékelő beszédből még nem vonható le sok, és főleg nem konkrét következtetés, ugyanakkor a főbb csapásirányok már látszódnak – ezeket próbáljuk most számba venni.
Ami a legfontosabb kérdés, és ami el is dőlt, vagy legalábbis úgy látszik, hogy egyértelmű irány a következő években: a „nemzetek Európája” megközelítés nemcsak hátrányba került, hanem egyenesen ellenféllé vált. A tagállami önös érdekekre való hivatkozás, amelynek alapja leginkább ideológiai-politikai, és nem valami sarkos kérdésből fakadó nézetkülönbség, jól mutatja, hogy az Unió csúcsvezetésélnek kezd elege lenni a nemzetállamiság ideológiájából. Bár Ursula nem beszélt az Európai Egyesült Államok tervéről, az által felvázolt intézkedések zöme ebbe az irányba mutat.
És ezek az intézkedések ráadásul a legfontosabb területeket érintik, kettőt igyekszünk némiképp részletesebben is bemutatni:
– a NetxGeneratiuon EU – ez az uniós költségvetési források (ami minden tagállamnak jár) melletti másik pénzügyi keret: Románia esteében a 80 milliárd eurónak közel felét teszik ki a NextGenből érkező pénzek – csakhogy ezek nem automatikusan járnak, és ezek nem uniós pályázati pénzek, hanem banki hitelek. Az EB még tavasszal felvett egy óriási kölcsönt, egy százalékos kamatra, ebből kapnak a tagállamok is. A hitel valóban olcsó, sőt, ha az inflációt is számoljuk, akkor tulajdonképp azt is mondhatjuk, hogy ez ingyenpénz. Viszont ezek odaítélése nem úgy megy, mint az uniós pályázatoknál, ahol jóformán csak kinyitottad az ablakot, és a szél befújta a százeurósokat. (A székelyföldi polgármestereknek ez sem igazán sikerült!) Mivel ez banki hitel, a feltételek is ehhez hasonlóak: azaz konkrét beruházására lehet kérni, a beruházás ideje alatt pedig folyamatos az elszámolás, elszámoltatás. Ez jelentősen lecsökkenti a korrupció lehetőségét (ha ilyen feltételekkel kaptuk volna az autópályapénzeket, akkor tele lennénk szupersztrádákkal), ugyanakkor van egy másik szabálya is: amikor egy tagállam pénzt kap, akkor erre a kölcsönre a többi tagállam kezességet vállal. Apróságnak tűnik, de az Egyesült Európai Államok koncepciójában lényeges elem, ugyanis innen kezdve nincs pénzed, ha nem egyezel meg a többikekkel, s mivel ennyi tagállam egymás közötti egyezkedése bonyolult és időigényes, ami megint csak káros a gazdaságnak, ezért előbb-utóbb maguk a tagállamok fogják kérni egy olyan, erős jogosítványokkal rendelkező uniós intézmény felállítását, amely egyben tartja ezeket a kérdéseket. Persze az is lehet, hogy egy meglévő uniós intézményt ruháznak majd fel egy ilyen plusz jogkörrel, ez lehet az Európa Tanács, vagy az Európa Bizottság, de a lényeg mégiscsak az: olyan folyamatok beindulása várható, ahol maguk a tagállami érdekek kérik majd az egységesebb Európát – és ezzel párhuzamosan, a nemzetek Európája koncepciója gyengülésnek indul, támogatottsága még a lakosság körében is megcsappanhat.
A külpolitika, az, hogy Ursula von der Leyen úgy beszélt az Unióról, mint a jövő globális játékosáról szintén ebbe az irányba mutat: amennyiben von der Leyen komolyan gondolja az Unió szerepének felértékelését, akkor aligha lehet sokáig fenntartani a jelenlegi állapotot, amikor a globális intézményekben az uniós tagállamok ezer különböző irányba szavaznak. A WHO és a WTO megreformálásának szándéka, az ebben való európai részvétel, – mit részvétel? – egyenesen élharcosi státusz megdobogatása előre jelzi, hogy az uniós külpolitika egységesülése várható
Mit jelent ez a két, egymástól látszólag távol álló pont? A külpolitika és a pénzek elköltésének módja? A közös külpolitika az Unió régi rákfenéje: valami olyasmi, amit mindenki akar, de valahogy mégsem valósult meg. A gazdasági feltételek szigorítását viszont nemcsak a NextGen pénzek felvételének szigorúbb szabályozása jelenti, hanem Ursula azon ígérete, amely a jogállamisági kritériumnál jóval erősebb kontúrokkal rajzolja meg a jövőt: korrupciónak káncs! És erre ott van az az eszköz a kezében, amit uniós ügyészségnek hívnak, amit Laura Codruta Kövesi vezet. Ráadásul a keleti erőforrások korlátozására is számítani kell: a Magnyickij-törvénnyel el lehet érni, hogy a Romániában, Magyarországon stb. befektetni óhajtó orosz, kínai stb. állampolgár Uniós területére történő belépést megtiltsák, annak bankszámláit befagyasszák stb. Egy olyan korbács, amely még sok lázadást fog kiváltani, és igazság szerint ennek alkalmazása csak akkor lehet jogilag rendben, ha az Uniós egységes egészként működik, tagállami szuverenitás nélkül – újabb eszköz az EEÁ felé.
Végkövetkeztetésként megfogalmazhatjuk: bár konkrét lépésekről keveset tudtunk meg, a fő csapásirány világossá vált, erősödő Európai Unió, ami inkább az Európai Egyesült Államok koncepciójához vezető úton indul el, a korrupció elleni küzdelem megerősítése, szőnyeg alá sörpört kisebbségi jogok, a sérülés veszélye nélküli jogi abszurdizmus folytatása, a migráció áthangolása, abból a célból, hogy az folytatódjon – hogy ebből mi bukik majd meg a tagállamok ellenállásán, mi lesz az, amihez az Unió minden körülmények között ragaszkodni fog, az egyelőre nem világos, de annyit már bizonyos: a következő hétéves költségvetési ciklus más lesz, mint ez eddigiek.
Nagyon más!
(Nethuszár)
Mi folyik itt? Aktuális ügyek
Lokál'20
Kevesen mennének, többen inkább maradnának, és van, aki csak most kezdené el – kik kérik voksunkat, és miért? Helyhatósági választások, 2020 – háttér az okos döntéshez – KLIKK IDE!
Koronahíradó
Túlzás nélkül, emberemlékezet óta nem élt meg ilyen nehéz pillanatokat az emberiség. ITT ELOLVASHATOD, hogy mi volt, van, és mi várható!
Írd alá!
A székely nemzeti régió aláírásgyűjtésével kapcsolatos hírek. Leszünk-e autonómok, vagy sem? KLIKK IDE, s megtudod!