Érettségi: mekkora a magyar diákok lemaradása a román társaikhoz képest?

Szinte nincs olyan év, hogy különböző súlyú és mélységű balhék nélkül járjanak le az érettségi vizsgák Romániában, így volt ez az idén is.

Amint arról a Főtér.ro is beszámolt, Marosvásárhelyen történ meg az az eset, amely méltán elnyerheti a pedagógusi geciségek versenyében az aranyérmet: Ábrám Noémi számolt be róla, hogy lánya első körben 3,95-öt kapott az érettségi dolgozatára román nyelv és irodalomból, majd, miután a család természetesen megóvta az eredményt, újraszámolták a dolgokat és kijött egy 7,90-es jegy. Nem is az az érdekes, hogy az óvás után mégiscsak átment az érettségin, hanem az, hogy majdnem duplájára emelkedett a jegye – azért ez mégis, hogy? Ki javította ezt a dolgozatot először? Kit lehet (és kell!) felelősségre vonni azért, hogy az óvás eredményéig a család megőszült, a kislány depressziós lett, hisz oda a jövő, az egyetemi álmok stb. A 7.90 már nem is arról szól, hogy kegyelemötössel átcsúszott valaki, ez már olyan eredmény, amivel az egyetemi felvételi vizsgáról is lehet álmodni – szóval, ismét kérdezzük: ki volt az, aki ezt először kijavította, majd adott rá egy 3,90-et, amivel elvágta az értettségin a leánykát? Remélem az illető jól tud aludni… Az egész olyan, mintha megnéznéd a tévében a lottósorsolást, nincs egy nyamvadt találatod sem, kidobod a szelvényt a szemétbe, majd másnap bemondják, hogy téves számokat olvastak be, itt vannak a valódi nyertes számok, és beolvassák a te öt számodat… Mit csinálsz? Rohansz a szeméttelepre?

Az oktatási minisztérium honlapján fellelhető adatokból Bukur Tamás állított össze egy statisztikát, miként szerepeltek a magyar diákok az érettségi vizsgákon – ennek eredménye több, mint szívbemarkoló. Íme:

– Maros megyében egyetlen 10-es átlag született, az első 10 eredményben egy magyar diák van. A következő magyar diák a megyében a 66. helyen áll.

– Kolozs megyében 14 darab 10-es átlag van, de az első magyar diák a megyében a 70. helyet foglalja el.

– Szatmár megyében szintén egy 10-es átlag született, ott az első magyar diák a 24. helyen áll.

– Hargita megyében, ahol a magyar lakosság részaránya 80%+, az első 10 diák között négy magyar van. 10-es átlag nincs.

– Kovászna megyében, ahol a magyar lakosság részaránya 70% fölötti, szintén nincs 10-es átlag. Az első 10 diák között egyetlen magyar diák van, a 10. helyen.

– A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban 15 diáknak nem sikerült az érettségije. Ez a szám két éve, amikor én érettségiztem, 2 volt.

Most következnek az óvások, amelyek kicsit talán árnyalják az eredményeket, de a tragikus összkép megmarad. Egy dolog viszont bebizonyosodott, most már sokadjára. A romániai magyar oktatásban semmi büszkélkedni való nincsen. Most a legnagyobb kihívásunk, hogy megállítsuk, vagy legalább lelassítsuk ezt a teljes közösségünkre kiterjedő butulást. Minden pillanat jó az átértékelésre – teszi hozzá Bukur Tamás a posztjában.

Az tény, hogy millió helyen bele lehet kötni ebbe a statisztikába, főleg akkor, ha azt keressük, miként mentsük fel önmagunkat. Elég csak arra célozni, hogy nem tudjuk a magyar diákok átlagát mennyire rontotta le a román érettségi eredménye – a magyar diákok, különösen a székelyföldiek, ezzel mindig gondban vannak. Ez viszont indulásból felveti azt a kérdést, hogy a legfontosabb problémáink közül is a legfontosabbat: fiataljaink jövőjét érintő román oktatás kérdését mind a mai napig nem sikerült menedzselni. A bevezetőben ismertetett esetből is kiderül, dacára annak, hogy elsőre elvágták a kislányt románból, a valóság az, hogy igazán jó eredményt ért el, ami bizonyítja azt is: meg lehet tanulni románul a jelenlegi rendszerben is. Abban a jelenlegi oktatási rendszerben, ami tényleg nem veszi figyelembe azt, hogy olyan gyerekeknek tanítja a román nyelvet és irodalmat, akiknek nem ez az anyanyelvük, ugyanakkor a jelenlegi rendszer kétségkívül több lehetőséget kínál ilyen téren, mint a Ceausescu-rezsim, vagy az azt követő évek (már csak az internetnek köszönhetően), ennek ellenére nem látható érdemi javulás ezen a téren, de megkockáztatom azt is, hogy a román nyelvtudást érintő eredmények ma rosszabbak, mint voltak 20-30 éve…

Tény, hogy az értettségi vizsgarendszer mára elavulttá vált, nem igazán alkalmas a tudás felmérése, a kompetenciák vizsgálatára, ugyanakkor ez még nem magyarázat a siralmas eredményekre. Továbbá: a vegyes házasságból származó gyerek, vagy azok a gyerekek, akik olyan területeken nőnek fel, ahol van ugyan magyarság, de nem számarányát tekintve kevesen vannak, ott a szülők már csak azért is a román iskolát fogják választani gyereküknek, mert annak a színvonala magasabb – így a magyar iskola megint csak gyengébben fog teljesíteni, ami még több magyar gyereket tol a román iskola felé stb. Ördögi kör.

Ebből kéne kilépni valahogy…

(Nethuszár)