Északi Szivárgás: casus belli vagy csak sima baleset?

Alig egy nap alatt több egymástól különböző helyen észleltek szivárgást az Északi Áramlat vezetékein, úgy az egyesen, mint a kettesen. De mi ez az egész, és mire megy ki a játék? Fogalmunk sincs, ahogy egyelőre senkinek, de mi is megpróbáljuk kiokoskodni, nem másért, csak a kommentelőink se unatkozzanak – indulhat a posztolás, „ukránok voltak” vs. „oroszok voltak”, és ki ne hagyjátok az örökzöldet, miszerint az USA a hibás. Ha ezen túlvagyunk, akkor jöjjenek a komolyabb részek.

Tegnap írtunk mi is arról, hogy szivárgást észleltek az Északi Áramlat gázvezetéken, és akkor sem értettük, ahogy most sem, hogy miért mennek fel emiatt a gázárak. Később jött a hír, hogy az ÉA1-en is szivárgást tapasztaltak, a vezetékek meghibásodása pedig a szándékosságot tükrözi, legalábbis Joseph Borrell EU-s külügyér, a Kreml, Kijev, Washington, a dánok, a németek mind-mind erre gyanakszanak. Csakhogy ez nem olyan egyszerű történet.

Először is:

azért nem értjük a vezeték körüli balhé és a gázárak emelkedése közötti összefüggést, mert egyik vezetéken sem folyt semmiféle szállítás. Az ÉA2-es be sem indult, az ÉA1-en pedig az oroszok állították le a szállítást, még a nyáron, különböző álindokokra hivatkozva, és közel sem volt szó arról, hogy itt bármikor lesz még folytatás. Igen, azt tapasztalják a helyszínen lévők, hogy jön fel a földgáz a tenger mélyén levő vezetékből, mielőtt azonban nagyon nagy elméleteket kreálnánk, jegyezzük meg: az ÉA2-ben eleve volt gáz, a vezetéket ugyanis fel kell tölteni ahhoz, hogy ne menjen tönkre záros határidőn belül, magyarán mindig kell lennie benne gáznak, akkor is, ha nem történik szállítás ezen keresztül. Hasonló a helyzet az ÉA1-el is. Innen pedig adódik a kérdés: mi történt és miért?

Továbbá:

bár mindenki szándékosságról beszél, és mindenki ki is használja a lehetőséget, hogy kedvenc ellenfelére fogja a tett elkövetését, azért ez a tényállás még korántsem egyértelmű. Igaz, elég nehéz elképzelni, hogy a két vezetéken ennyire sok lyuk keletkezzen, és ez ennyire egymáshoz közeli időpontokban történjen meg, de akkor is, maga az az állítás, hogy itt szándékosság történt volna MÉG nem bizonyított, persze nem kizárt, hogy ez kiesőbb még megtörténhet.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a CIA már korábban is figyelmeztetett arra (még a háború előtt!), hogy az oroszok szabotázsakciót terveznek az ÉA valamelyik ága ellen. Ilyen alapon szinte biztos az az irány, amerre tapogatózni kéne, csakhogy azt is számításba kellene venni, hogy a tenger mélyén futó vezetékekbe lyukat robbantani nem egyszerű művelet, és erre nem akárki képes.

Ha ezen a szálon megyünk tovább,

akkor azt például kizárhatjuk, hogy Ukrajna lenne a tettes: sem eszközei, sem képességei, sem ilyen munkára képzett alakulatai nincsenek. Víz alatti drónjai, esteleg lopakodó tengeralattjárói vannak ugyan Oroszországnak, és ez eléggé rájuk tereli a gyanút, de egyelőre ez sem bizonyított, hacsak azt nem vesszük alapul, hogy a Kreml nemcsak tagad, hanem egyenesen aggódik a vezetéket ért károk miatt, és persze Kijevre próbálja kenni az egészet. Nos, ahogy azt sajtós berkekben mondani szokták, semmit ne higgy el, amíg a TASS nem cáfolja, azaz, az orosz média annyira hazug, hogy akkor kell elhinni egy eseményről, hogy megtörtént, vagy azt, hogy ők az elkövetők, ha ezeket elkezdik cáfolni – ilyen alapon van egy rész bizonyítékunk, de ismerjük el, humornak jó, alapozásnak egyelőre kevés.

Kinek lehetett az érdeke?

Nos, nem tudni, hogy az Északi áramlaton mikor terveztek volna az oroszok ISMÉT gázt folyósítani, pontosabban az ÉA1-en, mert a kettő szóba sem jöhetett volna, de az tény, hogy a világ egy legkockázatosabb és egyben legfölöslegesebb katonai vállalkozása volt ez a szabotázsakció, ismétlem, ha tényleg az volt. Viszont az a nagy büdös helyzet, hogy Oroszországon kívül senkinek sem állt érdekében ezt elkövetni.

Ukrajnának nem, mert

azt ők is tudják, az európai ipar megroggyanásával őnekik is fokozódnak szenvedéseik és csökkenek a győzelmi esélyeik, amelyek mostanság nem is túl alacsonyak. Ráadásul egy ilyen szabotázsakció (ugye dán felségvizeken történt, NATO-tagállam elleni támadásnak is minősülne) azzal a veszéllyel fenyegetné Ukrajnát, hogy elbukása esteén MINDEN nyugati segítséget elveszítene – nem véletlen, hogy a Kreml gőzerővel dolgozik azon, hogy Kijevre kenje a dolgot, és azon sem kell meglepődnünk, ha az orosz nyomozó hatóságok találnak majd egy sértetlen ukrán útlevelet, plusz ukrán katonai igazolványt a tenger fenekén, nem messze a szabotázsakció helyszínétől. Visszatérve: Ukrajnának biztos nem érdeke, ráadásul túl kockázatos is lenne számukra: alacsony és vitatható nyereség mellett azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek, cserébe az égadta világon semmit nem nyernek azzal, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem katonailag, ha megfúrnak egy amúgy sem működő vezetéket.

Marad az, hogy valamelyik európai tagállam merényelte meg önmagát, ezt, ismerve a katonai képességeket, plusz azt, hogy azért itt nyílt társadalmakról beszélünk, ahol sokáig nem maradhatna titkokban egy ilyen akció, szintén kizárnám.

Lehetett volna persze az USA:

ők a magyarajkú putyinisták szemében az örök ellenség, remélem ezt nem is olvassák, de menjünk csak végig ezen a szálon is: a helyzet az, hogy az USA esetében van katonai képesség egy ilyen akció végrehajtására, és ha MOST mi nem is látjuk, de érdek is lehet mögötte. Elképzelhető, hogy a CIA birtokába olyan infók kerültek, miszerint Európa kiegyezne a ruszkikkal cserébe némi gázért, így aztáén tettek róla, hogy a kiegyezés tárgya bedögöljön. Ebbe az elméletbe azonban jócskán belerondít a valóság, ugyanis Oroszország nemcsak az ÉA-n keresztül tud gáz szállítani, hanem köszönhetően az interkonnektoroknak, egész Európát el tudja látni a Déli Áramlaton keresztül is, ráadásul ezzel pont a hozzá közel álló államok, Bulgária, Szerbia szerepét értékeli fel. Nos, ha van is amerikai katonai képesség, és ESETLEG érdek is fűződne hozzá, akkor sem feltételezhetjük, hogy az amcsik ennyire zoknik lennének. Végrehajtanak egy szabotázsakciót, amivel, ha lebuknak, majdnem mindent elveszthetnek, legalábbis sok mindent, és olyan eredményt érnek el, amivel Oroszország pozícióit erősítik. Soka rosszat lehet elmondani az amerikai CIA-ről, de azt azért nem, hogy ennyire káposzták legyenek a geopolitikai játékokhoz.

Marad hát Oroszország:

erősen kérdéses, hogy katonai képességük megvan-e egy ilyen akció kivitelezéséhez, de ne abból induljunk ki, amit az ukrán fronton tapasztalunk. Egy pár fős elit kommandó végre tudja hajtani ezt a szabotázsakciót, főleg, ha évtizedek, évek óta Nyugaton élnek, mint beilleszkedett tisztes családapák. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy úgy az FSZB, mint a GRU, legyenek bármennyire is elmaradottak (azok, nincs kétség) azért vannak még egy olyan szinten, hogy ezt a szabotázsakciót lemenedzseljék.

Tegyük hozzá: bár a laikus olvasó számára nehéznek tűnhet egy tenger mélyén csöveket robbantani, egy elit kommandóhoz tartozó valakinek, aki ezt gyakorolta éveken keresztül, akár gyerekjátéknak is tűnhet mindez. Ezzel csak azt akarom mondani, amennyiben a katonai képességek és a szükséges eszközök megvannak, akkor ez nem egy megoldhatatlan feladat az ilyen célokra specializálódott erőknek.

Oroszországnak ez a kettő megvan,

és ehhez jön még az érdek is. Ugynais azzal, hogy megrongálja a vezetékeket, teljesen kiiktatja az orosz gázt erről a vonalról. Akár kínálhatja is majd Európának, de széttárja kezeit, ő nincs mit csináljon, az „ukránok felrobbantották” harsogja majd a propagandagépezet. Ugyanakkor: ha nincs ÉA, akkor marad a Déli Áramlat, ami nekik kedvező, ezen ugyanis lényegesen kevesebb mennyiséget lehet szállítani, főleg, ha azt az egész kontinensnek kell, így időigényes folyamat lesz abból, ami eddig csak percek, órák kérdése volt. Még továbbá: ahogy a zaporozsjei atomerőművel zsarolja a világot, majd úgy tesz az Ukrajnán áthaladó vezetékekkel is – ugyanis a DÁ-n kívül ez marad még, mint Európába irányuló szabad vezetékrendszer, ott pedig háború van, háborúban pedig akármi is megtörténhet, és, hogy ne történjen meg az akármi, ahhoz védelmi pénzt kell majd fizetnie a Nyugatnak – gondolhatták Moszkvában, persze a védelmi pénz alatt nyugodtan értsünk politikai engedményeket.

Még továbbá:

Oroszország egyik nagy problémája, hogy nincs kinek eladja a gázát – saját tárolói megteltek, ha leállítja a kitermelést, akkor az kérdéses, hogy valaha még újraindulhat-e, sőt, nyugati technológia nélkül BIZTOS, hogy nem, míg azzal együtt is kétséges. Szállíthatna LNG-t, csakhogy itt vannak ezek a szankciók – és itt érné meg a ruszkiknak az ÉA tönkretétele: akár fel is ajánlhatják, hogy szállítanak ők gázt a német kikötőkbe, de a vezeték meghibásodása miatt csak LNG-t tudnak tolni, ahhoz pedig az kell, hogy az orosz hajókra vonatkozó szankciókat feloldják. Csavarosnak tűnik, de nem ez lenne az első a világtörténelemben, amikor Iván maszkirovkával ér el valamit, persze ezeket a cseleket már mi is ismerjük, nem dőlünk már be olyan könnyen, mint a háború előtt.

Casus belli

Más a helyzet, ha bebizonyosodik, hogy orosz szabotázsakció áll a dolog mögött. Akkor, ahogy azt mondtam, ez minden további nélkül értelmezhető úgy, mint NATO-tagállam elleni támadás, sőt, csakis így értelmezendő. Ebben az az esteben indulunk Moszkva ellen.

Szerintetek mi lehet a háttérben?

Írd meg kommentben a Facebook-oldalunkon, amelyet be is követsz, de előtte oszd meg a cikket, hogy ne tudjanak uralkodni!

(Nethuszár)