Ezt akarja a PSD: minimálbéremelés, nyugdíjemelés

A minimálbér bruttó összege jelenlegi 2.550-ről 3.000 lejre emelkedne, míg a minimálnyugdíj 1.000-ről 1.1000-ra – legalábbis akkor, ha elfogadják a PSD által kormányba delegált munkaügyi miniszter, Marius Budăi javaslatát. A miniszter szerint az emelések költségvetésre gyakorolt hatása 11 milliárd lej.

Marius Budăi azt is hozzátette: a minimálbér emelése úgy nézne ki, hogy a bruttó 3.000 lejből 2.800 esne adókötelesig alá, míg 200 lejre semmiféle adót nem vetnek ki. A minimálnyugdíjak emelése pedig 100 lejt tenne ki. A munkaügyi miniszter szerint a két emelés együttesen 11 milliárd lejt visz el a költségvetésből, de azt nem tudta megmondani, hogy a minimálbér emelése milyen hatást gyakorol majd a vállalkozásokra.

Marius Budăit arról is kérdezték a sajtó munkatársai, hogy egyeztetett-e az üzleti szféra képviselőivel.

„Ezeket az intézkedéseket az év eleje óta fontolgatjuk, tárgyaltunk róluk a piaci képviselőkkel is. Az emelés a PSD javaslata, ezzel megyünk a háromoldalú bizottság elé (Consiliul Național Tripartit), de a tárgyalásoknak még nincs vége, nincs egy közös egyezségünk, az viszont szükséges, hogy a minimálbér emelkedjen” – válaszolta Budăi.

Korábban a kormány olyan intézkedést hozott, miszerint a munkaadók 200 lejjel emelhetik a minimálbér összegét, és erre a 200 lejre nem kell külön adót fizetniük, azaz: ez az összeg adómentes. A munkaügyi miniszter azt is ismertette, hogy az intézkedés bevezetése óta 70.000 munkaszerződést módosítottak, azaz ennyien éltek a 200 lejes emeléssel.

Megadóztatják a speciális nyugdíjakat?

A speciális nyugdíjak megadóztatása egy olyan intézkedés, amelyet Románia a PNRR-ben leadott tervében is vállalt. Erről szólva a munkaügyi miniszter elmondta, hogy zajlanak a tárgyalások a Világbank és az illetékes minisztériumok között, viszont az Európai Bizottság szerint a katonai nyugdíjak is speciális nyugdíjnak számítanak, amit a munkaügyi miniszter hevesen ellenzett: „a katonai nyugdíjak nem speciális nyugdíjak” – jelentette ki.

A kormány korábban szintén különadókat vetett ki a részmunkaidős szerződésekre, ezzel kapcsolatban pedig Marius Budăi elmondta, hogy a 100.000 részmunkaidős szerződés mindegyike teljes munkaidős szerződéssé alakult át.

Forrás: Economedia

(Nethuszár)